Vármegyei hírek

A Nógrád megyei Héhalomban, hét település gazdálkodóinak részvételével alakult meg pénteken az ország első termelői közössége.

Csizmadia László, a vidékfejlesztési programot kezdeményező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke az alakuló ülésen azt mondta, a következő két-három évben több száz kistelepülésen jöhetnek létre termelői közösségek, segítve a családok és települések boldogulását, a közmunka kiváltását.

A Héhalom, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Palotás, Kálló, Csécse és Ecseg alapított termelői közösségben mintegy ötven gazdálkodó vesz részt, többek között tejtermelők, sajtkészítők, sertés-, szürkemarha, nyúl- és baromfitenyésztők. Értékesítenek majd száraztésztát, sajtot, mézet, de gyógy- és fűszernövényeket is.

Bakos József, Héhalom polgármestere hangsúlyozta, hogy a települések nem versenyeznek egymással. "Amit nem tudunk frissen értékesíteni, azt feldolgozzuk savanyító-, aszaló-, lekvárkészítő üzemben vagy pálinkafőzdében" - tette hozzá.

Csizmadia László ismertette: a civil mozgalom stratégiai együttműködési szerződést kötött a Földművelésügyi Minisztériummal, majd termelői értékesítési szerződést két magyar üzletlánccal, a CBA-val és a COOP Hungary Kft.-vel.

A CÖF-CÖKA jogi, közgazdasági, szakmai tanácsadással, a felvásárlás koordinálásával, szerződéses rendszerek kidolgozásával, információkkal, pályázatírással, regionális kapcsolatok szervezésével segíti a termelői közösségeket - közölte Csizmadia László.

Nagy István, a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: azt várják a termelői közösségektől, hogy jelentős változásokat indukáló új szemléletet hoznak a magyar vidékre, amely változtathat azon, hogy méltatlanul háttérbe szorult a kertkultúra, pedig az önellátás mellett az ott termelt fölösleget piacra lehet vinni. Az államtitkár kiemelte: legalább 40 százalékra kell növelni a termelői szerveződések szerepét az ágazatban, meg kell szervezni kijutásokat az exportpiacokra is. Mint mondta, a termelői csoportok támogatására vonatkozó pályázati felhívás várhatóan 2016 elején jelenik meg.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy a Kamarának is van felelőssége a termelői közösség tagjainak felkészítésében, e kisebb közösségek létrejöttének ösztönzésében, hiszen a nyugat-európai mintához hasonlóan, így válhatnak versenyképessé a kistermelők.

A NAK ezért kiemelt fontosságúnak tekinti az együttműködések kialakítását, annak erősítését, elkötelezett az együttműködési hajlandóság ösztönzése mellett, és az ezt segítő, korszerű szabályrendszer kialakításában is – hangsúlyozta a Kamara elnöke.

Győrffy Balázs elmondta: idén nyáron a NAK az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjával elindított egy felmérést a termelői szövetkezés, együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól. Ennek révén a Kamara arra keresi a válaszokat, hogy a NAK tagjai készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére, képesek lesznek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat – ezáltal hatékonyan versenyezve európai uniós társaikkal –, illetve hogy szeretnének-e élni a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel.

A 2014-2020 közötti időszak vidékfejlesztési forrásai ugyanis lehetőséget adnak a különböző együttműködési formák szervezésének és megvalósulásának támogatására. Ilyen például a Rövid Ellátási Lánc program, amely a kistermelők számára nyújthat segítséget az együttműködéseken keresztül a piacra jutáshoz és a piaci lehetőségek bővítéséhez – tette hozzá a NAK elnöke.

A jelenlegi együttműködési formákat jellemző helyzet minél átfogóbb megismerése érdekében a Kamara két kérdőívet állított össze. Az egyik a termelői együttműködéseket, míg a másik az azokat segítő szervezeteket, integrátorokat vizsgálja. A kérdőíveket eddig mintegy 10 ezer kamarai tag töltötte ki, így a felmérés az országban egyedállónak mondható. Az adatok kiértékelése folyamatban van, várhatóan novemberre elkészül az az értékelés, amely kiváló alapot ad majd a további munkához – mondta Győrffy Balázs.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, és Rónai Tamás, a COOP képviselője elmondták: pozitív változás, hogy a vásárlók már nem csak az árat nézik, egyre kedveltebbek a nagyobb hozzáadott értékű termékek. Mindkét magyar üzletlánc évek óta támogatja a hazai termelőket házi kézműves termékek forgalmazásával.

Becsó Zsolt (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője és Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád megyei önkormányzat elnöke arról szóltak a rendezvényen, hogy a megyében adottak a lehetőségek ahhoz, hogy az emberek a földből tudjanak megélni, és ebben a nehéz helyzetű térségben minden segítséget örömmel kell fogadni, ami előmozdítja a fejlődést.

Dél-Nógrád hét településén a termelői közösség keretében hosszabb távon többek között halgazdaság, takarmánykeverő, üvegház vagy olajüzem létrehozását is célul tűzték ki.

(MTI/NAK)