A NAK tavaly őszi-téli Élelmiszeripari Körkép rendezvényének alkoholosital-gyártás rendezvényén Halász Róbert, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács elnöke előadásában bemutatta a szeszpiac jelenlegi helyzetét.
Az égetett szesz vagy alkoholpárlat (egyszerűen párlat) olyan alkoholos ital, melynek alapanyagát alkoholos erjedés után lepárolják így legnagyobbrészt etanol vizes oldatából áll. A párlat íze a lepárlás módszerétől függően lehet semleges, vagy többé-kevésbé megőrizheti az erjedt alapanyag aromáit, de emellett gyakran ízesítik vagy fahordóban érlelik. Jellemzően 15–55 százalék közötti alkoholtartalommal, kis adagokban fogyasztják; ezért gyakran röviditalnak is nevezik. Az égetett szeszt a 18. századtól kezdve „pálinkának” nevezték a magyar nyelvben. A 20. század folyamán a pálinka magyar viszonylatban egyre inkább a gyümölcs-, seprő- és törkölypárlatokra utalt.
A II. világháborút követő szocialista rendszerben a gazdaságosság volt a szeszfőzés fő szempontja. A valódi párlatok borból és hibás gyümölcsből készültek. A hibátlan gyümölcs szeszipari felhasználását pazarlásnak nevezték. Legnagyobb mennyiségben feldolgozott gyümölcs az alma volt, ezért minőségi vodkát is finomítottak belőle. A finomszesz alapanyaga a cukorrépamelasz volt, a gabonát ekkor nem használták szeszgyártásra. Ízesítőeszenciából készítettek pl. rumot de ugyanígy gyártották az úgynevezett „kommersz pálinkát”, azaz gyümölcspálinka-utánzatot is cseresznye és kajszibarack ízesítéssel. 1951 után a kereskedelmi gyümölcspárlatok egy jelentős része házilag erjesztett cefrékből készült az úgynevezett „feles főzés” keretein belül, mely során a magánszemélyek a bérfőzetett pálinkájuk felét beszolgáltatták. 1970-ben beszüntették a feles főzést, és a bérfőzetés adóját ezután kizárólag pénzben szedték be. A rendszerváltás után is fennmaradt az ízesített melaszszeszből készült „gyümölcspálinka” és „rum” ipari hagyománya, sőt, további ízekkel bővült a mesterséges utánzatok kínálata.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozása és a pálinka eredetvédelme azonban azt eredményezte, hogy a kommersz párlatutánzatok szeszes ital, ízesített vodka és likőr neveken maradtak forgalomban. Hazánkban jelenleg két alkoholgyártó üzem (egy épülőben), 35-40 darab szeszes ital gyártó cég, 130-140 darab kereskedelmi pálinkafőzde és 500-600 bérfőzde található. Bérfőzés keretében 50 liter mennyiségig 50 százalékos jövedéki adó kedvezménnyel 86 térfogat-százalékos gyümölcsszesz főzethető kedvezményes adózási feltételek mellett (835 forint/liter 50 fokos párlat + főzdei díj). Magánfőzésben évente legfeljebb 86 liter (42 fokos) italt lehet előállítani. A magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel lehet megváltani (700 Forint/darab). A desztillálóberendezést a helyileg illetékes önkormányzat adócsoportjához kell bejelenteni.
A szabadforgalomba hozott szeszes italok tekintetében (2009 és 2015 között) elmondható, hogy a szeszes italok tendenciája csökken, a kereskedelmi pálinka - köszönhetően egyre tetszetősebb megjelenésüknek és változatosabb íz világuknak - mennyisége stabil, a bérfőzött pálinka mennyisége az elérhető gyümölcstől jelentősen függ, míg az otthon főzött pálinka mennyisége jelentős, de csak becsülhető (2-6 millió heltoliterfok).
Az Európai Unió országainak átlagos alkoholos ital fogyasztását a sör vezeti (4,2 liter), amelyet a bor (3,4 liter) és a szeszes ital (2,4 liter) követ. A hazai fogyasztás élén a sör és a szeszes italok találhatók holtversenyben (3,8 liter), amelyeket a bor (3,4 liter) követ. A szeszes italok teljes forgalma 168 milliárd forintra becsülhető, amelyből a vendéglátás 95 milliárd forintnyi összeggel részesedik, míg a kiskereskedelem 73 milliárd forinttal.
Magyarországon a szeszes italok jövedéki adója (1065 euró/hektoliter) az uniós átlag alatt (1800 euró/hektoliter) található. A jövedéki adó mértéke Bulgáriában a legalacsonyabb (562 euró/hektoliter), míg Svédországban a legmagasabb (5455 euró/hektoliter). Magyarország szeszesital-kereskedelmének kb. 10 százaléka származik importból, főként whisky, bitter és likőrök. Legjelentősebb export termékeink a keserű italok, a vodka és a különböző likőrök.
A szeszes italok 2016 első féléves forgalmi adatai alapján elmondható, hogy a prémium árkategóriát vásárlók a márkát részesítik előnyben. A kereskedelmi forgalom 40 százaléka a kommersz italok árkategóriájába esik. Az égetett szesz kategóriában a valós fogyasztás a magán és bérfőzetett italokból kerül ki, mely jelentősebben olcsóbb, mint a kereskedelemben kapható termékek. A szeszesi talok típusa alapján a fogyasztás közel felét a pálinka adja.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön