Az eseménysorozat második állomásának a bajai Sobri Halászcsárda adott otthont. A környezetbarát gazdálkodás és a helyi termékek előállításának és értékesítésének megerősítését támogató eseményt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretein belül működő KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége szervezte. Az esemény célja, hogy segítse a vidéki térségek fejlődését és tájékoztatást nyújtson jogszabályi, gyakorlati és marketing kérdésekben.

Az eseményt Gulyás János, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei alelnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy ez a remek kezdeményezés a magyar vidék, a helyi termelők és közösségek még sikeresebbé, életképesebbé és vonzóbbá tételét szolgálja. Különösen fontos, hogy a mai, fogyasztásra épülő társadalmunkban újra megerősítsük a helyi termékek, a tudatos vásárlás és a környezettudatos életmód értékét, hiszen ezek jelentik a fenntartható jövő alapjait.

Csak akkor tudjuk megőrizni természeti kincseinket és vidéki közösségeink sokszínűségét, ha felelősen gazdálkodunk velük. Ez a szemlélet nemcsak a gazdálkodásban, de a mindennapi életben is példaértékű a következő generáció számára – hívta fel a figyelmet Gulyás. Továbbá kiemelten fontos, hogy a kisgazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók ne elszigetelt szereplőként, hanem egy erős, egymásra épülő és fenntartható értéklánc részeként működjenek, és a helyi összefogás és együttműködés révén maradandó értékek kerüljenek átadásra.

Szőts Mónika térségi szervező, sz Úticél Egyesület vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a szakmai fórumok lehetőséget teremtenek a termelők közötti tapasztalatcserére. Mint fogalmazott, a helyi lehetőségeket és értékeket úgy kell kiaknázni, hogy megélhetési formává és jövőképpé válhassanak.

A rendezvényen Deák Ferenc, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának osztályvezetője ismertette a kistermelői tevékenység aktualitásait és felhívta a figyelmet, hogy a kistermelők termékeiket minél körültekintőbben állítsák elő. Példákkal szemléltette az élelmiszer-biztonsági szempontból érzékeny területeket, valamint kitért azon területekre, melyek nem tartoznak a kistermelői előállítás hatáskörébe.

Szegedyné Fricz Ágnes, a Kislépték Egyesület szakértője az élelmiszerek jelölési kötelezettségeiről adott elő. Felhívta a figyelmet a címkézés és a jelölési megnevezések fontosságára, beszélt a hazai és európai uniós védjegyekről, valamint gyakorlati tanácsokat adott a tápanyagtartalom feltüntetésének előnyeihez.

Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke előadásában a Rövid Ellátási Lánc (REL) fenntarthatóságát járta körbe környezeti, társadalmi és gazdasági oldalról. A minél rövidebb értékesítés társadalmi hatása vitathatatlan, képes a termelőket és a fogyasztókat közelebb hozni egymáshoz és betekintést nyújtani a mezőgazdasági előállítás rejtelmeibe. Kujáni elmondta, hogy a REL-ek környezeti fenntarthatóságát már több nemzetközi tanulmány is igyekezett körbejárni, és a REL-ben működő kis- és közepes méretű gazdaságok alapvetően környezettudatos gazdálkodást folytatnak. Ilyenek az ökológia gazdaságok, a regeneratív vagy a holisztikus menedzsmentet folytató termelők, akik közvetlen marketingen keresztül mutatják be a környezetileg tudatos gazdálkodási formákat és magasabb értéket képviselő termékeiket. Továbbá kitért arra, hogy a REL-ek gazdasági fenntarthatóságának egyik fő motívuma a sokszínűség, amely jelenti egyrészt a termékpaletta diverzitását, a tájfajták vagy a világ más tájain bevált ellenálló fajták termesztését, másrészt pedig a tevékenységek színességét, mint az agroturizmus, a bemutató gazdaság, vagy a falusi vendégasztal.

A program zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyen több közeli település polgármestere és a helyi termelés terén aktív szakemberek vettek részt. A beszélgetés középpontjában a jó gyakorlatok, a helyi termékek, valamint a kistermelők előtt álló trendek és kihívások álltak. A beszélgetés fő témája a tájszintű együttműködések és sikeres kezdeményezések bemutatását tűzte ki célul. A szakértők egyetértettek abban, hogy a helyi termelők és vállalkozók egyik legnagyobb akadálya az, hogy hiába ismerik egymást, nem tekintenek egymásra potenciális partnerként és nem is kommunikálnak arról, hogyan lehetne együtt dolgozni. Ezért az önkormányzatok és civil szervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy leültessék a tájegység szereplőit és elérjék, hogy a helyi szereplők megismerjék egymást. Ezáltal tudnak gazdasági szempontból egymás segítségére lenni, vagy olyan kihívásokat együtt kezelni, mint a most – sajnos már a legtöbb borvidéken - aktuális aranyszínű sárgaság. A párbeszéd kialakulás a tájegység gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának záloga. A beszélgető partnerek kiemelték, hogy a térség nagy lehetősége volt, hogy a Nyitott Porta program a Sváb-Sarokban és a környező településeken is megvalósulhatott, hiszen bemutatkozási lehetőséget adott a termelők, a borászok és a kézművesek számára.

Az esemény helyi termékbemutatóval zárult.

A rendezvénysorozat Lendvajakabfa községben folytatódott, ahol a közösségalkotás, valamint a helyi és a határon átívelő együttműködés a helyi termelők támogatásával és a rövid ellátási láncok fejlesztésével valósul meg, hozzájárulva a vidéki térségek gazdasági és társadalmi megerősödéséhez.

NAK / Zöld Támogató Egység