Június 5-én lejárt az Ukrajna javára biztosított szabadkereskedelmi intézkedések hatálya, a magyar gazdák azonban nem lélegezhetnek fel, mivel az Európai Bizottság most egy hosszú távú megállapodáson dolgozik. A Bizottság által javasolt határozatlan idejű kedvezmények egyértelműen az uniós csatlakozást készítenék elő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) álláspontja továbbra is egyértelmű: nem kérünk az ukrán importból!
Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás részeként az EU korábban teljes mértékben liberalizálta az Ukrajnából érkező termékek túlnyomó többségének kereskedelmét, csak néhány kiválasztott mezőgazdasági termék esetében tartotta fenn a vámkontingenseket és a minimálár-rendszert. Ezt az intézkedést függesztette fel az orosz-ukrán háború kitörése nyomán bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) intézménye, amely eltörölte a korábbi – egyébként is minimálisnak mondható – korlátozásokat és szabad utat nyitott az ukrán mezőgazdasági áruk beáramlása előtt az Európai Unióba.
Az eredetileg egy évre szóló intézkedést azóta kétszer meghosszabbították. Ez az intézkedés 2025. június 5-ig volt hatályban, ezt követően azonban Brüsszel már egy hosszú távú megállapodást készít elő, mely Ukrajna európai uniós csatlakozásáig érvényben maradna.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének álláspontja továbbra is egyértelmű: nem kérünk az ukrán importból! A háború kirobbanása óta több millió tonnányi áru érkezett Ukrajnából, amelyek nemcsak a piacainkat rombolták porig és aknázták alá a magyar gazdák piaci lehetőségeit, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is kifogásolhatók.
Hazánkban még mindig érvényben van az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalma, Ukrajna EU-s csatlakozásával azonban végleg elveszítenénk a saját piacaink, saját gazdálkodóink védelméért folyó harcot, mivel egy uniós tagállammal szemben már nem lehetne kereskedelmi korlátozásokat fenntartani.
Brüsszel szándéka szerint ugyanis Ukrajna legkésőbb 2030-ig az Európai Unió teljes jogú tagjává kell váljon. Az Európai Bizottság terve, hogy átalakítsa az európai uniós támogatásokat, vagyis elvonja a forrásokat a jelenlegi tagállamoktól. Politikai döntés alapján finanszíroznák a háborút, majd később a romok eltakarítását és a környezetszennyezés megszüntetését.
A háború árát ugyanakkor eddig is az európai gazdák, az európai polgárok fizették meg. Az EU és tagállamai eddig több mint 150 milliárd eurót biztosítottak Ukrajna támogatására. 2024. március 1-én lépett hatályba az Ukrajna Eszköz, 50 milliárd euró összegben (17 milliárd támogatás, 33 milliárd hitel). Összehasonlításul Magyarország 1,749 milliárd euró, Lengyelország 5,717 milliárd euró, Románia 5,148 milliárd euró forrást kapott az előcsatlakozási folyamat során.
Ne legyenek kétségeink afelől, hogy Brüsszel tervének jó néhány haszonélvezője van. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói világszinten Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel. Kukoricából a legnagyobb európai vásárló Spanyolország, amely az óriási sertésállományát eteti az olcsó ukrán kukoricával. Repcéből a nagy vásárló Németország, Belgium és Franciaország, az összes ukrán export közel 2/3-át befogadva. Nem meglepő tehát egyes nyugati tagállamok Ukrajnával kapcsolatos álláspontja, még ha háborús ország csatlakozása az európai gazdák vesztét is okozná.
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön