Ültessük gyakorlatba a fenntarthatóságot!
A videóban Dr Gergácz Zoltán beszél arról, hogy mi indította el a talajkímélő mezőgazdaságra való átállásban és hogy milyen módszereket használnak a gazdaságban a talajélet újraindítása, a talaj vízmegtartó képességének növelése, a talajszerkezet javítása érdekében.
A videóban Bekecs Mátyás gazdálkodó beszél a regeneratív mezőgazdaságra való átállásról, inspirációiról, motiváló tényezőkről, és azokról a különböző módszerekről, amikkel az elmúlt időszakban kísérleteztek.
A videóban Kálcsics Bálint beszél a forgatásnélküli, no-till művelésre való átállásának folyamatáról: elmondja, miért tartja fontosnak a regeneratív mezőgazdaság elterjedését, beszámol a gazdaságban alkalmazott módszerekről és a tapasztalatokról - például arról, hogy a termésátlagok lényegében nem változtak az átállás óta, a gazdaság költségei viszont jelentősen csökkentek.
A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt keretében megrendezett első modellfarm bemutatónk a téli legeltetésre való felkészülés gyakorlati tapasztalatait és szakmai tanulságait tárta a résztvevők elé. Az esemény és a projekt alapvető célja a fenntartható gyepgazdálkodási módszerek népszerűsítése volt, amely hozzájárul a pannon gyepek hosszú távú megőrzéséhez.
A 2024. szeptember 12-én, az ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia keretében elhangzott előadás címe: Ellenállóság diverzitáson keresztül: Regeneratív gyakorlatok alkalmazása ellenálló, jövedelmező családi gazdaságok létesítéséhez Előadó: Michael Kovach president, Pennsylvania Farmers Union
A 2024. szeptember 12-én, az ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia keretében elhangzott előadás címe: Az ökológiai fajtabemutató eredményei, tapasztalatai Előadó: Dr. Erdős Zsuzsa tudományos segédmunkatárs, Debreceni Egyetem
A 2024. szeptember 13-án az ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia keretében elhangzott előadás címe: Az alkalmazkodás lehetőségei és kihívásai egy 185 éves cég esetében. A malomipar helyzete egy résztvevő szemszögéből Előadó: Bidló Gábor vezérigazgatóhelyettes, EPMS Zrt.
„Szinte minden fejben dől el” – szól a mondás. A mezőgazdaságban számos tényező lehet hatással a terveinkre; de ha érezzük a megfelelő irányt, a szükséges váltás könnyebben megvalósítható. Támogatással vagy akár anélkül is. A gazdálkodók nagy többsége tudja, hogy sikeressége érdekében alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Ebben mindenkinek segítenie kell a gazdákat, hiszen a lakosság hazai, minőségi élelmiszerhez való hozzáférése mindannyiunk érdeke.
Megismerhetjük egy újabb alkalmazhatóságát a takaró és zöldtrágya növényeknek. Ne féljünk alkalmazni az új praktikumokat, hisz ezek által óvjuk földünk talaját, a talajéletet, és így javítjuk a víz és tápanyaggazdálkodását is. Mindezek által az egészségesebb főnövényünk számunkra is meghozza a kellő eredményességet. Tehát a takarónövény fontos, de az is nagyon fontos, hogy a főnövény jól sikerüljön. Erről mesél most nekünk Szabadka Péter Pál Komárom-Esztergom vármegyei Gazdálkodó.
Kisfilm sorozatunkban lépésről lépésre tekinthetjük át egy jól működő ökológiai gazdaság tapasztalatai alapján, hogy milyen elvek mentén, miként sikerülhet egy hagyományos gazdálkodónak áttérni a csökkentett, vagy inputanyag nélküli gazdálkodási gyakorlatokra, különösen a talajélet, a természet nyújtotta megoldások segítségével, azokat figyelembevéve.
Az előadásban átfogó, tömör, de azért sokkoló információkat kaphatunk az éghajlatváltozás földünket érő negatív hatásairól. Hallhatjuk, hogy amennyiben nem teszünk lépéseket a folyamatok megállítása érdekében úgy bizony lehet sokmindent, sok eddigi gyakorlatunkat át kell gondolnunk, s gyorsan meg kell tanulnunk, illetve a föld élőlényeinek meg kell tanulnia alkalmazkodni, ha arra képességgel rendelkezik.
Az előadásban megismerhetjük talajaink jelenlegi állapotát, láthatjuk, hogy talajunk él, élni akar, ha hagyjuk. Azonban nagyon jelentős mértékben elhasználtuk szervesanyagkészletét, a talajélőlények mennyiségét, tehát talajaink termőképessége, vízgazdálkodásban betöltött szerepe is csökken, holott talajunk lenne a legnagyobb víztározónk, segítene az aszályos periódusok átvészelésében. Szervesanyaga hova is lett? Részben a levegőbe jutott a lassú égés folyamán CO2 formájában, holott ennek az üvegházhatású gáznak éppen a talajban lenne a helye javítva termőképességét.
Az előadás rávilágít arra, hogy a talajról előzőekben elmondott folyamatokat miként is, mivel is próbálják meg elősegíteni, vagy éppen meggátolni a támogatások által rögzített elvárások, előírások. Rámutatunk tehát az ok -okozati összefüggésekre. Tehát a támogatások az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást próbálják segíteni, akár a talaj védelmén keresztül is.
Az előadás maga gyakorlati oldalról mutatja be azt, hogy megfelelő agrotechnikák alkalmazása mellett mi mindent tehetünk talajaink védelme és az éghajlat változáshoz történő alkalmazkodás érdekében. Gyakorlatorientáltan, példákkal illusztrálva tekinthetjük meg mivel is számolhatunk, ha egy kicsit eltérünk a megszokott rutinunktól, alkalmazott agrotechnikánktól. Hogyan is őrizhetjük meg talajaink szervesanyag- és nedvességtartalmát, ami manapság már a legfontosabb feladat.
Az előadás rávilágít arra, hogy amennyiben mindent megtettünk a talajaink általi nedvességmegőrzés érdekében, úgy egyúttal igyekezzünk a tájban visszatartani a téli és tavaszi többletvizeket, mindezt a mélyfekvésű területeken, vápákban, tározókban, csatornákban, vagy akár vizes élőhelyek kialakításával, tekintettel arra, hogy ezáltal javítjuk a térség vízháztartását, valamint annak mikroklímáját. Továbbá meg ismerhetjük a mezőgazdasági vízgazdálkodással (vízvisszatartás, öntözés) kapcsolatos uniós támogatási követelményeket és pályázati lehetőségeket, mindemellett pedig eligazodhatunk a kutakkal kapcsolatos termelői teendőkben.
A támogatások kapcsán is megtapasztalhattuk, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk talajaink védelmére. Kisfilmünkben a talajromboló folyamatok közül az eróziós károkat vesszük górcső alá. A talajfelszín már a mi életünkben is pusztulhat, amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet a védelmére. Manapság világviszonylatban tízszer olyan mértékben használjuk a talajainkat, mint amennyire azok újraképződnek. Mindennek meg is lett a szomorú eredménye. Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint, s ezáltal évente 50 millió m3 talajt veszítünk el.
10 legfontosabb dolog, amit a szénmegkötő gazdálkodásról tudni érdemes
Szántson vagy váltson?
Kapcsolat
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)
Adószám: 18399257-2-43
E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu
Zöld szám: +36 80 900 365
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Kapcsolat
Közösségi
© 2013-2025 Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK.hu, minden jog fenntartva
"Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.". Pályázati információk »
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön