Mezőgazdasági termelés

Újabb lépés az „Irány az 55%!” uniós intézkedéscsomag megvalósításában: jön a karbonvám.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendelet, amely ösztönzőket vezet be az EU-n kívüli gyártók számára a kibocsátás csökkentése érdekében. A mechanizmus az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag alapvető része – ez egy olyan javaslatcsomag, amely a hatályos uniós jog felülvizsgálatára és aktualizálására irányul annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szakpolitikák összhangban legyenek az EU éghajlat-politikai céljaival (azaz 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás).

A Tanács és az Európai Parlament 2022. december 13-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott a CBAM-ről. A Tanács 2023 áprilisában hivatalosan elfogadta a rendeletet.

Itthoni szabályozók közül a CBAM törvény és a végrehajtásról szóló 602/2023. (XII. 22.) Korm. rendeletet érdemes kiemelni, mely illetékes hatóságként a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságot jelöli ki.

Miért volt szükség az intézkedésre?

Az EU rendelet célja, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkenjen nem csak az unióban, de a határokon kívül is, azaz ez egy olyan eszköz, aminek a segítségével felvehető a küzdelem a „kibocsátásáthelyezés” ellen. Ez az a jelenség, amikor magas üvegházhatásúgáz-kibocsátó iparágak áttelepítik a termelést az olyan unión kívüli területekre, ahol enyhébbek az éghajlat-politikai előírások. Az intézkedés célja, hogy világszinten csökkenjen a kibocsátás, és a vállalkozásoknak egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek- írja az Európai Unió Tanácsa. Mivel az unió területén van kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS), azon kívül pedig nem alkalmazandó, így a kihelyezéssel versenyelőny érhető el, ezt az árkülönbséget hivatott kiegyensúlyozni a CBAM rendszer.

Forrás: Európai Unió Tanácsa

Kiket érint?

Azokat az importőröket, illetve közvetett vámjogi képviselőket, akik cementet, villamos energiát, trágyázószereket, vasat és acélt, alumíniumot és egyéb vegyi anyagot (hidrogén) hoznak be. Itt is elmondható, hogy nagyon fontos az áruismeret, és a termék pontos KN kód besorolása, melyet a hivatkozott EU rendelet I. mellékletében szereplő árukkal kell összevetni.

Mik a jelenlegi teendők és határidők?

A hazai szabályozók 2024. január 22-vel lépnek hatályba.

Elsőként az átmeneti nyilvántartásba vételt kell kérelemmel kezdeményezni, a kötelezettek számára 2024. január 22-től lesznek elérhetőek a regisztrációval és jelentéssel kapcsolatos információk- írja a Hatóság.

A CBAM törvény 3. § alapján a jelentéstételi kötelezettséget a naptári év érintett negyedév végét követő egy hónapon belül kell teljesíteni, tehát az első adatszolgáltatás a jelenlegi szabályok alapján 2024. január 31-gyel esedékes.

Mikor kell fizetni?

A rendszer nagyjából kétéves próbaidőszakkal indul el (2023.10.01-2025.12.31), tehát most még nem kell fizetni, viszont a jogszabályban meghatározott árukat nyilván kell tartani, és azokról jelentést kell küldeni. Később az érintett termékkör bővítése várható. A szabályozó „éles” második szakasza 2026.01.01-e lép hatályba a jelenlegi információk alapján.

Mi köze ennek az agráriumhoz?

Trágyázószereknél több termék és anyag is felsorolásra került, ami az érintett vállalkozás életében akár majd költségnövekményként is megjelenhet, valamint későbbi (pl. építéssel járó beruházások megvalósítása esetén) érdemes lehet figyelembe venni a tervezéskor, hogy a felsorolásban cementáruk, vas- és acéláruk is szerepelnek.

NAK / Pető Krisztina