Sajtóközlemények

Elkészült a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérletének értékelése. Az objektív felmérés eredményeit minden gazdálkodó számára elérhetővé tették a szervezők.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált posztregisztrációs kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak az egyes fajtákról. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat ebben az évben is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el.

Tavaly ősszel 8 helyszínen - Abaújszántón, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Mezőfalán, Mosonmagyaróváron, Székkutason, Szombathelyen, valamint Tordason - összesen 59 őszi búza fajtát vetettek el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével. A Mezőfalván elvetett bemutató fajtasort a NAK Szántóföldi Napok keretében tekinthették meg a látogatók. A kísérletsorozat fajtáit idén három éréscsoportra bontva állították be. Az elmúlt évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beszerzett egy beltartalmi gyorsvizsgálatra alkalmas berendezést, amellyel az eredmények gyorsabb közlését segíti a szervezet. A beltartalmi vizsgálatok közül a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat gyorsvizsgálattal mérte a NAK, valamint két jó minőséget adó termőhely esetében alveográfos vizsgálatokat is végeztek.

A harmadik alkalommal szervezett őszi káposztarepce kísérletekben részt vevő fajtákat 6 helyszínen vetették el. A kísérleti helyek kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az eredmények jól reprezentáljanak egy-egy termesztő régiót. A kísérleteket az alábbi hat helyszínen állították be: Abaújszántón, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Székkutason, Szombathelyen, Tordason. A 2021/22-es őszi káposztarepce szezon országszerte nehéz volt az ősz óta elhúzódó csapadékhiány miatt, a székkutasi kísérleti helyszínt ki is kellett zárni jelentős tőszámhiány következtében, az összefoglaló kiadvány ezért öt kísérleti helyszín eredményeit tartalmazza.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: a kísérlet idén is segíti a gazdálkodókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak a fajtaválasztásakor. Hozzátette: a kísérleti eredmények megmutatták, hogy melyek azok a fajták, amelyek extrém körülmények között is elfogadható termést hoznak.

Mint Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: a posztregisztrációs kísérletek rendkívül fontos, objektív visszajelzést adnak az egyes fajták teljesítményéről. Az idei nehéz, aszályos termesztési szezon sok tanulsággal szolgál, amelyek utat mutathatnak a növénynemesítők számára is a szükséges irányokról.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke kiemelte: az aszályos időjárás is rámutatott arra, hogy Magyarországon nem szabad olyan fajtákat használni, amelyek nem vettek részt összehasonlító kísérletekben.

Az őszi búza posztregisztrációs kísérlet eredményeit innét tölthetik le: http://www.vszt.hu/hu/aktualitasok/gosz-vszt-nak-oszi-buza-posztregisztracios-kiserlet-2022.html

Az őszi káposztarepce kiadvány itt érhető el:

http://www.vszt.hu/hu/aktualitasok/gosz-vszt-nak-repce-posztregisztracios-kiserlet-2022.html

Háttérinformáció:

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje és rost - növények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma.

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.