A húsmarhatenyésztés de minimis támogatásával az államnak két célja is megvalósulhatott.
Nagyjából fél évvel ezelőtt a tenyésztői társadalom szeme fényesen csillant, mikor az Agrárminisztérium bejelentette, hogy megvalósul a húshasznú tenyészbika használathoz oly’ régen tervezett de minimis támogatás. Augusztus végén látott napvilágot a hír, mely szinte felrobbantotta a tenyészbika-piacot. Szeptemberben pedig már a vásárló gazdák be is adhatták kérelmüket az Államkincstár részére, melyhez csatolni kellett a tenyészbikákról szóló igazolást; mi szerint a vásárolt portéka hivatalosan elismert apaállat.
A megadott feltételeket összesen 1238 tenyészbika teljesítette, a francia fajták jelentős szeletet kiszakítva a „tortából”. Az államnak két célja is megvalósulhatott a támogatás első felvonásának lezárulásával. Először is sokan döntöttek úgy, hogy kicserélik tenyészállatukat, ezzel új vérvonalat hozva állományukba, mely növeli a genetikai variabilitást, ez pedig jótékony termelési hatásokat prognosztizál a szakmai vélemények alapján. A második cél megvalósulása még ennél is fontosabb a hazai húsmarhatenyésztés számára, ugyanis rengeteg termelő jutott a támogatás segítségével minőségi, teljesítményvizsgálattal rendelkező tenyészbikához, melyet azelőtt nem biztos, hogy könnyen tudott megfinanszírozni. A hazánkban üzemi, vagy központi teljesítményvizsgálatban tesztelt bikák ára 800 ezer és másfél millió forint között mozog, amihez óriási segítséget nyújtott a mintegy 700 ezer forintos állami támogatás.
Az állam által nyújtott segítség mellé természetesen a szakmai szervezeteknek is fel kell sorakozni. Míg az állam a finanszírozást könnyíti, addig a tenyésztő egyesületeknek szakmai segítséget kell nyújtani minél szélesebb körben. Már évek óta szól a propaganda a minősített tenyészbikák használatának előnyeiről, mégis kevés olyan cikket találni, mely a teljesítményvizsgálatról és a minősítésről szól. Annyi azonban bizonyos, hogy a teljesítményvizsgálati módszerekkel és a tenyészértékbecsléssel ellenőrzött, minősített tenyészbikák egy populáció plusz varienseként kerülnek köztenyésztésbe, vagyis az utánuk született utódok szelekciója nagyobb genetikai előrehaladást eredményez hosszú távon, mint az ellenőrizetlen teljesítményű értékmérőkkel fedezgető bikák ivadékai után végzett kiválogatás.
Az állam pénzbeli, és az egyesületek szakmabeli támogatása pedig egyértelműen azért került bevezetésre, hogy a genetikai előrehaladás a szelekció során nagyobb legyen, ezzel minőségi javulást hozva a hazai állattenyésztésbe és áruelőállításba. Enélkül Magyarország lemarad a minőségi húsmarhatartásért folytatott versenyben, ami hamar piacvesztéshez vezet.
(Szűcs Márton/NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön