Videók
Az előadás áttekinti a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásait és a legújabb martonvásári kutatási irányokat. Kiemeli, hogy az őszi búza stabilabban teljesít a szélsőséges időjárás mellett, míg a kukorica érzékenyebb a felmelegedésre és aszályra. Bemutatja, hogy a vetési idő előrehozása jelentősen javíthatja a terméseredményeket, és hangsúlyozza a mesterséges intelligencia szerepét a kutatásban és döntéstámogatásban, amelyhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű, jó minőségű adat.
Az előadás bemutatja, hogyan segítheti a mezőgazdaság a klímasemlegesség elérését szénmegkötő gazdálkodási gyakorlatokkal, például erdőtelepítéssel, regeneratív mezőgazdasággal és fenntartható tápanyaggazdálkodással. Ismerteti a karbonkereskedelem rendszerét, amely többletjövedelmet kínál a gazdáknak a megkötött szén-dioxid után, és hangsúlyozza a mezőgazdaság szerepét az EU klímacéljainak elérésében.
Az előadás röviden bemutatja, hogyan alkalmazkodhat a mezőgazdaság a klímaváltozás kihívásaihoz regeneratív gazdálkodási módszerekkel. Kiemeli a talajvédelem, a takarónövények, a minimális talajművelés és az állattenyésztés integrációjának szerepét a talaj egészségének és a termésbiztonság javításában a változó éghajlat mellett.
A terepi bemutatón a résztvevők megismerhették, hogyan vizsgálja Varga Ferenc Bence gazdasága a különböző művelési módok és vetéssűrűségek hatását az őszi búza fejlődésére. A bemutató jól szemléltette, miként egészíti ki egymást a kutatói tudás és a gazdálkodói tapasztalat, és hogyan lehet a tudományos eredményeket közvetlenül beépíteni a mindennapi gyakorlatba.
A kerekasztalbeszélgetés során megvitatásra került, hogy a változó klimatikus viszonyok mellett hogyan segíthetik a kutatók a gazdálkodókat, milyen szerepe van az Agrárminisztériumnak, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak.
A Magyar Talajtani Társaság által megrendezett „Talaj a talpad alatt” kampánynap Nógrád vármegyei bemutató pontját és az ott elhangzott előadásokat tekinthetik meg. Az előadások célja, hogy bemutassák a helyi talajviszonyokat és felhívják a figyelmet a talajra, mint egyik legfontosabb természeti kincsünkre. Ezen a helyszínen közel 11 éve talaj megújító, természet- és vadbarát gazdálkodás folyik, jelentős eredményekkel!
A videóban Dr Gergácz Zoltán beszél arról, hogy mi indította el a talajkímélő mezőgazdaságra való átállásban és hogy milyen módszereket használnak a gazdaságban a talajélet újraindítása, a talaj vízmegtartó képességének növelése, a talajszerkezet javítása érdekében.
A videóban Bekecs Mátyás gazdálkodó beszél a regeneratív mezőgazdaságra való átállásról, inspirációiról, motiváló tényezőkről, és azokról a különböző módszerekről, amikkel az elmúlt időszakban kísérleteztek.
A videóban Kálcsics Bálint beszél a forgatásnélküli, no-till művelésre való átállásának folyamatáról: elmondja, miért tartja fontosnak a regeneratív mezőgazdaság elterjedését, beszámol a gazdaságban alkalmazott módszerekről és a tapasztalatokról - például arról, hogy a termésátlagok lényegében nem változtak az átállás óta, a gazdaság költségei viszont jelentősen csökkentek.
A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt keretében megrendezett első modellfarm bemutatónk a téli legeltetésre való felkészülés gyakorlati tapasztalatait és szakmai tanulságait tárta a résztvevők elé. Az esemény és a projekt alapvető célja a fenntartható gyepgazdálkodási módszerek népszerűsítése volt, amely hozzájárul a pannon gyepek hosszú távú megőrzéséhez.
„Szinte minden fejben dől el” – szól a mondás. A mezőgazdaságban számos tényező lehet hatással a terveinkre; de ha érezzük a megfelelő irányt, a szükséges váltás könnyebben megvalósítható. Támogatással vagy akár anélkül is. A gazdálkodók nagy többsége tudja, hogy sikeressége érdekében alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Ebben mindenkinek segítenie kell a gazdákat, hiszen a lakosság hazai, minőségi élelmiszerhez való hozzáférése mindannyiunk érdeke.
Kisfilm sorozatunkban lépésről lépésre tekinthetjük át egy jól működő ökológiai gazdaság tapasztalatai alapján, hogy milyen elvek mentén, miként sikerülhet egy hagyományos gazdálkodónak áttérni a csökkentett, vagy inputanyag nélküli gazdálkodási gyakorlatokra, különösen a talajélet, a természet nyújtotta megoldások segítségével, azokat figyelembevéve.
Megismerhetjük egy újabb alkalmazhatóságát a takaró és zöldtrágya növényeknek. Ne féljünk alkalmazni az új praktikumokat, hisz ezek által óvjuk földünk talaját, a talajéletet, és így javítjuk a víz és tápanyaggazdálkodását is. Mindezek által az egészségesebb főnövényünk számunkra is meghozza a kellő eredményességet. Tehát a takarónövény fontos, de az is nagyon fontos, hogy a főnövény jól sikerüljön. Erről mesél most nekünk Szabadka Péter Pál Komárom-Esztergom vármegyei Gazdálkodó.
A támogatások kapcsán is megtapasztalhattuk, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk talajaink védelmére. Kisfilmünkben a talajromboló folyamatok közül az eróziós károkat vesszük górcső alá. A talajfelszín már a mi életünkben is pusztulhat, amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet a védelmére. Manapság világviszonylatban tízszer olyan mértékben használjuk a talajainkat, mint amennyire azok újraképződnek. Mindennek meg is lett a szomorú eredménye. Magyarországon a vízerózió 3 millió hektár, a szélerózió 1,8 millió hektár termőföldet érint, s ezáltal évente 50 millió m3 talajt veszítünk el.
Szántson vagy váltson?
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön