Mezőgazdasági termelés

Az Ausztráliával folytatott szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak. A tagállamok számára megküldött megállapodás tervezetben foglaltak alapján elmondható, hogy az EU 20 000 tonna juhhús 0%-os vámtétellel történő piacra jutási lehetőséget tervez felkínálni Ausztráliának.

Mint ismeretes, az EU kereskedelmi megállapodások formájában szabályozza a harmadik országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatait. Ausztrália és Új-Zéland – mint a két legnagyobb juhhús-exportőr – tekintetében a tárgyalási irányelveket még 2018-ban fogadták el és 2022 júniusában az EU és Új-Zéland a szabadkereskedelmi megállapodást meg is kötötte, melyet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak még jóvá kell hagynia, mielőtt az hatályba léphetne. Az Ausztráliával folytatott szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló tárgyalások azonban még jelenleg is folyamatban vannak. Az igen előrehaladott állapotban lévő tárgyalások tekintetében a cél továbbra is az, hogy a megállapodás még a nyári ülésezési szünetet megelőzően létrejöjjön, ennek érdekében Don Farrell ausztrál kereskedelmi miniszter június elején Brüsszelben találkozott Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztossal. A két fél várhatóan ezután a találkozó után dolgozza ki a részletes piacra jutási ajánlatokat. A hírek szerint Ursula von der Leyen bizottsági vezető július első felében szintén látogatást tervez Ausztráliába, Új-Zélandra és egy másik csendes-óceáni helyszínre.

Az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezeteik legerősebb érdekképviseleti szervezete, a Copa-Cogeca általánosságban támogatta az EU kereskedelmi menetrendjét, elismerte, hogy a tárgyalások számos előnnyel járhatnak, azonban hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tárgyalás rendkívül érzékeny lesz több olyan uniós ágazat számára is – így a juhágazat számára is –, amelyek már most is nyomás alatt állnak más kereskedelmi tárgyalások kumulatív hatásai és/vagy a Brexit miatt. Éppen ezért egyértelmű, hogy egyes mezőgazdasági termékek esetében különleges figyelmet kell fordítani például a kvóták vagy átmeneti időszakok meghatározására, a legérzékenyebbeket pedig esetleglegesen teljesen ki kell zárni a megállapodásokból.

Elmondható, hogy az EU juhágazata – ezen belül is kiemelten a juhhús szektor – az európai kulturális és gasztronómiai örökség egyik alappillére, amely ágazatnak jelenleg számos olyan, eddig nem tapasztalt kihívással kell szembenéznie, mint például a történelmi aszály, az energiaválság, az egekbe szökő inputárak, a háborús infláció, vagy épp az EU egyre szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi szabályozási kezdeményezései.

Mint ismeretes Ausztráliában a kedvező éghajlati, földrajzi viszonyok, valamint a magas állománylétszám optimális feltételeket biztosít a hatékony nagyüzemi termeléshez. Az EU-s tagországok és Ausztrália között a termelési feltételek tekintetében fennálló különbségek jelentős árkülönbözetet eredményeznek az uniós piacon. Az ausztrál juh- és kecskehúst ugyanis sokkal alacsonyabb áron kínálják, mint az uniós termékeket, ez pedig erőteljes piaci versenyt eredményez. A juhágazatot és a juhhús termelést éppen ezért érzékeny ágazatnak kell tekinteni az EU-ban, a kereskedelmi feltételekben bekövetkező bármilyen változás ugyanis komoly következményekkel járhat a belső piacon. Az unió juhállomány létszáma és a juhhúsfogyasztás fokozatosan csökken, jelenleg tehát bármilyen piaczavaró tényező érzékenyen érintené a belső ellátási láncokat, az az unió juhhúspiacának zavarát eredményezhetné. A jelenleg folyó kereskedelmi tárgyalásoknak ezért az lenne a feladata, hogy fenntartsa a piaci egyensúlyt, kiszámíthatóságot, nyitott és tisztességes versenyfeltételeket biztosítson és az importáramlást a belső piacra jellemző szezonalitás figyelembevételével és azzal összhangban alakítsa.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az uniós piac a Brexit után jelentősen megváltozott, hiszen az EU-28-ban az Egyesült Királyság az EU-ba irányuló új-zélandi juhhússzállítmányok körülbelül 50%-át és ausztrál juhhússzállítmányok közel 75%-át ”felszívta”.

Az ausztrál Mezőgazdasági, Halászati és Erdészeti Minisztérium állítja ki az Európai Unió és az Egyesült Királyság juh- és kecskehús vámkontingenseire (TRQ) vonatkozó bizonyítványokat. Az ausztrál exportőrök e kontingensek révén nulla vámtétel mellett exportálhatnak meghatározott mennyiségű támogatható terméket az EU-ba és az Egyesült Királyságba. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése következtében a korábban rendelkezésre álló 19 186 tonna juh- és kecskehúsra vonatkozó hozzáférési mennyiséget felosztották az EU és az Egyesült Királyság között. A hozzáférési mennyiségek jelenlegi felosztása a következő: 5 851 tonna az EU-ba és 13 335 tonna az Egyesült Királyságba irányuló szállítmányok esetében.

A tagállamok számára megküldött, az Ausztráliával kötendő megállapodás tervezetben foglaltak szerint az EU 20 000 tonna juhhús 0%-os vámtétellel történő piacra jutásának lehetőségét kínálja fel a Csendes-óceáni országnak. 7 év átmenetet követően az összesen 20 000 tonnából 6 667 tonnát a "fűvel takarmányozott" friss és hűtött juhhúsra, a fennmaradó 13 333 tonnát pedig a "fűvel takarmányozott" fagyasztott juhhúsra különítettek el.

Mit is eredményezhet mindez a jelenlegi környezetben az EU juhhúspiacán?

Az EU a Zöld Megállapodás keretében számos olyan környezetvédelmi megfontolásokat előtérbe helyező intézkedést hoz, amelyek gyakorlati alkalmazhatósága a gazdaságok szintjén megkérdőjelezhető és jelentős beruházásokat igényelhet, továbbá a tudományosan megalapozott táplálkozási ajánlások ellenére aktívan szorgalmazza a vörös hús fogyasztásának visszaszorítását. Ezzel egyidőben azonban lehetővé teszi egyes termékek harmadik országokból való piacra jutásának növelését, függetlenül az adott országban alkalmazott termelési módszerektől, az állategészségügyi, valamint -jóléti standardoktól. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozza – számos más ágazat mellett – a juhágazatot és a juhhús előállítókat, ugyanis ezek az intézkedések az európai gazdálkodók versenyképességét, a gazdaságos és fenntartható termelés feltételeit veszélyeztetik.

A kereskedelmi megállapodások kedvezőtlen kumulatív hatásait az uniós gazdálkodók már jelenleg is erőteljesen érzik a saját bőrükön, és azok jelentős kihívások elé állítják őket, különösen egy olyan időszakban, amikor alapvető elvárás velük szemben, hogy mindent tegyenek meg és fektessenek be minél többet termelésük hatékonyságának, fenntarthatóságának javítása érdekében. Ezért tehát nem meglepő, hogy az EU juhágazati szereplői – különös tekintettel a juhhús előállítókra – általában véve nem tudják elfogadni a kereskedelmi tárgyalások keretében a harmadik országbeli partnereknek tett további engedményeket és elleneznek minden olyan piacra jutást, amelyek tovább rontják gazdálkodásuk jövedelmezőségét, veszélyeztetik termelésünket, elriasztják az európai termelés fejlesztéséhez szükséges beruházókat, továbbá nem teszik lehetővé a magas európai normák hatékony érvényesíthetőségét.

A cél továbbra is az kell, hogy legyen, hogy az EU élelmiszer-szuverenitását és élelmiszer-biztonságát fenntartsuk, egyúttal biztosítsuk a helyi foglalkoztatást, a biológiai sokféleség védelmét, szorgalmazzuk a fenntartható termelési rendszerek alkalmazását miközben Európa kulturális és társadalmi örökségét is megóvjuk.

Általánosságban el kell utasítani az EU-ban nem engedélyezett állatgyógyászati készítményekkel, valamint az engedélyezett, de kevésbé szigorú ellenőrzés alatt álló termékekkel kezelt, valamint az EU-ban alkalmazott állatjóléti standardoknál alacsonyabb szintű feltételek között felnevelt állatok, valamint az azokból származó állati eredetű termékek közösségi piacokra való bejutását.

Az uniós kereskedelmi szakértőknek és a tárgyalásban résztvevőknek a megállapodás véglegesítése során figyelembe kell venniük, hogy 2023 őszén várhatóan egy újabb javaslatcsomag jelenik meg a gazdaságok szintjén, a szállítás közben és a leöléskor alkalmazandó állatjóléti feltételekről, valamint az állatjóléti címkézésről. Ugyanis mindezek várhatóan tovább növelik az uniós állattenyésztőkre nehezedő terheket és további beruházásokat tesznek szükségessé a feltételek teljesítéséhez.

Jelenleg a gazdaságok szintjén az importált élő állatokra vagy állati termékekre nem vonatkoznak az uniós jogszabályokból fakadó állatjóléti előírások. A harmadik országbeli állattenyésztőkkel szembeni költség- és beruházáskülönbség azonban alapvetően a gazdaságok szintjén jelentkezik, az uniós termelők itt vannak a leginkább kitéve a tisztességtelen verseny kockázatának és minden olyan új, vagy már jelenleg is alkalmazott uniós előírás, amelynek betartását továbbra sem írják elő az EU-ba juhhúst exportáló harmadik országok számára, növelni fogja az uniós termelőkkel szembeni versenyelőnyt. Ezenkívül a jelenleg alkalmazott gyakorlat félrevezető lehet a fogyasztók számára, akik nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy az EU-n kívüli országokban valójában milyen állatjólét, -egészségügyi, élelmiszerbiztonsági szabályozásokat alkalmaznak.

Fentieken túl ki kell emelni azt is, hogy az EU juhhús szektorának egyik sajátossága a piac szezonalitása, az árak két időszakban érnek el csúcspontot, egyet húsvétkor és egyet pedig karácsonykor. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az exportőrök ezt kihasználják, és ezekben az időszakokban árasztják el termékeikkel az EU piacát.

Összefoglalóan elmondható, hogy amennyiben az EU juhágazatának és a juhhús előállításnak a versenyképessége tovább romlik, az jelentős hatással lesz a vidéki térségek életképességére, lakosságmegtartó képességére, valamint a gazdálkodások szerkezetére egyaránt. Az EU mezőgazdasága és ezen belül a kiskérődző ágazat is jelenleg komoly demográfiai kihívással néz szembe. A generációváltás nehézségeinek kezeléséhez az egyik kulcseszköz a jövedelemstabilitás megteremtése lehet, ami által vonzóbbá tehető a fiatalabb generációk számára a mezőgazdasági ágazatokban való elhelyezkedés. Mindezek fényében a fent említett szempontokat alaposan mérlegelni kell a szabadkereskedelmi tárgyalások során az EU-s gazdálkodókra nehezedő nyomás enyhítése és a piaci zavarok megelőzése érdekében, különben a negatív hatások még nagyobbak lesznek!

Források: Copa-Cogeca - Background note - Preliminary assessment of the negotiations for an FTA with New Australia, Opinion Piece - EU’s trade agenda weighs heavily on the European beef and sheep meat sectors

NAK / Borovka Zsuzsa