Törvényszéken volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete, a termőföld-tulajdonszerzéssel kapcsolatos jogászszakmai konferencián.
A 2016. november 7-i tanácskozást a Kecskeméti Törvényszék, a Közép-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium és a Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun megyei szervezete rendezte. A rendezvény célja volt, hogy a földforgalmi törvény által szabályozott, a mezőgazdasági ingatlanok feletti tulajdonszerzéssel kapcsolatos problémákat áttekintsék. Dr. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék és a Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökeke nyitotta meg a szakmai fórumot.
Dr. Mihala Ferenc ügyvéd, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara képviseletében ismertette a hatályos jogszabályokat, majd azon gyakorlati problémákat, amelyekkel az okiratot szerkesztő ügyvédek találkoznak. Elmondta, az ügyfél érdekeit teljes mértékben szem előtt tartva is nehéz, hogy a hosszú folyamat végén egy a felek számára kedvező szerződés készüljön el.
A Nemzeti Agrárkamara Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke, Domján Gergely elmondta, hogy a kiemelkedően magas ügyszámmal dolgozik a NAK a megyében, közel 7 ezer ügyet tárgyaltak eddig. Kiemelte, hogy a törvényalkotói célt, miszerint a társadalmi kontroll földtulajdon-szerzés során is érvényesüljön, ezt pedig a Területi Agrárgazdasági Bizottságok biztosítják. Hangsúlyozta, hogy kevésbé ismerik a szerződéseket, a piaci árat, a vételár kialakítását befolyásoló tényezőket, a felépítmény jellegét, a hasznosításról való rendelkezést. Tanácsos, ha a szerződő fél földhasznosítási nyilatkozatával egyidejűleg megjelöli, konkrétan mire használja később a megszerzett területet. Megjegyezte, hogy szomszédos területeket érintő adásvétel esetén a NAK nem tudja, hogy a tulajdonszerzés táblaaprózódást is eredményezhet-e. Szerinte így nagy felelősség hárul az okiratszerkesztő ügyvédekre, akik a legtöbb információ birtokában vannak.
Dr. Balázs Erika, a kecskeméti önkormányzat igazgatási csoportvezetője arról beszélt, hogy milyen hiányosságokkal találkoznak legtöbbször a közzétételi eljárás során. Kiemelte a határidők számításának fontosságát, valamint, hogy a kifogás-elbírálás során milyen lényeges elemekre kell fókuszálniuk. Ismertette, hogy az ebben az évben a magas ügyszám mellett Kecskeméten eddig 15 darab kifogást kellett elbírálniuk.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya részéről dr. László Tamás jogtanácsos elmondta, hogy mely tényezőket vizsgálják a szerződés előzetes vizsgálata során. Kifejtette, hogy az elővásárlásra jogosulttól érkező elfogadó nyilatkozatot minden esetben a jogcím pontos megjelölése mellett tudják figyelembe venni. A NAK tekintetében úgy fogalmazott, „a kamara arról a tálcáról választhat, amit elé kínálnak”, azaz az állásfoglalás kiadására vonatkozó megkeresésben csak azon felek szerepelnek a jegyzékben, akikkel kapcsolatosan a javaslatot meg kell hozni, kizárt elővásárlásra jogosult annak nem lehet szereplője.
Legutolsóként pedig a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nevében dr. Kispálné Józsa Adrienn reflektálva az előtte elhangzott előadásokra már konkrét ügyeket és bírósági döntéseket igyekezett említeni a bírói gyakorlatból. Továbbá hangsúlyozta a belföldi jogsegély szerepét, az AB-határozatban foglalt követelményeket és a bíróság által észlelt „tipikus hibákat”.
Az előadásokat és az ebédszünetet követően az előadók, valamint dr. Holló Judit, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi főosztályának vezetője részvételével kerekasztal-beszélgetést tartottak, amely során lehetőség nyílt arra, hogy a konferencia résztvevői az előadókhoz kérdéseket intézzenek, amelyekre az illetékesek minden esetben igyekeztek választ adni.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön