A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete 2018. március 7-én tartott gazdafórumot Kalocsán, amelyet Gáspár Ferenc megyei elnök nyitott meg. A gazdákat érintő aktualitásokról, a jogi környezet változásairól szóló előadások hangzottak el.
Madari Örs főosztályvezető (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály) az agrár- és vidékfejlesztési támogatások aktualitásairól tájékoztatott. A helyszíni ellenőrzések kapcsán elmondta, hogy jelenleg az AKG ellenőrzések és a jogszerű földhasználatok ellenőrzése zajlik. Felhívta a gazdálkodók figyelmét a gazdálkodási naplók, tápanyag-gazdálkodási tervek meglétére, valamint arra, hogy a földhasználatot folyamatosan fenn kell tartani. Termeléshez kötött támogatások esetében nem hiányozhatnak a szaporítóanyag-számlák, valamint a kötelező rávezetések. A 2017. évi egységes kérelem tekintetében elmondta, hogy az előlegfizetés, a részfizetés megtörtént, várhatóan március végéig a teljes összeg kifizetésre kerül. A beérkezett 22 ezer kérelemből mindössze 42 kérelem ügyintézése nem zárult le, melyek birtokvitával, illetve hagyatékkal érintettek. Az idei egységes kérelem felület április elején nyílik meg. A benyújtásban a falugazdászok segítséget nyújtanak a termelőknek. A Vidékfejlesztési Programban benyújtott pályázatok elbírálása a megyében folyamatosan zajlik, eddig 14,5 milliárd Ft-ról született támogató döntés.
Gáspár Ferenc köszöntője
Cseh Tamás főosztályvezető (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala, Agrárügyi Főosztály) előadásában kárbejelentések vonatkozásában elmondta, hogy a 2016.11.01.- 2017.10.31.-ig tartó a kárenyhítési évben, a gazdák aszálykárt 51 ezer hektár, jégeső kárt közel 72 ezer hektár, tavaszi fagykárt 31 ezer hektár, téli fagykárt 27 ezer hektár területre jelentettek be. Az agrárkár-enyhítési szerv 2018. március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőket a kárenyhítő juttatás összegéről, és teljesíti a kifizetéseket. Az idei, október 31-ig tartó kárenyhítési évre vonatkozóan kiemelte a káreseményt követő 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget. Tájékoztatta az érdeklődőket a gyümölcsültetvény-kataszter létrehozásával kapcsolatos termelői kötelezettségekről, ismertette a 2018. január1-től hatályos jogszabályváltozásokat. A termőföldekre vonatkozó végrehajtási árverési eljárás 2018. január 3-tól érvényes módosításait is informált. Kiemelte, hogy a vevőnek földműves nyilvántartásban szerepelnie kell és a lakóhelytől 20 km-es távolságra vonatkozó feltétel fennállását is ellenőrzik.
Simon Zoltán a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala hivatalvezető-helyettese a családi gazdaságok nyilvántartására vonatkozó jogszabályi változásokról beszélt. Két kisebb változást emelt ki, a gazdálkodó család tagjainak feltüntetését és a családi gazdaság részét képező termőföldek településenként, helyrajzi számokkal való megjelölését.
Takács László Tibor, a NAK energetikai szolgáltatásának vezetője elmondta, hogy az elmúlt években a villamos energia és gáz esetében a nagy fogyasztók akár 50 százalékos áremelkedést is tapasztalhattak. Kiemelte a vezetékes földgáztendert, melynek célja a kedvezőbb nettó gázdíj és rendszerhasználati díjak elérése a 2018/2019. gázévre. A szakember a termőföldekre telepíthető napenergia-rendszerek létrehozásának jelenleg ismert szabályairól informálta a gazdálkodókat, hozzátéve, hogy a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg.
Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató helyettese a közös agrárpolitika 2020 után várható intézkedéseiről tájékoztatott. Az elkövetkező 10-15 évről nincs még pontos információ, de az biztos, hogy 2020 után az unió nem vonja ki magát a mezőgazdaság támogatásából. Elmondta, hogy az agrárágazatban termelődő jövedelem 60 %-a a támogatásokhoz köthető. A Brexit hatására az EU-nak 5-6 százalékkal kell növelnie a tagországok hozzájárulását, hogy fennmaradjon a jelenlegi keret. A minden tagország számára követendő közös irányelvek közül a legfontosabbak a kutatás-fejlesztés és a környezeti fenntarthatóság. Véleménye szerint a területalapú támogatás előreláthatóan nem csökken látványosan, de vonatkozó „zöld” szabályozás mértéke növekedhet. Feltételezhető, hogy a területalapú támogatási formák tagállami hatáskörbe kerülnek, az EU az egyes támogatások kifizetését meghatározott célhoz köti, és ezek teljesülését ellenőrzi. Papp Gergely kiemelte, várhatóan ősszel jelennek meg azok a szabályozók, amelyek a jogszabály szövegszerű változatából beszédesek lesznek.
(NAK)