Mezőgazdasági termelés

Az Európai Bizottság és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi tárgyalások hetedik fordulójára 2020. március 30. és április 9. között került sor, a Copa-Cogeca elkészítette az eddig lefolytatott tárgyalások előzetes értékelését. Az egyeztetések során mindkét fél megerősítette, hogy közös célkitűzésük a tárgyalások minél gyorsabb lezárása.

A hetedik forduló keretében lefolytatott tárgyalások során az áruk kereskedelmének számos területén további előrelépés történt, különösen a földrajzi árujelzők, valamint a vámügyi és kereskedelmi könnyítések fejezetét és a csalás elleni záradékot érintő ideiglenes megállapodások lényegi részeinek tekintetében.

Az Európai Bizottságnak a tárgyalásokról szóló legutóbbi jelentése szerint e fordulóban mindkét fél konstruktív egyeztetéseket tartott a tarifákról, amelynek során a felek kinyilvánították érdekeiket és ajánlások formájában megtették módosító javaslataikat annak érdekében, hogy azok a következő tárgyalási fordulóban megvitathatóak legyenek. A Bizottság a jövőbeli piacra jutás tekintetében felvázolt néhány lehetőséget, jelezve, hogy e tekintetben a tagállamokkal való előzetes egyeztetések lefolytatása szükséges, és csak ezt követően lehet hivatalos ajánlatot tenni.

Mindeközben megállapítható, hogy a COVID-19 járvány kitörése és világméretűvé válása az EU juh- és kecskehús-ágazatát súlyosan érintette. Az éttermek és étkezdék bezárása közvetlen hatást gyakorolt ezekre az ágazatokra, mivel a fogyasztás jelentős része ezekre a szintekre koncentrálódik. Az árak tekintetében szintén csökkenő tendencia volt megfigyelhető az év azon időszakában, amikor az árak általában növekvő tendenciát mutatnak. Ezzel egy időben, az importált bárányhús további nyomást gyakorolt az EU piacára.

Az EU juhágazatát a szabadkereskedelmi tárgyalások során egy rendkívül érzékeny ágazatként kell kezelni. A kereskedelmi tárgyalásoknak a célja az kell, hogy legyen, hogy biztosítsa a piac értékének fenntartását valamint, hogy az import összhangban legyen a fogyasztási szokásokkal, igényekkel (szezonalitás). Mindemellett, az EU fő céljának az önellátási arány növelésének kell lennie. A teljes forgalom bármilyen változása ugyanis súlyos következményekkel járhat a belső piacokon, beleértve a fogyasztást is, amely már most csökken. Az Új-Zélandról – valamint Ausztráliából − származó EU-behozatal jelentős része különféle, a fogyasztónak nyújtott információk nélküli, friss hús kategóriába sorolt hűtött bárány.

A vámkontingensekről (TRQ = Tariff Rate Quota) szóló, Új-Zélanddal megkötött eredeti megállapodás még az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ha megvizsgáljuk, hogy a piac szerkezete hogyan változott azóta, észrevehetjük, hogy amíg a kezdetekben túlnyomó részt a fagyasztott darabolt részek domináltak, úgy az elmúlt időszakban a hűtött darabolt áruk kereskedelme nőtt meg jelentősen, az elmozdulás a hasított testek irányából a csontozott darabok felé történt. A friss juhhús 1990-ben rögzített 1%-os értéke 2019-re 39%-ra nőtt, míg a darabolt részek 53%-os 1990-es értéke 99,5%-ra nőtt 2019-re.

Friss és fagyasztott Új-zélandi juhhús behozatal alakulása (100 kg), 2002-2019.

Az Új-Zélanddal folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások során a vámkontingensek és a hűtött/frissen fagyasztott termékek egyenlegének meghatározása azért is különösen fontos, mert az Új-Zélandról származó import juhhús az EU piacára főként szintén a húsvéti és a karácsonyi ünnepek időszakában érkezik, tehát abban az időszakban, amikor az EU juhhús termelői is a legjobban ki tudnák használni az EU-s piacok adta lehetőségeket.

Az Új-Zélandra vonatkozó WTO-kvóta évek óta nem volt 100%-ban kitöltve. Az ok, amiért az új-zélandi exportőrök nem élnek teljes mértékben ezzel a lehetőséggel az az, hogy más, jövedelmező exportlehetőségek kialakítására törekednek Ázsiában és máshol egyaránt.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi körülmények között Új-Zéland könnyedén növelheti kb. 40%-kal vámmentes kivitelét, valamint figyelembe véve a világkereskedelemben jelenleg tapasztalható bizonytalanságot is, Új-Zéland további piacra jutásának biztosítása tekintetében különös óvatossággal kell eljárni. Amennyiben ugyanis bármilyen okból egy kulcsfontosságú exportpiac elveszíti vonzerejét, abban az esetben Új-Zéland könnyedén átirányíthatja kereskedelmét az EU felé. Egyértelműen mutatja ezt például az a tény, hogy Új-Zéland 2020 első harmadában 38%-kal növelte Franciaország felé irányuló kivitelét a COVID-19 járvány kínai piacokra gyakorolt negatív hatása következtében.

Az Európai Unióban az Egyesült Királyság volt az új-zélandi juhhús fő piaca, melynek mennyisége 2017-ben 56 ezer tonna cwe (cwe = carcase weight equivalent) volt, ami a teljes mennyiség 44%-át tette ki. Az Egyesült Királyságot Németország 21 ezer tonna cwe-vel, Hollandia 20 ezer tonna cwe-vel és Franciaország 11 ezer t cwe-vel követte. 2013 és 2017 között az Egyesült Királyság átlagosan az új-zélandi juhhús EU-ba irányuló kivitelének 49%-át „szívta fel” az EU-28-ban.

Ebből következően az Egyesült Királyság számára kiosztandó 114,184 tonna WTO részesedés, továbbá Új-Zéland exportjának növekedése és Ausztrália belépése az európai piacokra együttesen aránytalanság kialakulásához vezethet, ha figyelembe vesszük a fogyasztási tendenciákat. Elmondható tehát, hogy az Egyesült Királyság ma „felszívja” az Új-Zélandra vonatkozó WTO-kvóta 50%-át, és az Egyesült Királyságba irányuló új-zélandi juhhúst ténylegesen az angolok fogyasztják. A WTO vámkontingensek további kiosztása tehát lehetővé tenné Új-Zéland számára, hogy mind az EU-s, mind pedig az Egyesült Királyságbeli értékesítési pontjait megtartsa.

Fentiekre tekintettel nincs ok a WTO vámkontingensek kvótamennyiségein túlmenően további mennyiségek megadására, valamint a juhhús piacra jutásának liberalizálására, mivel nincs piaci kereslet erre. Ezek a korlátozott behozatali mennyiségek lehetővé tennék a juhhús fogyasztás egy részének kielégítését, továbbá növelnék a juhhús jelenlétét a boltok polcain, szegmentálnák az EU piacát, valamint biztosítanák, hogy azon piaci szereplők, akik bárány hasított testet importálnak, a kínálatuk kiegészítése érdekében vágási tevékenységüket fokozzák.

Észszerűnek tűnik, hogy egy az olyan érzékeny ágazat esetében, mint például a juhhús-ágazat a tárgyalások a Brexit rendezését követően történjenek meg. Erre való tekintettel a Copa-Cogeca felmérést készített az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásaihoz kötődő, a juhágazatra vonatkozó igények tekintetében. A Copa-Cogeca álláspontja szerint abszurd az ilyen típusú megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lefolytatása, mindaddig, amíg nem ismertek az Egyesült Királyságnak az EU-ból történő kilépésének feltételei, továbbá az EU-27 valamint a harmadik országok és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi feltételek.
Új-Zélandon a kedvező éghajlati viszonyok, a magas állatállomány-létszám, valamint a rendelkezésre álló nagyméretű, szántóföldi növénytermesztésre alkalmas földterületek miatt kedvezőek a feltételek a tömegtermelésre. Az egyes országokban tapasztalható eltérő termelési feltételek költség- és árkülönbségeket eredményeznek a piacon. A kedvező termelési feltételeknek köszönhetően az új-zélandi juh- és kecskehúst sokkal alacsonyabb áron kínálják a piacon, mint az EU-termékeket, ez a helyi piacokon magas piaci versenyt eredményez.

Az EU-ba történő juhhús behozatal országonkénti megoszlásban (1000 tonna), 2011-2019.

Forrás: Federation Nationale Ovine (France)

Az európai juhhús-vámkontingensek kitöltési arányai országonkénti megoszlásban, 2017-2019.

Forrás: GEB - Institute de l'Elevage d'aprés la Commission Européenne

Az 1994. évi GATT mezőgazdasági megállapodás, a Marrakesh-egyezmény óta a juh- és kecskehús harmadik országokból az EU-28-ba történő exportja az országonként tárgyalt éves kvótákra korlátozódik (forrás: Federation Nationale Ovine). Az EU juhhús-behozatali kvótája jelenleg 287 002 tonna cwe, de azok nem 100%-os kihasználtságúak, 2017-ben 69%-os, 2018-ban 59%-os, 2019-ben pedig 47%-os volt a kihasználtság.

Új-Zéland történelmileg szerezte meg a legnagyobb kvótaértéket, amely 228 254 t cwe, vagyis a teljes kvóta kb. 80%-a. Bár ez a kvóta rendszeresen kimerült 2009-ig, azonban 2010 óta már nem ez a helyzet, és az új-zélandi szállítmányok egy része átkerült Ázsiába. Az ausztrál kontingens viszont sokkal korlátozottabb, és ezért azt szinte minden évben − 2019 kivételével − kihasználták.

Az új-zélandi export országonkénti megoszlása (1000 t), 1990-2019.

Forrás: Federation Nationale Ovine (France)

2017-ben Új-Zéland juhhús-exportjának 31%-a (128 000 tonna cwe) és juhhús exportértékének 40%-a (1,3 milliárd NZ $) az EU-ba irányult, amelynek megközelítőleg 50%-a az Egyesült Királyság piacára irányult. 2018-ban és 2019-ben azonban Új-Zéland már többet exportált Kínába, az afrikai sertéspestis kitörése miatt adódó lehetőségeknek is köszönhetően.

Az új-Zélandi export országonkénti megoszlása (1000 t), 1990-2019.

Forrás: GEB- Insitute de l’Elévage d’aprés NZ Statistics

Forrás: Preliminary assessment of the negotiations for a FTA with New Zealand - O(20)2662:2 – CG/jg – Borovka Zsuzsa/NAK