A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei szervezete „Agráraktualitások” címmel tájékoztató fórumot tartott november 22-én, Mórahalmon. A rendezvény témaválasztása rekordszámú érdeklődőt vonzott be, 180 kamarai tag vett részt a megye minden pontjáról.
A résztvevőket Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke köszöntötte.
– A termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése – mondta. Hozzátette, folyamatban van az öröklési rendszer átalakítására irányuló javaslatok kidolgozása, valamint az élők közötti gazdaságátadás módjának megteremtése.
Az első szakmai előadást dr. Cseszlai István a NAK stratégiai igazgatója tartotta „Javaslat a családi mezőgazdasági vállalkozás intézményére és a mezőgazdasági őstermelői rendszer átalakítására” címmel. Ezt követően földügyi előadásokat hallhattak a jelenlévők, az osztatlan közös tulajdon témakörében.
A Csongrád Megyei Kormányhivataltól Hidjapusztay Andor földmérési szakügyintéző tartott előadást „A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének jelenlegi állása Csongrád megyében” címmel. Járásonként ismertette az el nem indított, a folyamatban lévő, megszakadt és befejezett eljárások darabszámát földrészletekre vonatkozóan. A megyében megosztandó összes földrészlet 2111 db, ebből 1203 db a befejezett eljárás. Ismertette az eljárások megszakadásának okait.
A következő előadó Török László földügyi szakügyintéző volt, szintén a kormányhivataltól, ő az osztatlan közös földek használatáról beszélt. Bemutatta a jogszabályi környezetet. Kiemelte, hogy a használati megállapodást a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteni, valamint a használati megosztásról szóló megállapodás minden tulajdonostársra kiterjed. Abban az esetben, ha a közös tulajdonban lévő föld használata kívülálló harmadik személy által történik, akkor a föld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia. Beszélt a föld használatában bekövetkezett változások bejelentésének elmaradásának következményeiről. A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
A továbbiakban Gósz Zoltán, a NAK Csongrád Megyei Igazgatóságának földügyi referense tartott előadást az „Osztatlan közös tulajdon rendezésével kapcsolatos várható jogszabályváltozások” címmel. Bemutatta az osztatlan közös tulajdon definícióját, jellemzőjét és hátrányait is. Csongrád megyében a kiadatlan részarány-tulajdonban érintett személyek száma 3906 fő. Elmondta, elsődleges cél a nemzeti birtokrendezés megvalósítása a magyar agráriumban. Az európai szinten is versenyképes magyar agrárgazdaság kialakításának alapvető feltétele a tiszta, átlátható földtulajdoni struktúra kialakítása valamennyi állami és magántulajdonú föld tekintetében. A változtatással elérni kívánt cél, hogy az érdemi birtokrendezés megvalósítása mind az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, újratermelődésének megakadályozásában, mind a rendezetlen tulajdonosi jogállású területek helyzetének rendezésében, mind pedig az eddig nem vagy nehezen hasznosítható földek mezőgazdasági célú használatának elősegítésében.
Az utolsó előadó dr. Regős-Benák Edit, a kormányhivatal jogi és hatósági főosztálya földhivatali osztályának vezetője volt, „Rendhagyó ügyek az adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárása során a helyi földbizottság támogató illetve megtagadó állásfoglalásaihoz kapcsolódóan” címmel tartott előadást. Ismertette a 2019. január 11. óta életbe lépett földforgalmi változásokat. A 2019. január 11-én és az azt követően indult eljárásokban a helyi földbizottság az állásfoglalását már nem küldi meg a jegyzőnek (így azt ki sem kell függeszteni). Ezt követően beszélt a kormányhivatal értékelési szempontjairól és a NAK állásfoglalásairól. Majd bemutatott néhány megyei példát „nem támogatásra” vonatkozóan.
A rendezvényen megjelentek a megyei Települési Agrárgazdasági Bizottság (TAB) vezetőségi tagjai is. Szél István kiemelte, a földügyi üléseken a megyei elnökség minden esetben számít a TAB vezetőség ajánlásaira, ugyanis az álláspontjukat szem előtt tartva hozza meg döntését. Hozzátette, ha a TAB vezetőség tagjai elkötelezetten végzik a munkájukat, beleszólhatnak a termőföld-vásárlásokba.
A jelenlévők az egyes előadások után feltehették kérdéseiket, amelyekre minden esetben érdemi válaszokat kaptak.
(nak.hu)
