A Varsói Műszaki Egyetem tudósai alkották meg az első „robotméhet’’, amelyet virágok mesterséges megporzására terveztek. Az egyetem szeretné az első prototípusokat még 2017 folyamán munkába állítani.
Két évtizeddel ezelőtt francia gazdák egy csoportja hívta fel a figyelmet az akkor még szokatlan jelenségre, a méhek hirtelen kaptárelhagyására. Ez a jelenség mára globálissá vált, különösen azokban az országokban figyelhető meg, melyekben igen magas fejlettségi szinten folyik mezőgazdasági termelés. Azóta számos tudós felhívta a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat az, ha a világ méhek nélkül marad.
Az Európai Unió a méhpusztulással kapcsolatban először 2014-ben folytatott vizsgálatot, mely eredményei országonként eltérőek voltak, a pusztulás mértéke 3,5 és 33,6 százalék között mozgott. A jelenség valós veszélyt hordoz, hiszen a méhektől és az általuk végzett megporzástól függ a mezőgazdaság termelékenységének nagy része. Ezen kívül természeti katasztrófával is fenyeget, hiszen számos növényfaj – és áttételesen megszámlálhatatlan élőlény faj – túlélése függ a megporzástól.
A Varsói Műszaki Egyetem tudósai alkották meg az első „robotméhet’’, amelyet virágok mesterséges megporzására terveztek. Ez egy olyan miniatűr drón, mely képes megtalálni a virágokat, begyűjteni a pollent és átvinni azt egy másik virágra, így megtermékenyítve azt.
A robotrovart sikeresen tesztelték szabadföldi körülmények között és megalkotója, Rafael Dalewski szerint reményteljes alternatívát jelenthet a világszerte csökkenőfélben lévő méhpopulációk mellett. A 2016 nyarán végzett megporzási kísérleteknek már kézzel fogható eredménye is van. Ezek magok, melyek a kísérlet során, a mesterséges pollenizáció eredményeképpen fejlődtek ki. Ezzel tehát bizonyítottá vált, hogy a robot majdnem ugyanazt csinálja, mint a méhek. A kutatómérnök elismeri, hogy az általa létrehozott műrovar mézet nem képes csinálni, de ha ez a kérdés felmerül, mindig azzal viccel, hogy a technológiai fejlődés egyre gyorsabb, és érhetnek még minket meglepetések.
Mindenesetre a megporzó robotot nem az élő rovarok helyettesítésére szánja, hanem azok segítőjének, kiegészítőjének. Nem is szeretne értékelést adni arról, vajon az élő rovar vagy a robot végez-e jobb munkát.
Igazság szerint a biodrón nem csak szimplán segíti a természetet, hanem ezt meglehetősen okosan is végzi: a komputervezérlés lehetővé teszi, hogy csak egy kijelölt területen dolgozzanak és csak egy adott virágtípust/fajtát keressenek.
A Varsói Műszaki Egyetemen egyébként két különböző mesterséges pollinátort fejlesztettek ki: az egyik a talajról, kerekeken haladva végzi a munkát, míg a másik típus virágról virágra repül. A földről dolgozni képes robotnak nagyobb az önállósági foka és az akkumulátorai is jóval hosszabb működési időt tesznek lehetővé. Így nem igényel felügyeletet, nyugodtan magára hagyható.
A kutató-fejlesztő mérnökök szerint az ilyen robotok később használhatók lesznek a precíziós gazdálkodásban is, intelligens tápanyag- vagy növényvédőszer-kijuttató gépekként is komoly lehetőségeket rejtenek. Az egyetem szeretné az első prototípusokat még 2017 folyamán munkába állítani, hogy a megfigyelések és kísérletek eredményeit felhasználva folytathassák a fejlesztéseket. A tömeggyártás a tervek szerint leghamarabb két éven múlva kezdődhet meg.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön