Sajtóközlemények

Bár sokáig a szegények eledelének tartották, ma már csúcséttermek kínálatában is megtalálhatók a lencséből készült ételek. Hazánkban a sárga változata a legelterjedtebb, de egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ízletes vörös lencse és a vegetáriánusok kaviárjaként emlegetett fekete lencse is. A lencsefogyasztás ráadásul az egészségünkre is pozitív hatással van.

A magyar konyha méltán népszerű alapanyaga a lencse. Sokféle szín- méret- és ízváltozata létezik, Indiában például mintegy ötvenféle lencsét fogyasztanak. Ezek a különböző típusok mind különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek meghatározzák, hogy mely ételekhez és főzési módszerekhez a legalkalmasabbak. Hazánkban a sárga lencse a legelterjedtebb, de a vörös és a fekete lencse is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A sárga lencse enyhén édeskés, dióhoz hasonló ízű, kínai és indiai ételekben is előfordul, általában köretként. Főzés előtt néhány órára be kell áztatni.

A már nálunk is sok helyen kapható vörös lencse a dél-ázsiai konyha egyik fontos alapanyaga. A többi szárazhüvelyessel ellentétben a vörös lencsét nem szükséges hideg vízben előre beáztatni. A főzési ideje is lényegesen rövidebb, mintegy 15-20 perc, ez idő alatt pürés állagú lesz, így például krémlevesekhez, szószokhoz és pürékhez is kitűnő. A különösen apró, fekete lencsét (más néven beluga lencsét) a vegetáriánusok kaviárjaként is emlegetik, hiszen alakra és méretre a halikrához hasonló, ráadásul még fénylik is. Főzés előtt nem kell beáztatni, kis méreténél fogva így is könnyen megfő. Főként fehér húsok és halételek különleges kísérője, de felhasználható levesekhez, főzelékekhez, salátákhoz és csíráztatáshoz is. Püré formájában köretként is kiváló, sőt még felfújtszerű édesség is készíthető belőle.

A lencsefajok a mediterrán térségben, illetve elő- és közép Ázsiában őshonosok. A Közel-Keleten és Ázsiában ma is alapételnek számít, de Amerikában és Európában is népszerű. Míg sokáig a szegények eledelének tekintették, kifinomult változatait mára a csúcsgasztronómia kínálatában is megtalálható.

A lencse az egyik legjobb növényi fehérjeforrásnak számít, emellett az aminosavtartalma is kedvezőbb, mint más hüvelyeseké. Lassú felszívódású szénhidrátban gazdag élelmiszer, így a lencsét cukorbetegek és diétázók is fogyaszthatják. Magas a rosttartalma, és gazdag A-, B1-és B2-vitaminokban, vasban, káliumban, magnéziumban és folsavban. A lencse fogyasztása hozzájárul a szív- és érrendszer egészségéhez, az emésztés javításához, valamint a vércukorszint szabályozásához.

A lencsét azonban nem csak főzve lehet fogyasztani, a búzához hasonlóan a csíráztatott lencse is értékes táplálék, salátákhoz vagy párolt zöldségek mellé is érdemes kipróbálni. Zsenge hüvelyeit zöldségként fogyasztják, Ázsia legtöbb országában pedig megőrölve lisztet is készítenek belőle, amelyet kenyér- vagy lepénytésztába kevernek.

NAK