Maga az ŐCSG az Áfa tv. szabályai szerint nem adóalany (eddig sem maga a családi gazdaság, hanem annak egyes tagjai voltak az Áfa tv. alanyai). Az ŐCSG-nek azon tagjai válnak áfaalannyá, akik a saját nevükben végzik a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. A beszerzésekben foglalt előzetesen felszámított általános forgalmi adót az az Áfa tv. általános szabályai szerint adózó áfaalany tag vonhatja le, amelyik nevére a beszerzésről szóló számla szól.

Az ŐCSG tagjainak Áfa tekintetében is azonos adózási módot kell alkalmazniuk. Az azonos adózási mód továbbra sem jelenti azt, hogy minden tagnak kötelező adószámmal rendelkeznie 2021. január 1-től. Az az ŐCSG tag minősül áfaalanynak, aki a saját nevében értékesít, nyújt szolgáltatást. Az adóalanyok ugyan kötelesek adószámmal rendelkezni, de továbbra is igaz, hogy nem az adószám kiváltása eredményezi az adóalanyiságot. A nem adóalany, illetve a nem közösen folytatott tevékenységre tekintettel adóalany tagokra az azonos adózási mód szabálya nem vonatkozik. Ebből egyrészt az következik, hogy adóalanyiság hiányában adószámmal nem rendelkező tagokra a rendelkezést értelemszerűen nem kell alkalmazni. Másrészt a nem közösen folytatott tevékenységre tekintettel kiváltott adószámmal rendelkező tagoknál sem kell teljesülnie az azonos adózási módnak.

Év végén, az ŐCSG tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani a tagok között az alapító szerződésüknek megfelelő arányban, vagy ilyen rendelkezés hiányában a tagok között egyenlő arányban. A bevételek és költségek igazolására bármelyik tag nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Viszont az Áfa tv. rendelkezései szerint, a beszerzések tekintetében áfa levonási joggal kizárólag az a személy élhet, akinek nevére és adószámára van a számla kiállítva.

Ha különleges jogállása mellett alanyi adómentességet választott, akkor az adóalany különleges jogállásra való jogosultsága (kompenzációs felárra való jogosultság) mindaddig fennáll, ameddig az Áfa tv-ben meghatározott feltételeknek megfelel (belföldön letelepedett, meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat stb.) és ezt a különleges jogállását nem változtatja meg. Ha a különleges jogállását fenntartja, akkor az alanyi adómentesség értékhatárába nem kell beszámítani a kompenzációs felárra jogosító ügyletek ellenértékét, azaz ha a kompenzációs felárra való tevékenységből származó bevétellel együtt lépi át az alanyi adómentesség értékhatárát, akkor az még nem jelenti azt, hogy elveszíti az alanyi adómentességet.

Az áfabeli jogálláson nem változtat az a körülmény, ha a családi gazdaság egyéni vállalkozó tagja az új szabályokra tekintettel megszünteti az egyéni vállalkozását és gazdasági tevékenységet őstermelőként folytatja tovább. Ebben az esetben az Áfa tv. tekintetében ugyanaz az adóalany marad, tehát a magánszemély áfaalanyisága folyamatosan fennáll, csak nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként, ezért az egyéni vállalkozóként beszerzett eszköz áfatartalmának levonását a kérdéses jogállásváltozás nem befolyásolja.

Az ŐCSG maga nem önálló jogalany, az őstermelő tagjai vagyonától elkülönült önálló vagyonnal nem rendelkezik, ebből következően nem lehet áfa alany, de a tagjai viszont igen.

Ha egyéni vállalkozóként nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytatott, abban az esetben - ha a mezőgazdasági tevékenységeket át is teszi az ŐCSG-be – az adóalanyisága és az adószáma megmaradhat, tehát nincs akadálya, hogy általános forgalmi adót igényeljen vissza, ha annak egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Mint magánszemély egy adóalanynak minősül, függetlenül, hogy az egyik tevékenységet egyéni vállalkozóként a másikat pedig ŐCSG tagként folytatja.

Függetlenül attól, hogy az átalányadózás alkalmazása esetén tételesen költség elszámolására nincsen lehetőség, a tag nevére szóló számlákban szereplő áthárított adó összegét levonásba helyezheti, amennyiben Áfa fizetésre kötelezett és az adólevonási jogát az Áfa tv. nem korlátozza.

A személyi jövedelemadóban választott adózási mód az Áfalevonási jogra nincs hatással. Főszabály, hogy az ŐCSG tagjai az őstermelői jövedelemre az Áfa tekintetében is ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Az Szja tv. csak az adómentességre, valamint az átalányadózás alkalmazására vonatkozóan határoz meg összeghatárt, tehát nincsen akadálya annak, hogy már a tevékenység megkezdésétől a tagok az Áfa alanyiságot válasszák, (függetlenül a bevétel nagyságától) lehetőséget biztosítva az adólevonási jog gyakorlásához.

Ha az őstermelő mezőgazdasági tevékenységére nézve alanyi adómentességet választott, tehát nem minősül különleges jogállású (kompenzáció felárra jogosult) adóalanynak, abban az esetben azzal a számlával, amivel már átlépné az alanyi adómentes értékhatárt (12 millió forintot vagy annak arányos részét), azt már általános forgalmi adóval növelten kell kiszámlázni, tehát „áfa körös” őstermelővé válik. Ha alanyi adómentesség mellett kompenzációs felárra jogosult, akkor a kompenzációs felárra jogosító bevétele nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába, tehát elképzelhető, hogy 18 millió forint bevétel mellett nem kell az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választania.

Az átalányadózás, mint adózási mód nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a különleges jogállású adóalany (kompenzációs rendszer) e jogállásáról lemondjon és helyette az Áfa tekintetében az általános szabályokat alkalmazza.

A személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót érintő kötelezettségeket önállóan, egymástól függetlenül kell megítélni. Áfa alanynak minősül az alanyi adómentes adóalany is, ugyanakkor Áfa fizetésre főszabály szerint nem kötelezett. Minden esetben az adószámhoz kapcsolódó Áfa nyilatkozat alapján állapítható meg, hogy adott esetben felmerül-e Áfa fizetési kötelezettség vagy sem.

Az ŐCSG tagjai egyenként minősülnek áfa vonatkozásában adóalanynak, azaz ha minden tag a saját nevében értékesít terményt vagy nyújt szolgáltatást, és minden tag alanyi adómentességet választ, akkor minden tagra külön-külön vonatkozik a 12 millió forintos értékhatár. Az alanyi adómentességet választott tagok is áfaalanynak minősülnek azzal, hogy az előbb említett értékhatárig nem kötelesek Áfa fizetésére.

A kompenzációs felárra vonatkozó szabályok nem változnak.

A személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót érintő kötelezettségeket önállóan, egymástól függetlenül kell megítélni. Amennyiben az adóalany őstermelőként is az Áfa tv. általános szabályai szerint kötelezett az áfa fizetésére (adószámhoz tartozó áfa nyilatkozatban nem történik változás), úgy az adólevonási jog az általános szabályok szerint érvényesíthető az egyéni vállalkozóként beszerzett és őstermelőként felhasznált input anyagok tekintetében.

Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az általános forgalmi adózás tekintetében ugyanazon adózási módot alkalmaznak. Ha minden tag értékesíteni kíván terményt a saját nevében, akkor minden tagnak be kell jelentenie az alkalmazott adózási mód változását. Ha csak egy tag értékesít a saját nevében terményt, akkor a többiek esetében nem áll fenn az adóalanyiság, azaz esetükben az adószám megszüntetése indokolt lehet.

Aki 2020. december 31. napján hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, 2021. január 1. napjától továbbra is mezőgazdasági őstermelőnek minősül. Amennyiben pedig eddig is az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesítette az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét, azt továbbra is változatlanul megteheti. Az általános forgalmi adó tekintetében az alanyi mentesség választására vonatkozó értékhatár továbbra is 12 millió forint.

Az átalányadózó őstermelő választhat adóév december 31-ig következő évre Áfa-kört, függetlenül attól, hogy előző évi bevétele nem haladta meg a 12 millió forintot. Kezdő átalányadózó mezőgazdasági őstermelő is választhat Áfát e tevékenységére az adószám igénylésekor.

Az Áfa levonás szabályai nem változnak. Az Áfa tv. általános szabályai szerint adózó tagok (tehát akik a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóaalanyra vonatkozó különös szabályok - kompenzációs felár alkalmazása – helyett vagy mellett az Áfa tv. általános szabályai szerinti adózást választották és nem választottak alanyi adómentességet) a beszerzéseikhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót az Áfa tv. szabályai szerint továbbra is levonhatják. Az ŐCSG tagjainak általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot kell alkalmazniuk. Amennyiben korábban közös őstermelői igazolvány alapján vagy családi gazdaság keretében folytattak mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a magánszemélyeknek áfa adónem tekintetében 2021.01.01-jét megelőzően is azonos adózási módot kellett alkalmazniuk. Az áfa adózási mód megváltoztatását, az általános szabályok szerinti áfafizetést tárgyévet megelőző év utolsó napjáig benyújtott nyilatkozatban lehetett kérni. Amennyiben erre a megadott határidőn belül nem került sor, az ŐCSG tagjai az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezhetik az áfa fizetési módra vonatkozó választásuk módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általuk megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.

Ha az ŐCSG vezetője áfa tekintetében adóalanynak minősül, és különleges jogállást (kompenzációs felárra való jogosultság) kívánja alkalmazni, akkor erre csak akkor jogosult az Áfa tv. alapján, ha a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti önálló vállalkozásnak minősül. Önálló vállalkozói minőség egyik feltétele, hogy a magánszemélynek nem lehet gazdasági társaságban 25%-ot elérő tulajdonrésze. Ha az ŐCSG tagja egy kft 51% felett tulajdonrészét birtokolja, akkor nem jogosult a különleges jogállást választani, az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget vagy meghatározott bevétel alatt alanyi adómentességet választhat.

Nem, az áfára vonatkozó szabályokat nem érintik az új működési formák.

Igen. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csg. tv.) 3. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Az ŐCSG tagjai őstermelők, és az őstermelők őstermelői tevékenységük tekintetében csak egyéni vállalkozók nem lehetnek. A családi mezőgazdasági társaság Csg. tv. alapján egy olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Fő szabály szerint a családi mezőgazdasági társaság tagjai magánszemélyek lehetnek, de nem őstermelői minőségükben válhatnak taggá, attól függetlenül, hogy e tagságuk mellett egyébként őstermelőként is tevékenységet folytatnak.

A közös őstermelők 2021. január 1-től ŐCSG-ként működnek tovább a törvény erejénél fogva. 2021. június 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és az ŐCSG alapításáról szóló szerződést a NAK-nak be kell nyújtani. NAK ezügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig az érintettekkel.

Ha valaki 2020. december 31-én rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, azonban 2021-től nem kíván őstermelő lenni, annak fel kell keresnie – telefonos egyeztetést követően – a lakóhelye szerint illetékes falugazdász irodát, és töröltetni magát az őstermelői nyilvántartásból.

Javasoljuk a NAK honlapjáról díjmentesen letölthető szerződésminta használatát. https://www.nak.hu/hatosagi-ugyek/csaladi-gazdasagok/letoltheto-nyomtatvanyok

Igen. A Csg tv. immár nem követeli meg azt, hogy az ŐCSG-ben legalább egy tag élethivatás-szerűen végezze a tevékenységet. CSMT esetében sem előírás, hogy a társaság tagja nem állhat munkaviszonyban más vállalkozásnál.

A termény értékesítésének akadálya nincs. Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1. napjától kezdődően személyükben mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek és együttesen ŐCSG-ként működnek tovább. Ez a szabály érvényesül akkor is, ha van olyan tag, aki nem éri el a törvényben előírt 16. életévet. Képviselőnek azt a tagot kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban. Ezen rendelkezéshez kapcsolódóan a NAK szintén adategyeztetést végez, 2021. június 30-án az ŐCSG-kre vonatkozó feltételeknek meg kell felelni.

2021-től megszűnik az őstermelői igazolvány. Az őstermelők és az ŐCSG nyilvántartásba vételét a NAK intézi, a nyilvántartást a mezőgazdasági igazgatási szerv üzemelteti. E szerv az őstermelők számára a nyilvántartásba vétel során FELIR azonosítót állapít meg, ebben az esetben ezt szükséges használni. Az őstermelői nyilvántartás adatai közül a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel bárki számára megismerhető az őstermelő FELIR azonosítója. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a FELIR számot a felvásárlási jegyre, illetve a számlára nem kötelező felírni, mivel az nem kötelező adattartalom.

A családi gazdaságokról szóló törvény alapján, aki 2020 december 31-én családi gazdaság tagja volt, az 2021. január 1-től mezőgazdasági őstermelőnek minősül és ŐCSG tagja lesz. Előbbi státuszt nem érinti az a körülmény, hogy az új típusú ŐCSG feltételeinek meg fog-e felelni vagy sem, illetve a megadott határidőig nyilatkozik-e erről. Ha az őstermelői nyilvántartásból az ŐCSG vagy annak tagja törlésre kerül, őstermelőként még szerepelni fog a nyilvántartásban. Így a felvásárló nem szankcionálható.

A gazdasági társaságba be nem vitt eszközök vonatkozásában nem keletkezik adó vagy illetékfizetési kötelezettség, ha nem történik tulajdonjog változás, és a magánszemély a be nem vitt eszközökkel tovább folytatja a mezőgazdasági tevékenységet.

Erre a választ a mindenkori pályázati szabályok fogják megadni.

Igen, adhatnak be külön kérelmet az ŐCSG tagjai, nem kötelező az ŐCSG képviselője részére átadni a földhasználatot.

Ez az egyes bankok eljárásától függ. Általánosságban elmondható, hogy a leginkább átlátható működési formát az egyes jogi személyek jelentik, így pl. egy CSMT várhatóan kedvezőbb megítélés alá fog esni banki szempontból, mint egy ŐCSG.

Nem kell átadni a használatot a vezetőnek, az a tagok nevén marad, így adhatnak be a tagok is támogatási kérelmet.

Nem kell átadni a használatot a vezetőnek, az a tagok nevén marad, így adhatnak be a tagok is támogatási kérelmet.

A közelmúltban megjelent kormánydöntés értelmében 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerül végrehajtásra. 

Igen, ha megfelel a CSMT-vé minősítés feltételeinek.

A kapcsolt vállalkozások szabályai nem változtak családi gazdaságok szabályaira tekintettel. A társult vállalkozás az adózásban nem ismert kategória.

Először gazdasági társaságot kell alapítania, mely ha megfelel a CSMT minősítés feltételeinek, akkor kérheti annak megadását a NAK-nál. Ehhez a kérelem a NAK honlapján érhető az alábbi oldalon. https://www.nak.hu/hatosagi-ugyek/csmt/letoltheto-nyomtatvanyok

A kapcsolt vállalkozási viszonyt a konkrét eset (ismerni kell a CSMT pontos tulajdonosi szerkezetét) alapján lehet minősíteni, mivel a többségi befolyás fennállásának vizsgálatakor csak a közeli hozzátartozók szavazati jogát kell összeszámítani. Lehetséges olyan eset is, amikor nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az egyéni vállalkozó és a CSMT között.

Igen, a Csg. tv. nem tartalmaz ilyen korlátozást.

Igen, lehet.

Amennyiben őstermelő maradna, akkor semmi. Akinek 2020 év végén hatályos őstermelői igazolványa van, 2021. január 1-től is őstermelőnek minősül automatikusan, a törvény erejénél fogva.

Nincs velük teendő, azok a jogszabály alapján hatályukat vesztették. Ezzel együtt akinek 2020 év végén hatályos őstermelői igazolványa volt, 2021. január 1-től is őstermelőnek minősül automatikusan, a törvény erejénél fogva.

Őstermelő az a 16. életévét betöltött természetes személy lehet, aki saját gazdaságában folytatja őstermelői tevékenységét.

A nyilvántartásban foglalt bármely adat megváltozásáról a változást követő 15 napon belül értesíteni kell az Agrárkamarát, ez vonatkozik a termelési viszonyokban és termesztett növénykultúrákban bekövetkezett változásokra is.

A mezőgazdasági őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kell nyilvántartani. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelő számára a nyilvántartásba vétel során az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben meghatározott FELIR azonosítót állapít meg. Az Agrárkamara nyilvántartásba vételi eljárása során hozott bejegyző határozata tartalmazza a mezőgazdasági őstermelő részére megállapított FELIR azonosítót és a tevékenységek azonosítóját. Az őstermelői nyilvántartás adatai közül a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel (https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo-kereso) bárki számára megismerhető az őstermelő FELIR azonosítója. Az őstermelő e jogállását a kifizető felé a FELIR számának megadásával igazolhatja.

Az őstermelő nyilvántartás nyilvános adatai az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján bárki számára megismerhető https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo-kereso oldalon, ami az őstermelő értékesítés helyszínén vagy termékén feltüntetett FELIR számmal kérdezhető le.

Igen, mind az alkalmazottját, mind a közeli hozzátartozóját.

Nincs jogszabályi korlátozás erre vonatkozóan.

Mezőgazdasági őstermelő csak a 16. életévét betöltött természetes személy lehet. A 18. életévévét be nem töltött személy kiskorúnak minősül. Korlátozottan cselekvőképesnek minősül a 14. életévét betöltött kiskorú, ha nem minősül cselekvőképtelennek. A Ptk. alapján a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának (pl. szerződés) érvényességéhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A törvény tételesen felsorolja azokat a jognyilatkozatokat, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan is megtehet, így pl. rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat. A 18. életévét be nem töltött kiskorú személy aláírási jogosultságára vonatkozó kérdésre csak a konkrét jognyilatkozat ismeretében adható pontos válasz.

Nincs jogszabályi korlátozás erre vonatkozóan.

Az őstermelőnek vagy a képviselőjeként eljáró közeli hozzátartozójának, illetve alkalmazottjának a termékek értékesítésének helyszínén ki kell helyeznie a “Saját őstermelői tevékenységből származó termék” feliratot, továbbá a FELIR-azonosítót és a tevékenységének azonosítóját.

Igen, nincs jogszabályi korlátozás erre vonatkozóan.

ŐCSG alapításakor a tagok írásbeli szerződésben állapodnak meg a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek az ŐCSG tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátásában. A földtulajdonos tagok által az ŐCSG rendelkezésére bocsátott termőföldek tekintetében a földek használatba adása nem a felek közötti haszonbérleti szerződésen, hanem a tagok ŐCSG-t létrehozó szerződéses megállapodásán alapul. Az ŐCSG rendelkezésére bocsátott termőföldek kapcsán a földtulajdonost – haszonbérleti szerződés hiányában - bérleti díj nem illeti meg. A föld tulajdonosa, vagyis az ŐCSG tagja a gazdaságba be nem vitt földterületekre nem köthet saját magával haszonbérleti szerződést a föld hasznosítására, a haszonbérleti szerződésnek két alanya kell, hogy legyen, a haszonbérbeadó és a haszonbérlő. Az ŐCSG tagjainak tulajdonát képező, az ŐCSG alapításakor a gazdaság rendelkezésére nem bocsátott földterületek nem adhatók bérbe a gazdaság részére.

ŐCSG alapításához nem szükséges jogi ellenjegyzés, javasoljuk a NAK honlapján https://www.nak.hu/hatosagi-ugyek/csaladi-gazdasagok/letoltheto-nyomtatvanyok szereplő mintaszerződés használatát.

A hatályos szabályozás alapján a 16. életévét betöltött, saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytató személy válhat őstermelővé, ill. az ŐCSG tagjává. Átmeneti rendelkezés alapján ugyanakkor a családi gazdaságok 2020.12.31-én nyilvántartott tagjai 2021.01.01-jétől személyükben akkor is őstermelőknek minősülnek, és az ŐCSG-k tagjaivá válnak, ha nem felelnek meg e jogszabályi követelményeknek, vagyis e szabály alapján a családi gazdaság 16. életévét be nem töltött, kiskorú tagja is őstermelőnek, ill. az ŐCSG tagjának minősül. Az átmeneti rendelkezés az ŐCSG tagjainak személyes közreműködését előíró rendelkezéshez képest különös jogszabályi rendelkezésnek tekinthető, így az átmeneti rendelkezés hatálya alá tartozó kiskorú személyek a személyes közreműködéstől függetlenül az ŐCSG tagjainak minősülnek.

Egy őstermelő csak egy ŐCSG tagja lehet. Így új ŐCSG alapítása esetén az előzőben lévő tagságot meg kell szüntetni.

Nem, bármely tag nevén lehet bérleti szerződés, nem kizárólagos joga ez a vezetőnek.

Nem. A Szja tv. 6. számú mellékletének 1. pontja értelmében a családi őstermelői tevékenység időszakában az ŐCSG tagjai egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.Az ŐCSG szerződésben a személyes közreműködés ellenében kapott nyereségről/veszteségről dönthetnek, külön megegyezés hiányában pedig az adókötelezettség kiindulópontjául szolgáló bevételt a tagi létszámmal arányosan kell megállapítani.

Igen, erre az új szabályozás alapján lehetősége van, mint mezőgazdasági szolgáltatás.

Nincs rá határidő, kivéve a törvény erejénél fogva átalakulók, mert esetükben 2021. június 30-ig meg kell kötni a szerződést.

Igen, viszont a járványügyi helyzetre tekintettel ehhez előzetes időpont egyeztetés szükséges.

Amennyiben van olyan tag, akinek mindketten hozzátartozói, akkor igen.

Igen, az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő tevékenység esetén ez lehetséges.

Módosítani szükséges az erre vonatkozó szerződést. Ehhez a NAK honlapjáról az alábbi címen érhető el mintaszerződés: https://www.nak.hu/hatosagi-ugyek/csaladi-gazdasagok/letoltheto-nyomtatvanyok

De, választhatja az egyéni formátumot is. Viszont 2021-től automatikusan ŐCSG-k lesznek, így az egyéni tevékenység választása a NAK adategyeztetés során tehető meg.

Bár az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján az egyéni vállalkozónak lehet alkalmazottja, az ŐCSG tagjai nem állhatnak egymással munkaviszonyban.

Az új ŐCSG forma bevezetésével a korábbi családi gazdaságok új nyilvántartási számot is kaptak.

Igen, az ŐCSG minden tagja egyúttal őstermelő is.

Az ŐCSG vezetője minősül agrárkamarai tagnak.

Igen, mint a házastárs egyeneságbeli rokona.

Igen, mivel a testvéren keresztül a hozzátartozói láncolat fennáll.

Igen.

Meg kell különböztetni a fogalmakat, amelyek gyakran összemosódnak: nevelt gyermek alatt a nevelőszülők háztartásában élő, egyikükkel sem vérrokon gyermeket kell érteni. Esetében a gyámhivatal határozatával igazolható a nevelőszülő-nevelt gyermek kapcsolat. Mostohagyermek alatt a házastársak azon gyermekét kell érteni, aki egyikük gyermeke. Ennek a viszonynak az igazolására megfelel a felek házassági anyakönyvi kivonata és a gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Nem, csak a képviselő válik kamarai taggá.

Igen, nincs erre vonatkozó korlátozás.

Ebben az esetben az összes tagnál törlik az ŐCSG-ben való tagságot, de mint egyéni őstermelők maradnak a nyilvántartásban.

Az őstermelő/ŐCSG tagja a kifizető (terményt felvásárló fél) felé köteles igazolni az őstermelői minőségét ahhoz, hogy a kifizetett ellenértékből ne kerüljön levonásra adóelőleg. ŐCSG esetén a családi gazdaság nyilvántartási számának közlésével ennek eleget tud tenni.

Az őstermelő nyilvántartás nyilvános adatai az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo-kereso bárki számára megismerhető.

Nem, az például a földműves nyilvántartásba vételnél feltétel.

Nem, csak amennyiben betöltik a 16. életévüket.

Már a korlátozottan cselekvőképes kiskorú (a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen) is rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat.

Nem, mivel az ŐCSG nem önálló jogalany.

Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-től személyükben őstermelőknek minősülnek, együttesen pedig ŐCSG-ként működnek tovább akkor is, ha van olyan tag, aki nem éri el a törvényben előírt 16. életévet. 2021. január 1-től viszont az őstermelői nyilvántartásba csak 16. életévét betöltött személyt lehet felvenni.

Ebben az esetben – működési formától függetlenül – nem tudják hol tovább folytatni a tevékenységet a gazdaság tagjai. Amennyiben van más gazdaság ahol a tevékenységüket folytatják/más jogcímen használják az eddigi területet, akkor azt kell megjeleníteni az ŐCSG szerződésben.

Családi gazdaság CSMT tagja nem lehet. Viszont amennyiben gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot alapítanak a tagok, úgy igényelhetik a CSMT minősítést.

Amennyiben 2021-től is folytatni kívánja az őstermelői tevékenységet, semmi, mert a hatályos őstermelői igazolvánnyal rendelkezők 2021-től is őstermelőnek minősülnek. Amennyiben a tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, fel kell keresni a falugazdászt, és töröltetnie kell magát a nyilvántartásból.

Egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozásától elkülönítve magánszemélyként végezhet őstermelői tevékenységet, azzal, hogy az őstermelői tevékenység körébe tartozó tevékenységek egyikét sem végezheti egyéni vállalkozóként. Az őstermelőként folytatott tevékenységeket az egyéni vállalkozónak a 21T101E nyomtatványon, az A01-5. rovatban kell bejelentenie, mint nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységeket.

Nem, a tagok a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.

A példa szerinti rokonok egymás közeli hozzátartozói, mivel egyeneságbeli rokonok.

A Szja tv. 6. számú mellékletének 1. pontja értelmében a családi őstermelői tevékenység időszakában az ŐCSG tagjai egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Erre az új szabályozás kialakítása előtt sem volt lehetőség, a családi gazdaság tagjai sem állhattak egymással munkaviszonyban!

Természetes személy egyidőben lehet őstermelő és egyéni vállalkozó is, viszont a végzett tevékenységek nem lehetnek azonosak a két formában.

A kamarai nyilvántartásba vételhez már a cégbíróság által bejegyzett létesítő okirat szükséges?
Igen, és abban az adott társasági formára előírtakon túl a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. Tv. 15. § (4) bekezdése szerint rendelkezni kell
a) a tagok tulajdonában vagy használatában levő egyes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának a társaság részére történő átengedéséről,
b) a mezőgazdasági termelőeszközöknek és a vagyoni értékű jogoknak a társaság részére történő átengedéséről,
c) a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről.

Ha a vezető tisztségviselő egyben tag is, akkor e tevékenysége megfelel személyes közreműködésnek. Nem kötelező minden tagnak személyes közreműködést vállalnia.

A családi mezőgazdasági társaság (CSMT) nem új vállalkozási forma, hanem egy minősítő kategória. Meglévő gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat kérheti a CSMT minősítést a NAK-nál. Cégbírósági eljárást nem igényel, így cégjegyzékszáma, adószáma nem változik ez által. A minősítéssel a vállalkozás jogalanyisága megmarad. Azt, hogy a minősítés a korábban kötött szerződéseket befolyásolja-e, esetleg a szerződések ezzel az információval kiegészítendők-e, célszerű a másik szerződő féllel egyeztetni.

Amennyiben a bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, akkor átalányadózó őstermelői formát javasoljuk megfontolni.

Lehet egyszerre ŐCSG tag és Kft. tulajdonos. A Kft. megkaphatja a CSMT minősítést, ha megfelel a minősítés feltételeinek (mező-, erdőgazdasági, kiegészítő tevékenységet folytat, illetve tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak), és kérelmezi a minősítést a NAK-nál.

A Csg tv. átmeneti rendelkezései rögzítik, hogy aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31. napjáig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. A NAK 2021. március 31. napjáig nyilatkozattételre hívja fel a mezőgazdasági őstermelőt, amelynek alapján, ha a családi gazdaság tagja egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell a NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásból.

Őstermelők, illetve ŐCSG-k nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, újonnan induló gazdasági társaságot kell alapítani.

Azoknak, akik 2020-ban családi gazdaság keretein belül gazdálkodtak és 2021-től családi mezőgazdasági társaságként (CSMT) kívánnak működni, alapítaniuk kell egy gazdasági társaságot, szövetkezetet, vagy erdőbirtokossági társaságot ahhoz, hogy kérhessék ennek CSMT-ként történő nyilvántartásba vételét a NAK-tól. Ehhez a kérelem az alábbi oldalon érhető el: https://www.nak.hu/hatosagi-ugyek/csmt/letoltheto-nyomtatvanyok A CSMT tehát egy minősítő kategória, amelyet a már cégbíróság által bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdőbirtokossági társaságok kaphatnak meg. Adózás szempontjából CSMT esetén az adott gazdasági társasági formára, szövetkezetre, vagy erdőbirtokossági társulatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ideértve a tagoknak teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókötelezettséget is.A családi gazdaság nyilvántartásból való törlésével azon tagok, akik mezőgazdasági őstermelőként nem kívánnak tovább tevékenykedni és megszűnik az őstermelői tevékenységük, a személyi jövedelemadó törvény őstermelőkre vonatkozó megszűnési szabályai szerint el kell számolniuk. A tevékenység megszüntetésének évében bevételnek kell tekinteni:- a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a 200 ezer forintot meg nem haladó tárgyi eszköz leltári értékét a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta, azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeget december 31-i időponttal. A megszüntetés évéről készített adóbevallás benyújtását követően érkező bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is jelentkezik az említett időpontot követően, akkor az a bevételből levonható, illetőleg a le nem vonható rész ezen adóbevallás önellenőrzésével számolható el. Amennyiben az elszámolást követően a magánszemély birtokában maradó ingó és ingatlanok a későbbiekben értékesítésre kerülnek, a személyi jövedelemadó törvény általános ingó- illetve ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a már őstermelőként az eszközökkel kapcsolatban elszámolt költségeket (értékcsökkenés) a bevételből nem lehet levonni. A gazdasági társaság leendő tagjai az eszközöket nem pénzbeli hozzájárulásként (apport) vihetik be a társaságba. Amennyiben a társaság tagja a társaságba ingatlant „visz be” apportként, akkor a társaságnak visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. A társas vállalkozás tagjának a termőföld használati jogosultságának átengedése fejében fizetett összeg azon földek után, melyek nem kerülnek a társaság tulajdonába, hanem csak a társaság használatba kerülnek, mentes a személyi jövedelemadó alól. Ha a tevékenység átszervezése során eszközöket von ki a gazdasági tevékenységből, akkor az eszközök kivonására tekintettel áfa-fizetési kötelezettség keletkezhet.

2021. évben megszűnik a közös őstermelői tevékenység, mint működési forma. A közösen tevékenykedő hozzátartozók számára 2021. január 1. napjától az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) működési forma áll rendelkezésre, amelyet legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban (pl. férj-feleség) álló őstermelő hozhat létre. Járulékfizetés szempontjából továbbra is őstermelőként biztosítottak, kivéve, ha 1) egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási, szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) – biztosítottak, vagy 2) a saját jogú nyugdíjasnak minősülnek. Személyi jövedelemadó szempontjából a méhészeti termékek előállításával (is) foglalkozó őstermelőknek a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételére, jövedelmére külön adómentességi szabályok vonatkoznak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény külön rögzíti a méhészeti termékek körét (vámtarifaszám megjelölésével). A speciális adómentességi rendelkezés alapján mentes az adó alól a mezőgazdasági őstermelőnek a méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelme. Ha az őstermelő bevétele nem csak méhészeti termékek előállításából származik, akkor az adóévi őstermelésből származó jövedelemnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétele és az összes őstermelői bevétele arányában megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó összege mentes az adó alól. Átalányadózás esetén a mentességi szabály az alábbiak szerint alakul: • Mentes az adó alól az őstermelőnek a méhészeti termékek előállításából származó bevétel nélkül számított bevétele alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, vagy • az így megállapított jövedelemnek és a méhészeti termékek előállításából származó bevétel alapján megállapított jövedelemnek az éves minimálbért meg nem haladó része. Ez a szabály választási lehetőséget biztosít az őstermelő számára, hiszen dönthet úgy a méhészeti tevékenységet is folytató őstermelő, hogy az összes őstermelői tevékenységéből származó bevételének az éves minimálbér tízszeresét mentesíti az adó alól. (A mentesítő szabály jövedelemről beszél, amely az átalányadózók esetén a bevétel 10%-a.)

Ha egyéni vállalkozóként 2020. évben kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, akkor azt 2020. december 31-ig meg kellett szüntetnie, mivel őstermelői tevékenységet egyéni vállalkozóként nem folytathat. Ebben az esetben, mint ŐCSG tag új adószámot kell kérnie. Ha a tavalyi évben a mezőgazdasági tevékenységén túlmenően egyéni vállalkozóként más tevékenységet is folytatott, akkor csak a mezőgazdasági tevékenységét kell töröltetnie az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, tehát az egyéni vállalkozása nem szűnik meg, így az adószáma is megmaradhat. Tehát – meglévő adószám birtokában –bejelentheti a NAV felé az őstermelői tevékenységét, mint egyéni vállalkozás keretén kívül végzett tevékenységet.

Ha az egyéni vállalkozását megszünteti, akkor azzal együtt a kata alanyisága is megszűnik. Őstermelőként kell a személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót, és biztosított őstermelőként a társadalombiztosítási járulékot megfizetni és bevallani.

A NAV felé kell bejelenteni az egyéni vállalkozása megszűnését. Ha az egyéni vállalkozása megszűnésével együtt az adószáma is megszűnik, akkor a NAV felé kell bejelentenie a 21T101-es nyomtatványon, hogy őstermelőként új adószámot kér. Ha őstermelőként válik biztosítottá, akkor ezt is külön a NAV felé kell bejelenteni a 21T1041-es nyomtatványon. Ezzel együtt jelezzük, hogy a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága minden érintett számára levelet küldött, melyben azt javasolták, hogy az érintettek az egyéni vállalkozói tevékenységét a működtetési időszak végéig tartsák fenn, mert várhatóan így tudnak megfelelni a felhívás vonatkozó előírásainak.

A családi gazdaság nyilvántartásból való törlésével azon tagok, akik mezőgazdasági őstermelőként nem kívánnak tovább tevékenykedni és megszűnik az őstermelői tevékenységük, a személyi jövedelemadó törvény őstermelőkre vonatkozó megszűnési szabályai szerint el kell számolniuk. A tevékenység megszüntetésének évében bevételnek kell tekinteni: 1) a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét, a 200 ezer forintot meg nem haladó tárgyi eszköz leltári értékét 2) a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértékét - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta, azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni; 3) az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a megszüntetésről beadott adóbevallást követően befolyt összeget december 31-i időponttal. A megszüntetés évéről készített adóbevallás benyújtását követően érkező bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is jelentkezik az említett időpontot követően, akkor az a bevételből levonható, illetőleg a le nem vonható rész ezen adóbevallás önellenőrzésével számolható el. A nem kis értékű tárgyi eszközökre tekintettel bevételt nem kell elszámolni. A földhasználat ingyenes megszerzése mentes az illeték alól. A korábban illetékmentesen vásárolt földek esetén, ha az illetékmentességet megalapozó 5 éves időszakon belül történik meg a föld CSMT részére történő használatba adása, és a föld tulajdonosa a CSMT-ben legalább 25%-os tulajdonrésszel bír, akkor az illetéket nem kell utólag megfizetni.

Az ŐCSG alapításának céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek, amelynek tartalmaznia kell – többek között - a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátását. A CSMT alapításakor pedig szintén rendelkezni kell a mezőgazdasági termelőeszközöknek és a vagyoni értékű jogoknak a társaság részére történő átengedéséről. Mind a két esetben több adónemet érintő adókötelezettséggel is számolni kell.

Egy magánszemélynek továbbra is csak egy adószáma lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy az ŐCSG tag, aki egyéb tevékenységeire tekintettel egyéni vállalkozó is, ugyanazon adószám alatt végezheti mind az őstermelői, mind a vállalkozói tevékenységét.

Abban az esetben, ha egyéni vállalkozó ŐCSG tagja lesz, és a megmaradó egyéni vállalkozásában is használt tárgyi eszközt az ŐCSG használatába adja, akkor ez a használatba adás adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Ha azonban az egyéni vállalkozás megszüntetésre kerül, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésével kapcsolatos adózási szabályokat kell alkalmazni, így az egyéni vállalkozóként érvényesített kedvezmények esetében felmerülhet adókötelezettség, ha nem teljesülnek a kedvezményre vonatkozó törvényi követelmények (pl. kisvállalkozói kedvezmény). Az adott tárgyi eszköz használatából adódó költségeket (értékcsökkenést ide nem értve) őstermelőként számolhatja el (azt nem kezdheti újra).

A gazdasági társaságok önálló jogalanyok. Ha a mezőgazdasági tevékenységhez rendelkezésre bocsátott ingó vagy ingatlan tulajdonjoga megváltozik, vagyis a társaságból tulajdonrészt (üzletrészt) kap cserébe az őstermelő, akkor a tárgyi eszköz értékesítésekor kapott bevétel őstermelői tevékenységből származó bevétel lesz. Ez alól 2021-től kivételt jelent, ha termőföldet értékesít, mert ekkor az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha olyan eszközről van szó, amit őstermelőként nem hasznosított, akkor az ingó vagy ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A társaságnak visszterhes vagyonátruházás tárgyát képező ingó, ingatlan esetén vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége merülhet fel. Ha az CSMT tagja csak használatba adja az ingó vagy ingatlan tulajdonát, úgy a bérbeadásra vonatkozó adózási szabályok alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

Egyéni vállalkozó nem tud „beolvadni” CSMT-be. Ha gazdasági társasági formában kívánja a tevékenységet tovább folytatni, akkor egyéni vállalkozóként meg kell szüntetnie a tevékenységét, és vállalkozói jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell megállapítani. A vagyontárgyak CSMT-be történő bevitele esetén illetékfizetési kötelezettség is keletkezhet.

Az ŐCSG-n belül is megmarad az entitásuk, mivel az ŐCSG nem önálló jogalany.

Az ŐCSG nem önálló jogalany, így a pályázatot – a jelen gyakorlat alapján – a tagoknak szükséges benyújtani a saját nevükben.

A családi gazdaság nem alakulhat CSMT-vé, ezért gazdasági társaságot, szövetkezetet, vagy erdőbirtokossági társulatot kell alapítani ahhoz, hogy megfeleljenek a CSMT minősítés feltételeinek (kizárólagos mező, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenység, és a tagok egymással hozzátartozói láncolatban állnak)

Amennyiben a kft mostani szerződése megfelel a CSMT-re vonatkozó szabályoknak, akkor nem szükséges a módosítás. Amennyiben azt mégis módosítani szükséges, akkor az általános szabályok szerint szükséges azt megtenni.

Csak akkor szerezhetik meg a minősítést, ha kizárólagos mező, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytatnak, és a tagok egymással hozzátartozói láncolatban állnak.

Aki 2020. december 31. napján családi gazdaság tagja volt, 2021. január 1. napjától mezőgazdasági őstermelőnek minősül akkor is, ha 2020. december 31. napjáig egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. Az Agrárkamara 2021. március 31. napjáig nyilatkozattételre hívja fel a mezőgazdasági őstermelőt, amelynek alapján, ha a családi gazdaság tagja egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törölni kell. Ha a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Addig, amíg az érintett személy nem szünteti meg az egyéni vállalkozást, addig egyéni vállalkozónak is minősül. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egyéni vállalkozóként áll fenn. Ha a vállalkozás megszüntetésre kerül, tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőként kell a járulékot megfizetni.

A közös őstermelői igazolványok nem kerülnek összevonásra az ŐCSG keretein belül, így továbbra 2021-től 2 ŐCSG lesz. Amennyiben az mégsem így történt, az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen lehet ezt jelezni.

Igen, 2021-től a tagok a törvény erejénél fogva őstermelőnek minősülnek egyénileg, míg együttesen ŐCSG-nek. A NAK ez ügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig az őstermelőkkel. További feltételként írja elő a törvény, hogy 2021. június 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és az ŐCSG alapításáról szóló szerződést a NAK-nak be kell nyújtani.

A családi gazdaság 2020.12.31. napján nyilvántartott tagjai 2021.01.01-jétől együttesen ŐCSG-ként működnek tovább. ŐCSG esetén az átalányadózás alkalmazásának feltétele, hogy az őstermelői tevékenység bevétele az adóévben ne haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. Öt fős taglétszám esetén egy tag kijelentésével az átalányadózásra előírt felső értékhatár változatlanul az éves minimálbér negyvenszerese marad, így a tag kijelentésével adózási előny nem érhető el akkor, ha az összes bevétel őt fő esetén is az éves minimálbér negyvenszerese alatt marad. Amennyiben az őstermelésből származó bevétel meghaladja a fenti értékhatárt, az őcsg tagjai az átalányadózásra vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazhatják, ettől függetlenül azonban bevételeiket és költségeiket – az őcsg alapító okiratában foglalt eltérő rendelkezés hiányában -, egymás között egyenlő arányban oszthatják fel.

2021-től a tagok a törvény erejénél fogva őstermelőnek minősülnek egyénileg, míg együttesen ŐCSG-nek. A NAK ez ügyben adategyeztetést végez 2021. június 30-ig az őstermelőkkel. További feltételként írja elő a törvény, hogy 2021. június 30. napjáig az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó feltételeknek meg kell felelni és az ŐCSG alapításáról szóló szerződést a NAK-nak be kell nyújtani.

Akik 2020. december 31. napján családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-től személyükben őstermelőknek minősülnek, együttesen pedig ŐCSG-ként működnek tovább akkor is, ha van olyan tag, aki nem éri el a törvényben előírt 16. életévet.

Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, akkor általánosságban a következő szabályokat kell alkalmazni: 1)  Ha a bevételek és a költségek a családi gazdaság tagjai között felosztásra kerültek, egyéni vállalkozóként bevételt nem szerzett, költséget nem számolt el, akkor a készletek, anyagok nem képezik a megszűnő egyéni vállalkozás bevételét, a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása pedig folytatható őstermelőként, ŐCSG tagjaként. 2) Ha egyéni vállalkozói minőségben szerzett bevételt, számolt el költséget, például mezőgazdasági szolgáltatási tevékenységére tekintettel, akkor az e tevékenysége keretében megmaradó készlete (például gázolaj) az egyéni vállalkozás bevételét fogja képezni. Ha egyéni vállalkozásában értékcsökkenést számolt el tárgyi eszközre, mely tárgyi eszközt a továbbiakban a családi gazdaságban fogja használni, akkor az értékcsökkenési leírást a családi gazdaságban folytathatja. 3) Ha általános forgalmi adó tekintetében az adóalanyisága nem szűnik meg, azaz változatlanul a saját nevében értékesít terméket és nyújt szolgáltatást, és nem von ki eszközöket a gazdasági tevékenysége köréből, akkor az egyéni vállalkozás megszűnése nem keletkeztet pótlólagos áfa kötelezettséget.

A falugazdászoknál kell – előzetes időpont egyeztetést követően – kezdeményezni a törvény erejénél fogva automatikusan létrehozott kettő ŐCSG módosítását, úgy, hogy a tagok mindegyike az egyik ŐCSG-be kerüljön, a másik pedig ezt követően törölhető a nyilvántartásból.

Nem, mivel őstermelők, és így az ŐCSG tagjai is csak természetes személyek lehetnek.

Ezt az adott kötelezettséget előíró szerződés tartalmazza.

Ha a családi gazdaság tagja a nyilatkozata alapján nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból, de az ŐCSG-t alapító szerződésbe ezt a tevékenységet már a törlést megelőzően fel kell venni.

A CSMT minősítés csak abban az esetben adható meg, ha a tevékenységi körök között csak mező-, erdőgazdaság és kiegészítő tevékenység szerepel, így törölni szükséges.

Az ŐCSG nem önálló jogalany, így a bevétel minden esetben a tagok bevételének minősül, függetlenül az adategyeztetés időpontjától. A Csg. tv. alapján, amennyiben közös őstermelői igazolvány vagy családi gazdaság tagjai kerültek átvezetésre, úgy ők 2021. január 1-től az ŐCSG tagjainak minősülnek.

Egyéni vállalkozás mellett, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő tevékenységektől elkülönítve folytatható őstermelői tevékenység. Egyéni vállalkozóként csak olyan tevékenységeket lehet folytatni, melyek az őstermelői tevékenységek között NEM szerepelnek. Amennyiben egy mező-, erdőgazdasági tevékenységet, kiegészítő tevékenységet őstermelőként kíván folytatni, akkor azt megelőzően az egyéni vállalkozói tevékenységek közül azt törölni kell. Ezt követően kezdeményezhető a NAK falugazdászainál az őstermelői nyilvántartásba vétel.

Nem tekinthető „alakulásnak”, az alap gazdasági társaság családi mezőgazdasági társaság minősítést szerezhet, a minősítéssel járó előnyöket élvezheti, de alapvető változást a gazdasági társaság jogi személyiségének megítélésében nem keletkeztet a minősítés NAK általi megadása.

Ha őstermelők családi gazdasága a mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vett szervezet, akkor az őstermelők családi gazdaságának képviselője jogosult az őstermelők családi gazdasága nevében visszaigénylésre (BEV_J04. nyomtatványon) saját nevére szóló számla alapján.

Az általános forgalmi adó alanyának minősülő tagnak a saját nevében történő értékesítéséről a saját nevében kell a számlát kiállítania. A gázolaj jövedéki adójának visszatérítése esetén azonban, ha őstermelők családi gazdasága a mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vett szervezet, akkor az őstermelők családi gazdaságának képviselője jogosult az őstermelők családi gazdasága nevében visszaigénylésre (BEV_J04. nyomtatványon) saját nevére szóló számla alapján.

Áfa fizetésére nem kötelezett, átalányadózó őstermelő esetén elegendő a bevételi nyilvántartás vezetése, ami az értékesítési betétlap kitöltésével is teljesíthető. Áfa fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolás választó őstermelő esetén bevételi és költségnyilvántartást vagy pénztárkönyvet kell vezetni. Kompenzációs rendszer választása mellett vagy helyett áfa fizetésére kötelezett őstermelőnek személyi jövedelemadóban választott adózási módtól függetlenül pénztárkönyvet kell vezetnie. ŐCSG esetén elegendő egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről, annak ellenére, hogy a tagok adókötelezettségüknek külön-külön tesznek eleget. CSMT esetén kettős könyvvitelt kell vezetni.

Nincs változás. Személyi jövedelemadó tekintetében a bevételek és a költségek igazolására az ŐCSG bármelyik tagja nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Ez pedig azt jelenti, hogy elegendő az ŐCSG valamelyik tagja nevére kiállítani a bizonylatot. Ez alól kivételt jelent, hogy a gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra. Az általános forgalmi adó alanyának minősülő tagnak a saját nevében történő értékesítéséről a saját nevében kell a számlát kiállítania.

Az ŐCSG nem önálló jogalany az általános forgalmi adónak nem alanya, az egyes tagok tekintendők adóalanynak. Ha csak egy tag értékesít a saját nevében terményt, akkor csak neki kell adószámmal rendelkeznie, és a választott adózási módnak megfelelően teljesíteni az áfabeli kötelezettségeit és jogait (adó fizetése, adó levonása és visszaigénylése).

Az őstermelők családi gazdaságának egyes tagjai az Áfa tv. tekintetében adóalanynak minősülnek, ha a tagok saját nevükben értékesítenek terményt, nyújtanak szolgáltatást. Ebben az esetben minden egyes tagnak adószámmal kell rendelkeznie. Ha csak egy tag értékesít a saját nevében terményt, nyújt szolgáltatást, akkor a többiek esetében nem áll fenn az adóalanyiság, azaz esetükben az adószám megszüntetése indokolt lehet.

Személyi jövedelemadó tekintetében a bevételek és a költségek igazolására az ŐCSG bármelyik tagja nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Ez pedig azt jelenti, hogy elegendő az ŐCSG valamelyik tagja nevére kiállítani a bizonylatot. Ez alól kivételt jelent, hogy a gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

A NATURA 2000 jogcímen jogszabály alapján folyósított támogatás 2021. évben nem minősül bevételnek, ha azt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységhez kapja. Ez a kedvező szabály egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózó esetén nem alkalmazható.

Az értékesítési betétlapot az ŐCSG tagjai alapnyilvántartásként vezethetik, ha arra jogosultak (pl. átalányadózást alkalmaznak és kompenzációs rendszer választása mellett vagy helyett áfa fizetésére nem kötelezettek). Ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket nem teljesíthetik értékesítési betétlappal, akkor bevételi és költségnyilvántartást, illetve pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni a tagoknak.

A CSMT a számviteli törvény hatálya alá tartozó olyan gazdálkodó szervezet, amelynek kettős könyvvitelt kell vezetnie.

Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelők családi gazdasága tagjának nevében, annak képviselőjeként az őstermelők családi gazdaságának bármelyik tagja vagy alkalmazottja is eljárhat. Ezt azt jelenti, hogy a tag vagy az alkalmazott bármely tag nyugtatömbjét használhatja az értékesítés során. Az ŐCSG tagságot, illetve az alkalmazotti minőséget a helyszínen igazolnia kell egy esetleges ellenőrzés során.

Egyéni vállalkozó csak az őstermelőként NEM folytatott tevékenysége tekintetében maradhat.

A Csgtv. értelmében ha valamely pályázat a tevékenység egyéni vállalkozóként való végzését írja elő, a feltételt megtartottnak kell tekinteni, ha az intézkedésben résztvevő a tevékenységet 2021. január 1-jétől őstermelőként végzi, az ezzel ellentétes pályázati felhívási rendelkezés nem alkalmazható, az egyéni vállalkozói működési formára vonatkozóan tett kötelezettségvállaláshoz joghatás nem fűződik és mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelmet erre hivatkozással nem utasíthatja el. Emellett azonban a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága minden, a VP2-6.1.1-16 kódszámú A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás című pályázat kapcsán érintett számára levelet küldött, melyben azt javasolták, hogy az érintettek az egyéni vállalkozói tevékenységét a működtetési időszak végéig tartsák fenn, mert várhatóan így tudnak megfelelni a felhívás vonatkozó előírásainak.

Igen, erre vonatkozó előírást nem tartalmaz a pályázat.

ŐCSG tagja/vezetője csak őstermelő lehet. Ez akkor lehetséges, ha – amennyiben erre az adott pályázat lehetőség ad – megszünteti az egyéni vállalkozói, valamint őstermelői forma közötti összeférhetetlenséget, és az egyéni vállalkozásból törli azon tevékenységeket, amelyeket a jövőben őstermelőként kíván végezni.

A mezőgazdasági kistermelői kategória 2021-től megszűnt az Szja tv-ben, az ehhez a kategóriához kapcsolódó 2020. december 31-ig hatályos szabályokat 2021-ben nem lehet alkalmazni.

2020. és 2021. évben is a magasabb összeg vállalása esetén a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék alapja is a vállalt összeg. A magasabb összeg választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásban kell nyilatkozni. 2020. IV. negyedévére vonatkozó nyilatkozatát 2021. január 12-ig a 2058. számú járulékbevallásában, 2021. teljes évre vonatkozó nyilatkozatát a 2021. I. negyedévre vonatkozó 2158. számú járulékbevallásában tudja az őstermelő megtenni 2021. április 12-ig.

A saját jogú nyugdíjas őstermelőként nem minősül biztosítottnak, ezért társadalombiztosítási járulékot nem fizet. A rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, ezért a törvényi feltételek teljesülése esetén biztosított őstermelőnek minősül.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő 2021. évi járulékfizetési kötelezettsége azok esetében változik, akiknek 2020-ban a támogatások nélkül számított bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg. Ezek a személyek 2021. évben a 2020. évi támogatások nélkül számított bevétel 15%-a után fizetik meg a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot. Havi járulékalapként a tárgyévet megelőző évi támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

2021-től a biztosított – ideértve a kezdő őstermelőt is - őstermelő a minimálbér havi összegének 92%-a alapján fizeti meg a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ha 2020-ban az őstermelőnek a támogatások nélkül számított bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, akkor a 2021. évben a 2020. évi támogatások nélkül számított bevétele 15%-a után fizeti meg a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot. Lehetőség van továbbra is magasabb járulékalapot választani a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében. Ebben az esetben az őstermelőnek a választott magasabb járulékalap után kell a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.

Az ŐCSG tagja is őstermelőnek minősül. Őstermelőként abban az esetben lesz biztosított, ha más jogviszonyában nem biztosított, feltéve, hogy nem az ŐCSG kiskorú tagja, illetve a tag nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. Őstermelők családi gazdasága tagjának biztosítása az ŐCSG nyilvántartásba vételének napjától kezdődik és addig tart, amíg abból a tag kilép.

Ha katás egyéni vállalkozóként az őstermelői tevékenységeken kívül más tevékenységet is folytat, akkor az ŐCSG tagjaként a nem mezőgazdasági tevékenységei tekintetében marad továbbra is kisadózó egyéni vállalkozó, és a havi tételes adó megfizetésével teljesíti biztosítotti jogviszonyára vonatkozó fizetési kötelezettségeit. Őstermelőként pedig nem lesz biztosított, így járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. Ha az egyéni vállalkozását megszünteti, mert korábban csak mezőgazdasági tevékenységet végzett katás egyéni vállalkozóként, akkor ezzel a kata alanyisága is megszűnik. Őstermelőként kell a személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót, és biztosított őstermelőként a társadalombiztosítási járulékot megfizetnie.

A járulékfizetési kötelezettséget nem a ténylegesen elért bevétel, hanem főszabály szerint a minimálbér 92 %-a után kell teljesítenie a biztosított őstermelőnek. Ha 2020. évben az őstermelő kistermelőnek minősült (évi 8 millió Ft bevételig), abban az esetben az előző évi – támogatások nélküli - bevétel 15 %-a után kell a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Havi járulékalapként a tárgyévet megelőző évi támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A Szja tv. 6. számú mellékletének 1. pontja értelmében a családi őstermelői tevékenység időszakában az ŐCSG tagjai egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Erre az új szabályozás kialakítása előtt sem volt lehetőség, a családi gazdaság tagjai sem állhattak egymással munkaviszonyban! A családi gazdaság minden tagja őstermelőnek minősül. Az őstermelő a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj.) alapján biztosítottnak minősül az ott leírt egyéb feltételek teljesülése esetén. A Tbj. lehetőséget ad arra, hogy az őstermelő a számított járulékalaptól (minimálbér 92 százaléka, vagy az előző évi támogatások nélküli bevétel 15 százaléka) eltérő magasabb járulékalap után fizesse a társadalombiztosítási járulékot. ŐCSG esetén elegendő, ha adószámmal csak a képviselő rendelkezik, ha saját nevében csak ő értékesíti a terményt, és a többi tag nem folytat gazdasági tevékenységet.

A társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen elért bevétel, hanem főszabály szerint a minimálbér 92 %-a után fizeti meg az őstermelő. Kivételt képez ez alól, ha a megelőző évben, tehát 2020. évben kistermelőnek minősült (évi 8 millió Ft-ig). Ebben az esetben az előző évi – támogatások nélküli - bevétel 15 %-a után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Természetesen ezt a szabályt csak a mezőgazdasági őstermelőként biztosítottakra lehet alkalmazni. A Tbj. lehetőséget ad arra, hogy az őstermelő az előzőek szerinti járulékalaptól eltérő magasabb járulékalap után fizesse a társadalombiztosítási járulékot. A járulékot negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni.

A 2158 jelű járulékbevalláson amit először április 12-éig kell benyújtani a FELIR azonosítót (az aktuálisan érvényes őstermelői nyilvántartási azonosítót) kell feltüntetni. A NAV a magánszemély természetes azonosító adatai alapján meg tudja állapítani, hogy 2021. évet megelőzően is őstermelő volt-e.

Átalányadózás esetén az egy főre megállapított bevételre vonatkozik a mentességi értékhatár (2020. évi minimálbérrel számolva 9 660 000Ft). Biztosított őstermelő esetén, 10 millió forint bevétel alatt is kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, a 2020. évi - támogatások nélküli - bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot az, aki a 2020. december 31-ig hatályos szabályok alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült (évi 8 millió forint bevételig). A biztosított átalányadózó őstermelőnek az éves minimálbér ötszörösét el nem érő (támogatás nélküli) bevételig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

A társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen elért bevétel, hanem főszabály szerint a minimálbér 92 %-a után fizeti meg az őstermelő. Amennyiben az adóévet megelőző évben, tehát 2020. évben az őstermelő kistermelőnek minősült (évi 8 millió Ft bevételig), abban az esetben az előző évi – támogatások nélküli - bevétel 15 %-a után kell a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Természetesen ezt a szabályt csak a biztosított őstermelőkre kell alkalmazni. A Tbj. lehetőséget ad arra, hogy az őstermelő az előzőek szerinti járulékalaptól eltérő magasabb járulékalap után fizesse a társadalombiztosítási járulékot. A járulékot negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni.

A 2020. évben a Vidékfejlesztési Program keretében kapott támogatás nem lesz alapja a 2021. évben fizetendő járuléknak, mert azok, akik 2020-ban mezőgazdasági kistermelőnek minősültek, azoknak 2021-ben a társadalombiztosítási járulékot a 2020. évi támogatások nélküli bevétel alapján kell megfizetni.

A CSMT egy minősítő kategóriát jelent, ebben a formában gazdasági társaságok, szövetkezetek és erdőbirtokossági társulatok működhetnek. A CSMT tagja e jogviszonyára tekintettel nem minősül mezőgazdasági őstermelőnek, így a társadalombiztosítás rendszerében nem őstermelőként válik biztosítottá, hanem az adott gazdálkodóra (gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat) vonatkozó szabályok szerint. Ha a CSMT pl. Kft., amelynek tagja nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat, akkor a társadalombiztosítási járulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.

Nem biztosított a saját jogú nyugdíjasnak minősülő őstermelő, és az özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A nem biztosított őstermelőt járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem. Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek a támogatások nélküli bevétele nem éri el a minimálbér éves összegének a felét, vagy ha átalányadózóként a támogatások nélküli bevétel nem éri el az éves minimálbér ötszörösét.

A családi gazdaság minden tagja őstermelőnek minősül. Az őstermelő a Tbj. alapján biztosítottnak minősül az ott leírt egyéb feltételek teljesülése esetén. Az ŐCSG keretein belül folytatott őstermelői tevékenységen kívül a magánszemélynek lehet akár napi 8 órás munkaviszonya is, ebben az esetben őstermelőként nem lesz biztosított.

A családi gazdaság minden tagja őstermelőnek minősül. Az őstermelőre a Tbj. szerint terjed ki a biztosítási kötelezettség. A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót saját maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség függ az alkalmazott adózási módtól, a bevétel összegétől, illetve magasabb járulékalap is választható.

Ha a bevétel az éves minimálbér 50 százalékát nem éri el, akkor mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetés alól, ha eléri, akkor vagy a jövedelem, vagy a minimálbér vagy a választott járulékalap (az alábbi három közül amelyik a legnagyobb) képezi az alapot. Az előleget azon negyedévre (a negyedévet követő 12. napjáig) kell először megfizetni, amikor az őstermelő bevétele eléri a minimálbér 50 százalékát. A tárgyévre vonatkozóan a személyijövedelemadóbevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni.

Ha az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele az éves minimálbér 5-szörösét nem éri el, akkor mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetés alól, amennyiben eléri, úgy a fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a megállapított átalányadó alapjával.

Ez a lehetőség a CSMT-k tagjai számára adott. Az ŐCSG alapítása céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek. Ebben rendelkeznek a használatukban lévő, az ŐCSG tevékenységéhez szükséges összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közös használatba átadásáról. Az átadás a tagok tagsági jogviszonyának fennállásáig vagy az ŐCSG fennállásáig hatályos.

Kizárólag az adóév utolsó napján az ŐCSG tagjának minősülő magánszemély jogosult az ŐCSG-hez tartozó tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolni. (2020. évben is csak az adóév utolsó napján családi gazdaság tagjának minősülő őstermelő alkalmazhatta ezt az egy összegű elszámolást.)

Igen, az ŐCSG adózása az őstermelők adózási kedvezményét többszörözi, így itt is érvényes, hogy a támogatások összege nem számít bele a bevételbe.

Igen, kizárólag az adóév utolsó napján az ŐCSG tagjának minősülő magánszemély jogosult az ŐCSG-hez tartozó tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolni.

A tevékenységét év közben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek nem kell a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adómentes értékhatárt arányosítania. Ez azt jelenti, hogy az adóévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben – függetlenül attól, hogy az őstermelői tevékenységét év közben kezdte meg - nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.Az átalányadózás esetén a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes (vagyis nem a bevétel). Tehát átalányadózás esetén, ha a bevétel az éves minimálbér felét ugyan meghaladja, de az éves minimálbér ötszörösét nem haladja meg, akkor az őstermelőnek nem keletkezik adóköteles jövedelme és adófizetési kötelezettsége.

A kistermelőkre (8 millió Ft-ig) alkalmazható szabályozás, kedvezmény, köztük a 40%-os kistermelői költséghányad 2021. évtől megszűnt.

Alapesetben a mezőgazdasági őstermelők adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választ más módot, vagy nem lépi át a kedvezményes értékhatárt. Amennyiben az őstermelő nem ezen adózási módot választja – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett –, az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig kell bejelentenie a választott adózási módot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a bejelentés arra irányul, hogy az átalányadózás feltételei nem állnak fenn.

Az őstermelő által az őstermelői tevékenységével összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, tehát adómentessé válnak, így azokat sem a bevételi értékhatár, sem pedig a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

Ha a kiegészítő tevékenység bevétele a teljes éves bevétel 25 %-át meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevétel egészére nem alkalmazható az őstermelők adózása. Arra az önálló tevékenység adózási szabályai vonatkoznak.

Az ŐCSG alapításakor megkötött szerződésben szükségszerűen meg kell határozni, hogy a tagok között milyen módon oszlik meg a nyereségek és veszteségek viselése. Két lehetőség van: főszabály szerint a tagok egyenlő vagy ettől eltérően nem egyenlő arányban (alapító szerződés szerint) részednek a nyereségből és viselik a veszteséget. Az átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel értékhatára limitálva van, az a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét meg nem haladó összeg lehet. Ebből a szempontból mindegy, hogy az ŐCSG-nek pl. 7 tagja is van, az átalányadózás alkalmazásának a bevételi korlátja ugyanúgy az éves minimálbér negyvenszerese. Adóköteles jövedelem keletkezése esetén minden tag külön-külön tesz eleget a bevallási és a fizetési kötelezettségüknek.

Pénz esetében az átadás, vagy a számlán való jóváírás napja a bevétel megszerzésének időpontja. Így, ha a 2020. évben leadott termény árát 2021. évben fizetik ki, akkor az 2021. évi bevételnek minősül.

Mezőgazdasági őstermelő esetében a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés bevételnek minősül. Az őstermelők adózására vonatkozó értékhatárok tekintetében csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni. Mivel a vadkárral kapcsolatban kapott kártérítés, kártalanítás nem minősül támogatásnak, így az adómentesség, valamint az átalányadózás értékhatárának számításakor azt számításba kell venni.

Függetlenül attól, hogy az ŐCSG-t év közben alapítják, az adómentességre vagy az átalányadózás alkalmazására vonatkozó értékhatárokat nem kell arányosítani.

Függetlenül attól, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e vagy sem, az őstermelő által az őstermelői tevékenységével összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, tehát adómentessé válnak. Ebből következően a folyósított támogatásokat sem a bevételi értékhatár, sem pedig a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni

Az átalányadózás során a bevételből kell az adóalapot és adót megállapítani (a 90 százalékos költséghányad levonásával) akkor is, ha egyáltalán nincs a költségekről számlája. Ezzel együtt a költségszámlákat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig (annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt évig, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve hiányukban az adót meg kellett volna fizetni) meg kell őriznie.

Magánszemélyként történő hasznosítás esetén összeghatártól függetlenül adómentes a termőföld bérbeadásából származó jövedelem, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól. A szerződés alapján keletkezett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli vagy ha azonnali felmondás történt).

Ezek az értékhatárok az átalányadózókra vonatkoznak. Ha a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség. Az átalányadózás alkalmazására viszont az ŐCSG tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét meg nem haladó összeg erejéig lehetséges.

Függetlenül az összes bevétel összegétől a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét nem kell bevételként figyelembe venni, azaz a támogatás nem fog adóalapot képezni.

Az év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget a létszámarányosan, az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével, vagy a szerződésben megállapítottak szerint kell felosztani. Átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. Tehát új belépő eseténi is a teljes összegű értékhatár figyelembe vehető, nem kell arányosítani.

A saját termék felhasználásával előállított termékek, azaz a termékfeldolgozás tevékenység vonatkozásában nincsen meghatározva a Csg. tv-ben arányszám az összes bevétel vonatkozásában, a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben [52/201. (IV. 30.) FVM rendelet] meghatározott mennyiségnél többet nem lehet előállítani, értékesíteni ahhoz, hogy az még őstermelői tevékenységnem minősüljön. Az őstermelőnek kell a nyilvántartása alapján megállapítania, hogy megfelel-e az FVM szerinti feltételeknek, vagy sem, mert ha attól többet állít elő, értékesít, akkor tevékenysége kiegészítő tevékenységnek számít. Utóbbi esetben a kiegészítő tevékenységből származó bevétele nem haladhatja meg az összes éves őstermelői bevétel huszonöt százalékát.

Ha a bort saját gazdaságban termelt szőlőből készítik, akkor mennyiségi korlát nélkül őstermelő terméknek minősül és arra az őstermelői adózás szabályai vonatkozak.

A lekvár értékesítése akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha az a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben [52/201. (IV. 30.) FVM rendelet] meghatározott mennyiséget. Az FVM rendeletben meghatározott mennyiség fölött történő előállítás őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül. Amennyiben az ebből származó bevétele túllépi a teljes őstermelői bevételének 25 százalékát az értékesítés bevételére nem alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok, és önálló tevékenységből származó bevételnek számít adózási szempontból. (Mástól vásárolt alapanyagból készített termékek értékesítése teljes egészében őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül.)

A füstölt hús értékesítése akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha az a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben [52/201. (IV. 30.) FVM rendelet] meghatározott mennyiséget. Az FVM rendeletben meghatározott mennyiség fölött történő előállítás őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül. Amennyiben az ebből származó bevétele túllépi a teljes őstermelői bevételének 25 százalékát az értékesítés bevételére nem alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok, és önálló tevékenységből származó bevételnek számít adózási szempontból. (Mástól vásárolt alapanyagból készített termékek értékesítése teljes egészében őstermelői kiegészítő tevékenységnek minősül.)

A termőföld értékesítéséből származó bevétel nem minősül őstermelői bevételnek, arra az Szja tv-nek az ingatlan értékesítésére vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

A CSMT termőföld tulajdonosa nem lehet, ezért a vásárlásra fordított kiadás költségként történő elszámolásáról sem beszélhetünk.

Továbbra is csak a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő élhet a veszteség-elhatárolással. Az átalányadózóknak az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteniük.

Ha az ŐCSG tagja termőföldjét értékesíteni szeretné, az ŐCSG szerződést kell módosítani. Ettől függetlenül is – tekintettel arra, hogy nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek a termőföld 2021. évben – az eladásnál az ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a termőföld tulajdonosának az adókötelezettség (vagy adómentesség) megállapításához. A kapott ellenérték nem lesz az ŐCSG bevétele.

Ha a magánszemélynek a társaságban folytatott tevékenysége (például személyes közreműködés díja) ellenértéke képezheti bevételét, az ingyenes használatba adásra tekintettel adóköteles jövedelme a magánszemélynek nem keletkezik.Ha a társaság a magánszemély helyett átvállalja a haszonbérleti díj kifizetését, akkor az a magánszemély adóköteles jövedelme lesz.

2021. évben nem minősül bevételnek a mezőgazdasági őstermelőnek e tevékenységére tekintettel nyújtott támogatás.

Az őstermelői tevékenység meghatározásához 2021-től a Csg. tv. és a Földforgalmi törvény fogalmi rendelkezései az irányadók, a Szja tv. 6. számú melléklete 2021. évtől nem tartalmazza az őstermelői tevékenység meghatározásához szükséges felsorolást.

Támogatásnak minősül a kárenyhítő juttatás, így az őstermelőnél nem lesz bevétel. A káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés az őstermelői tevékenység bevétele.

Az állatok leölése miatt kapott kártalanítás nem minősül támogatásnak, az őstermelői, illetve vállalkozói bevételnek minősül.

A gázolaj jövedéki adójának a visszatérítése egyéb támogatásnak minősül.

Az ŐCSG esetében az szja-bevallási kötelezettséget minden tagnak önállóan kell teljesítenie.

Az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben határozzák meg, hogy egyenlő arányban részesednek-e a nyereségből, illetve viselik-e a veszteséget. Az ŐCSG tagjai az e tevékenységükből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítják meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak annak a költségét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

A támogatás csak akkor nem minősül bevételnek, ha azt a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységére tekintettel kapja. Egyéni vállalkozó esetében a kapott támogatás bevételnek minősül.

Az Szja tv. alapján adómentes az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja kap a termőföld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági hasznosítás céljából történő átengedése címén, azzal, hogy a társas vállalkozás által a tagjainak juttatott, az Szja tv. 1. számú melléklet 4.37. pont a-d) alpontok szerinti adómentes összegek több tagnak történő juttatás esetén sem haladhatják meg az adóévben összesítve az 50 millió forintot.

Amennyiben a termőföld használatának átengedése az Szja tv. 1. sz. melléklet 9.4.1. pontjában foglalt adómentességi feltételének megfelel, azaz a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri, akkor ez az adómentes bevétel nem számít bele az 50 milliós keretbe.

A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell bevételként figyelembe vennie az e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét. A rendelkezés a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozik, a családi mezőgazdasági társaságokra nem.

Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. A rendelkezés alkalmazása során az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenységből, továbbá a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő, a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget meg nem haladó termékfeldolgozásból származó bevétel tekinthető őstermelői bevételnek. Bevétel alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt kell érteni, itt nem lehet árbevételről beszélni.

A kiegészítő tevékenységre vonatkozó éves bevételi arány meghaladása esetén a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amelyet az őstermelői bevételétől elkülönítve kell nyilvántartani. Amennyiben év közben nem látható előre, hogy a kiegészítő tevékenységből származó bevétel meghaladja-e az említett bevételi határt, az őstermelői tevékenységből és a kiegészítő tevékenységből származó bevételeket, ill. az egyes tevékenységek kapcsán felmerült költségeket célszerű már év közben is elkülönítve nyilvántartani. A tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, figyelembe véve, hogy a több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számol el költséget (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési költség). A tárgyi eszköz kapcsán felmerült költség nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között.

Az ŐCSG tagjai az őstermelői jövedelemre az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak. Az alkalmazandó adózási módot - az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét - az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Az ŐCSG alapításáról szóló szerződésben a tagok megállapodhatnak abban, hogy a nyereség és a veszteség a tagok között nem egyenlő arányban oszlik meg, ez a megállapodás azonban nem befolyásolja az ŐCSG tagjai által alkalmazandó adózási módot.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a tételes költségelszámolást alkalmazó ŐCSG (vagy őstermelő) esetén felső bevételi értékhatárt állapítana meg.

Erre vonatkozó jogszabályi korlátozás hiányában az ŐCSG tagja más jogcímen is szerezhet jövedelmet (pl. munkabér) és saját adószáma alatt is folytathat adóköteles tevékenységet. Az ŐCSG tevékenységeként meghatározott mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek bevételeit és költségeit vagy egyenlő, vagy pedig az alapító okiratban meghatározott arányban fel kell osztani a gazdaság tagjai között. Az ŐCSG bejelentett tevékenységi körei között nem szereplő tevékenységet az ŐCSG tagja adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként is folytathatja, az e tevékenységéből származó bevétel és költség azonban nem osztható fel a gazdaság tagjai között.

2021.01.01-jét megelőzően a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő esetén a számlával, bizonylattal igazolt költségek összege a nemleges nyilatkozat megtételére vonatkozó rendelkezés alkalmazása szempontjából bírt jelentőséggel. Az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés 2021.01.01-jétől hatálytalan. A hatályos szabályozás a számlával, bizonylattal igazolt költségek összegéhez kapcsolódó jogkövetkezményt, pl. kedvező adózási szabályt nem tartalmaz.Ha az ŐCSG tagjai átalányadózást alkalmaznak, akkor az átalányadózó őstermelő a személyi jövedelemadó tekintetében az adókötelezettségét a bevétele alapján állapítja meg, 90 százalék költséghányad levonásával Az igazolt költségek összege nem befolyásolja az adókötelezettséget. Tételes költségelszámolás esetén nincs az elszámolható költségek nagyságára, összegére vonatkozó előírás az Szja tv-ben, a tagok által elért bevétellel szemben az igazolt és a törvény által költségként elismert kiadások számolhatók el a jövedelem kiszámítása során.

A korábbi gyakorlattól eltérően a mezőgazdasági őstermelőnek - így az ŐCSG tagjainak is -, nem az átalányadózás választását kell bejelentenie, hanem azt a körülményt, hogy nem az átalányadózást választja, ideértve azt az esetet is, ha az átalányadózás feltételei esetében nem állnak fenn. Őcsg esetén átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha az őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. Amennyiben az ŐCSG 2021. évre nem szeretné az átalányadózást választani, az ŐCSG tagjainak erről nyilatkozniuk kell a 20SZJA bevallásban 2021.05.20. napjáig.

Átmeneti rendelkezés alapján a 2020.12.31-én közös őstermelői igazolvány alapján őstermelői tevékenységet folytató személyek 2021.01.01-jétől őstermelők családi gazdaságaként működnek. A korábban közös őstermelőknek minősülő, 2021.01.01-jétől tevékenységüket ŐCSG keretében tovább folytató személyeknek 2021. június 30. napjáig be kell nyújtaniuk az őstermelők családi gazdaságának alapításáról szóló szerződést az Agrárkamarához. Ennek elmulasztása esetén az Agrárkamara az őstermelői nyilvántartásból törli a tagok őstermelők családi gazdaságában történő részvételét. Amennyiben az ŐCSG tagjai az ŐCSG alapítására vonatkozó szerződést 2021.06.30. napjáig megkötik és benyújtják az Agrárkamarához, a teljes 2021-es adóévre alkalmazhatják az ŐCSG adózására vonatkozó szabályokat, vagyis ebben az esetben az adózás tekintetében nem beszélhetünk törtévről.

A 2020.12.31-én közös őstermelésben részt vevő személyek és a családi gazdaság tagjai 2021.01.01-jétől együttesen őstermelők családi gazdaságaként működnek. Amennyiben az ŐCSG tagjai 2021-ben a korábbi közös őstermelésből vagy családi gazdaság keretében végzett őstermelői tevékenységből származó bevételt szereznek, úgy e bevétel az ŐCSG bevételét képezi, és az felosztható az ŐCSG tagjai között.

Az ŐCSG a nyilvántartásba vétellel jön létre. Amennyiben az ŐCSG újonnan kerül megalapításra, az ŐCSG létrejöttét megelőzően a magánszemély őstermelői tevékenységére tekintettel befolyt bevétel a magánszemély egyéni őstermeléséből származó bevételének minősül, a bevétel nem osztható fel az ŐCSG tagjai között.

Az ŐCSG tagjai a nyereség és a veszteség egymás közötti felosztását az ŐCSG-t alapító szerződésben határozzák meg. Eltérő rendelkezés hiányában a közös tevékenység nyeresége és vesztesége a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. Ebben az egy tagot megillető bevétel és költség megállapításához a közösen elért bevételeket és költségeket az ŐCSG tagjainak számával kell elosztani (nem pedig négy fővel). A bevétel megosztása kapcsán nincs a kérdésben említett létszámkorlát. Az átalányadózás bevételi és adómentességi értékhatára tekintetében létezik a 4 fős korlátozás (pl. az átalányadózás akkor alkalmazható, ha az ŐCSG keretében végzett tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét), de ez sem jelenti azt, hogy 4 fő feletti létszám esetén ne választhatnának átalányadózást.

A szaporítóanyag-termesztés - így a vetőmag termelés is -, mezőgazdasági tevékenységnek, e tevékenységből származó bevétel pedig mezőgazdasági őstermelői bevételnek minősül. Ezt a minősítést nem befolyásolja az a körülmény, hogy a felek területalapú elszámolásban állapodtak meg egymással vagy, hogy az ügyelt ellenértékét termelési díjként nevesítik.

Az ŐCSG-k adózása az átalányadózó őstermelőnek nyújtott kedvező adózást többszörözi a jelenlegi, 2020-ig fennálló családi gazdasági rendszerhez hasonlóan azzal, hogy az átalányadózás felső, bevételi értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami legfeljebb a 2021. év első napján érvényes minimálbér éves összegének 40-szerese. Amennyiben 4 főnél több van az ŐCSG-ben, de a bevétel nem haladja meg ezt a maximumot, úgy rájuk is az átalányadózás szabályai vonatkoznak. Ha az ŐCSG bevétele ezt az összeget meghaladja, akkor nem alkalmazható az ŐCSG egészére az átalányadózás. Tehát egy 6 tagú ŐCSG esetén is minden tagra ugyanazok az adózási szabályok vonatkoznak.

Családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai az őstermelői jövedelemre a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmaznak.

Két tag esetén az átalányadózás bevételi értékhatára a 2021. évi minimálbér éves összegének 20 szorosa.

8 tag esetén az átalányadózás bevételi értékhatára a 2021. évi minimálbér éves összegének 40-szerese. Ezen összeghatár feletti bevétel esetén az ŐCSG tagjai nem alkalmazhatnak átalányadózást. Ha az átalányadózás feltételei fennállnak, akkor az adómentességi bevételi értékhatár tagonként az éves minimálbér ötszöröse. Tehát ilyenkor az ŐCSG tagja személyi jövedelemadót az adómentességi határ feletti bevételre tekintettel fizet, az adó alapja a jövedelem, vagyis az adómentes bevételi értékhatár feletti bevétel 10%-a, az adó mértéke pedig 15%. Ha az összes bevétel (támogatások nélkül számolva) az adómentes bevételi értékhatárt nem haladja meg, akkor személyi jövedelemadót nem fizetnek az ŐCSG tagjai

Az 5 fős családi gazdaság is választhatja az átalányadózást, attól függetlenül, hogy általános forgalmi adó tekintetében alanyi adómentességet vagy az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választják.5 tag esetén az átalányadózás bevételi értékhatára legfeljebb a 2021. évi minimálbér éves összegének 40-szerese. Ezen összeghatár feletti bevétel esetén az ŐCSG tagjai nem alkalmazhatnak átalányadózást. Ha az átalányadózás feltételei fennállnak, akkor az adómentességi bevételi értékhatár tagonként az éves minimálbér ötszöröse. Tehát az ŐCSG tagja személyi jövedelemadót az adómentességi határ feletti bevételre tekintettel fizet, az adó alapja a jövedelem, vagyis az adómentes bevételi értékhatár feletti bevétel 10%-a, az adó mértéke pedig 15%. Ha az összes bevétel (támogatások nélkül számolva) az adómentes bevételi értékhatárt nem haladja meg, akkor személyi jövedelemadót nem fizetnek az ŐCSG tagjai. Azok őstermelők/közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezők, akik 2020. december 31-ig mezőgazdasági kistermelőnek minősültek, átalányadózó őstermelőként nemleges nyilatkozatot tehettek az szja bevallásban, mert a bevételük nem haladta meg a 4 millió forintot, azok 2021. évben átalányadózók lesznek, vagy a 2020. évi szja bevallásban nyilatkozhatnak arról, hogy nem az átalányadózás, hanem a tételes költségelszámolás szabályait alkalmazzák

A Csg. tv. 2021. január 1-től (figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is) nem teszi lehetővé, hogy egyéni vállalkozóként folytassa a mezőgazdasági tevékenységet, választania kell, hogy őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mezőgazdasági tevékenységet. A NAK 2021. március 31-ig nyilatkozattételre hívja fel az őstermelőt. Ha úgy nyilatkozik, hogy egyéni vállalkozóként kívánja folytatni mező- és erdőgazdasági a tevékenységét, akkor a NAK az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával visszamenőleg törli. Ha úgy nyilatkozik, hogy nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységét, akkor ezen tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói nyilvántartásból. Az átalányadózásra vonatkozó kedvező szabályokat akkor veheti igénybe (pl. adómentességi szabály), ha úgy dönt, hogy tevékenységét őstermelőként folytatja. Ha a magánszemély az egyéni vállalkozását nem szünteti meg és olyan tevékenységeket is végez, amelyek nem minősülnek őstermelői tevékenységnek, akkor ezen tevékenységeire egyéni vállalkozóként választhat átalányadózást.

A 40%-os kistermelői költségátalányra vonatkozó szabályok 2020. december 31-én hatályukat vesztették, ezért azokat 2021-ben az ŐCSG tagjai sem alkalmazhatják, helyette az új átalányadózási szabályok alkalmazandóak.

Ha az ŐCSG tagjai tételes költségelszámolást alkalmaznak, akkor nem vonatkozik ezen adózási módra olyan bevételi értékhatár, mint az átalányadózásnál.

Az átalányadózás lehetőségére vonatkozó értékhatárt tagonként kell értelmezni.

A 2021. adóévre vonatkozóan a termelési tényezők hasznosítása, értékesítése kiegészítő tevékenységnek minősül. Ha meghaladja az összes őstermelői bevétel 25 százalékát az összes kiegészítő tevékenység, akkor az teljes egészében önálló tevékenységből származó bevétel, ha nem haladja meg az összes őstermelői bevétel 25 százalékát az összes kiegészítő tevékenység, akkor marad őstermelői bevétel. A jogszabály 2022. január 1-jén hatályba lépő módosítása alapján a termelési tényezők hasznosítása és értékesítése viszont már nem minősül kiegészítő tevékenységnek. Ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszközök eladásából származó bevételre az ingó értékesítés szabályait kell alkalmazni.

A törvény módosítása egy átmeneti szabályt is tartalmaz, ami alapján 2021-ben a termelő választhatja azt, hogy a termelési tényezők hasznosításából, értékesítéséből származó bevételre már az ingó értékesítés szabályait alkalmazza, és nem kiegészítő tevékenységből származó bevételként kezeli (2022. évben viszont már minden esetben az ingó értékesítés szabályait kell alkalmazni a tárgyi eszköz értékesítéséből keletkezett jövedelemre).

Az ŐCSG-k és CSMT-k tagjai 2021. január 1-től a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőséget kapnak. Ez alapján ugyanazon ranghelyen belül a CSMT tagja vagy az ŐCSG tagja lesz az első a sorrendben.

Nem változik a szabályozás, így főszabályként a jövőben is csak természetes személyek vásárolhatnak termőföldet.

Az új szabályozással lehetőség nyílik arra, hogy a föld használatát a földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó mellett immár olyan CSMT részére is át lehessen engedni szívességi földhasználattal, amelyben a használatba adó tagként szerepel. Emellett szintén lehetővé vált, hogy a családi mezőgazdasági társaság tagja a családi mezőgazdasági társaság részére ezen jogcímen átengedje a föld használati jogosultságát, akár olyan esetben is, ha azt maga is valamely földhasználati jogcímen kapta. Ehhez feltétel, hogy ezen jogcímen történő földhasználathoz az eredetileg átengedő fél (haszonbérbe adó) hozzájáruljon.

Nem kell átadni a használatot a vezetőnek, az a tagok nevén marad, így adhatnak be a tagok is támogatási kérelmet. Jogszerű földhasználónak minősül a már eddig is minősített körön kívül az is, aki az őstermelők családi gazdaságának tagja. Ezt a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjára vonatkozóan vizsgálja a Magyar Államkincstár. Ez az intézkedés azért fontos, mert így az új működési formákban tevékenykedők számára is biztosítva marad a támogatások igénybevételének folytonossága.

A kedvezmény feltétele, hogy a juttatással érintett törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában áll a földterület, azonban ez nem jelenti, hogy 20 évtől hosszabb időre köthető meg a haszonbérleti szerződés.

A földhasználat ingyenes megszerzése mentes az illeték alól. A korábban illetékmentesen vásárolt földek esetén, ha az illetékmentességet megalapozó 5 éves időszakon belül történik meg a föld CSMT részére történő használatba adása, és a föld tulajdonosa a CSMT-ben legalább 25%-os tulajdonrésszel bír, akkor az illetéket nem kell utólag megfizetni.

Nem, mert az összes használatában lévő területét az ŐCSG közös használatába kell adnia.

A Földforgalmi törvény termőföld esetén nem ismer olyan jogcímet, hogy használat átengedése, erre csak haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá rekreációs célú földhasználat jogcímen van lehetőség.

A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását ingyenesen engedi át. A bejegyzés ezen jogcímen történik.

Nem, a CSMT és ŐCSG tagokra vonatkozóan állapít meg kedvezményes szabályt az új törvény.

Igen, ha a használat az ŐCSG tagjának a nevére szól.

AZ ŐCSG nem jogalany, így nem köthet szerződést.

Amennyiben az szükséges az ŐCSG tevékenységéhez, úgy a birtokba lépést követően igen.

Csak azokat a földeket kell bevinni az ŐCSG-be, amik a tag használatában vannak és szükségesek az ŐCSG tevékenységéhez.

Újra bérbeadható. Az ŐCSG-be azokat a földeket kell a közös gazdálkodásba bevonni, melyek az ŐCSG tevékenységéhez szükségesek.

Nincs ilyen jellegű korlátozás az ŐCSG-re vonatkozóan. A tagok esetében az általános szabályokat kell alkalmazni (főszabály szerint 300 ha tulajdon, illetve 1200 ha használat).

Nem, mivel a földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.

A tag és a CSMT közti szívességi földhasználati szerződést is aláírhatja az eredeti bérbeadó, de nincs külön formai kikötés. Bármilyen formában megadhatja a hozzájárulását a bérdeadó.

Igen, mert nem minősül új szerződésnek a CSMT-nek történő átadás.

Őstermelői tevékenységnek minősül az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység. Mező- és erdőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés. A dísznövény termesztés növénytermesztésnek minősül. A dísznövény termesztésre 2021-től az őstermelőkre vonatkozó általános szabályok az irányadóak, nincs külön bevételi értékhatár megállapítva az ebből származó bevételre.

A Csg tv. alapján őstermelői tevékenységnek minősül az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenység. Mező- és erdőgazdasági tevékenységnek minősül az állattenyésztés, így igen.

Igen. Az erre vonatkozó korlát, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.

Igen. A jogszabály a saját gazdaság fogalma alá sorolja a vetőmag-bértermelést, bérnevelést, bérhízlalást, illetve a kihelyezett állat tartását is.

Nem, viszont azon tevékenységek, amelyek őstermelőként nem folytathatók, továbbra is végezhetők párhuzamosan egyéni vállalkozóként. Az egyéni vállalkozói tevékenységek közül a mezőgazdasági tevékenységeket töröltetni kell a NAV által vezetett vállalkozói nyilvántartásból és azokat őstermelői tevékenységként kell a NAK-nál nyilvántartásba vetetni. Az egyéni vállalkozónak a Webes ügysegéd szolgáltatás segítségével kell töröltetni az egyéni vállalkozói tevékenységei közül a jövőben őstermelőként folytatni kívántakat és azokat a 21T101E nyomtatványon, az A01-5. rovatban kell bejelentenie, mint nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységeket.

Amennyiben nem saját alapanyagból történik a feldolgozás, akkor legfeljebb a teljes bevétel 25%-áig minősül őstermelői tevékenységnek a borkészítés és értékesítés.

Nem, ezen tevékenységek nem sorolhatók be a kiegészítő tevékenység kategóriába.

Falusi és agroturizmus keretében igen.

Csak akkor szerezhetik meg a minősítést, ha kizárólagos mező, erdőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet folytatnak, és a tagok egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Amennyiben mezőgazdasági szolgáltatásról van szó, úgy igen.

Nem, a szaktanácsadási tevékenység nem lehet őstermelői tevékenység

Igen, azonban amennyiben az előállítás nem saját szőlőből történik, úgy az csak kiegészítő tevékenységként végezhető az őstermelői bevétel 25%-áig.

Nem, nem előírás az őstermelői tevékenység főtevékenységként történő végzése.

A mezőgazdasági termékből történő élelmiszer előállítás és értékesítés főszabály szerint kiegészítő tevékenységnek minősül. Amennyiben azonban a terméket saját gazdaságban használt alapanyag felhasználásával készítik és az értékesítés nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben [52/201. (IV. 30.) FVM rendelet] meghatározott mennyiséget, a tevékenység nem minősül kiegészítő tevékenységnek, az értékesítés bevétele mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként vehető figyelembe. Amennyiben a sajt a saját gazdaságban termelt tej felhasználásával készül, és az értékesítés nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget, akkor az értékesítés bevétele nem minősül kiegészítő tevékenységből származó bevételnek. Az őstermelőnek kell a nyilvántartása alapján megállapítania, hogy megfelel-e az FVM szerinti feltételeknek, vagy sem, mert ha attól többet állít elő, értékesít, akkor tevékenysége kiegészítő tevékenységnek számít. Utóbbi esetben a kiegészítő tevékenységből származó bevétele nem haladhatja meg az összes éves őstermelői bevétel huszonöt százalékát.

A hús és a kolbász egyaránt feldolgozott terméknek minősül, ezért e termékek értékesítése esetén is irányadó, hogy amennyiben a terméket saját gazdaságban használt alapanyag felhasználásával készítik és az értékesítés nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget, a tevékenység nem minősül kiegészítő tevékenységnek, az értékesítés bevétele mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként vehető figyelembe. Az őstermelőnek kell a nyilvántartása alapján megállapítania, hogy megfelel-e az FVM szerinti feltételeknek, vagy sem, mert ha attól többet állít elő, értékesít, akkor tevékenysége kiegészítő tevékenységnek számít. Utóbbi esetben a kiegészítő tevékenységből származó bevétele nem haladhatja meg az összes éves őstermelői bevétel huszonöt százalékát.

Az a körülmény, hogy gazdasági tevékenységet a magánszemély egyéni vállalkozóként vagy mint adószámos magánszemély mezőgazdasági őstermelőként végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó ágazati jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető. A szaporítóanyag-termesztés, ideértve a vetőmag-bértermelési tevékenységet is, a korábbi és a hatályos szabályozás alapján is őstermelői tevékenyégnek minősült, ill. minősül, így eltérő jogszabályi rendelkezés alapján e tevékenység végzéséhez nem szükséges az egyéni vállalkozói minőség.

Adózási szempontból nem tiltott, hogy a mezőgazdasági szolgáltató tevékenységét egyéni vállalkozóként végezze, és emellett a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében pedig őstermelő marad. Arra kell odafigyelni, hogy ehhez igazodjon a tevékenységek adóhatósághoz történő bejelentése is, azaz a mezőgazdasági termelő tevékenység nem egyéni vállalkozói minőségben való végzése így is legyen bejelentve adóhatósághoz. Ezt a vállalkozó az eBev portálon a törzsnyilvántartásban tudja ellenőrizni. Ha módosításra van szükség, akkor azt a 21T101E nyomtatványon tudja megtenni.

Igen, mint kézművesipari kiegészítő tevékenység.

Igen, a méhészeti tevékenység őstermelői tevékenységnek számít.

Nem, továbbra is a bejelentett tevékenységét végezheti, amennyiben új tevékenységet kíván folytatni azt be kell jelentenie és nyilvántartásba kell venni.

Igen, lehet 25%-ig.

Igen, végezheti. Az ŐCSG-t alapító szerződésben – egyebek mellett – rögzíteni kell az ŐCSG által folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket. A bérmunkában végzett aratás kiegészítő tevékenységnek minősül, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az ŐCSG keretében folytatott összes kiegészítő tevékenység bevétele együttesen számítva meghaladja az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az őstermelői bevételnek nem minősülő kiegészítő tevékenységekből származó bevételeket és költségeket az ŐCSG tagjai az alapító szerződésben foglalt rendelkezéseket figyelembe véve osztják fel egymás között. Az ŐCSG önálló jogalanyisággal nem rendelkezik, ezért a saját neve és adószáma alatt folytatott gazdasági tevékenység tekintetében az ŐCSG tagja válik az áfa alanyává, így a szolgáltatásnyújtásról a saját nevén és adószámán kell számlát kibocsátania.

Igen, erre van lehetőség.

Igen, az új szabályok alapján erre a tevékenységre is lehetséges ŐCSG alapítása.

A különböző talajművelési, betakarítási és gyomirtási szolgáltatásokra áfa tekintetében a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó különös szabályokat, másképpen fogalmazva a kompenzációs felárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben az Áfa tv-ben rögzített egyéb feltételek is fennállnak. Az adózónak az adóhatóság felé azt kell bejelentenie, ha e jogállását meg kívánja változtatni, vagyis le kíván mondani a kompenzációs felár érvényesítéséről. A kompenzációs felár mellett, a kompenzációs felár hatálya alá nem tartozó termékértékesítéseire, szolgáltatásnyújtásaira az adózó alanyi adómentességet is választhat.

Igen, erre is lehetőséget ad a Csg. tv.

Igen, erre lehetőség lesz továbbra is, a kistermelői rendelet szabályai szerint.

Igen, a kistermelői rendelet szerinti mennyiségi határokig saját alapanyagból.

Az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenységet, valamint kiegészítő tevékenységet, továbbá e tevékenységből származó termékfeldolgozást, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben meghatározott mennyiséget.

Igen, a kihelyezett állat tartása is lehet őstermelői tevékenység.

A sporttevékenységi céllal tartott ló versenyeztetéséből származó bevétel nem tekinthető kiegészítő tevékenységből származó bevételnek.

A családi gazdaságokról szóló törvény nem érinti a tulajdonosi jogon folytatott egyéni és társult erdőgazdálkodást, valamint a korábban kötött használati szerződéseket. A mezőgazdasági őstermelők és ŐCSG-k 2021. január 1-től a használatukban álló valamennyi, tehát a haszonbérelt erdőben folytatott erdőgazdálkodási tevékenységet be tudják vonni a mezőgazdasági őstermelői tevékenységbe (eddig csak a saját tulajdonukban álló erdőkben folytatott erdőgazdálkodás minősült őstermelői tevékenységnek). Újabb erdőket nem tudnak haszonbérbe, integrálásba vagy erdőkezelésbe venni őstermelőként, erre egyéni vállalkozói vagy jogi személy (akár CSMT) formában lesz lehetőség.

Igen, ezen esetben is lehetséges őstermelői tevékenységet folytatni.

01, 02, 03 számúakat. Egyéb kód alatti tevékenységeket pedig akkor, ha köthetők az alábbi fogalom bármely eleméhez:

kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.