2017. szeptember 28-án Vonyarcvashegyen szlovén-magyar üzleti találkozót tartottak, amelyen részt vett Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke is.
Szlovénia közelsége Zala megyében számos üzleti lehetőséget tartogat a vállalkozások, termelők számára. A határmentiség és a viszonylag kedvezőbb árak miatt már jelenleg is léteznek élő üzleti kapcsolatok, számos gazdálkodó exportértékesítésre is termel. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködési megállapodást kötött a szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti Kamarával és a Muravidéki Magyar Gazdálkodók és Vállalkozók Egyesületével, hogy a két szervezet együttműködésével, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Lendvai Irodája bevonásával ösztönözze az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok felélénkülését. Jó példa erre a tavasz folyamán Mariborban a Lendvai Magyar Főkonzulátus által szervezett zöldség-és gyümölcstermelők találkozója, amely sikeres üzleti lehetőségeket teremtett a zalai gazdálkodók részére.
Szeptember 28-án Vonyarcvashegyen, a Zenit Hotelben Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke egy fontos nemzetközi találkozón vett részt, ahol - több külügyi méltóság mellett - a két ország nagykövetei, gazdasági államtitkárai, kamarái is a szlovén–magyar üzleti kapcsolatokról értekeztek. A találkozót a FAM szervezte, amely a szlovén női menedzserek szövetsége. A 24 éve alakult szervezet 145 taggal büszkélkedhet. A vonyarci rendezvényre több, mint 50 prominens szlovén vállalkozást vezető hölgy érkezett, ahol - a térség megismerését követően – angol nyelvű előadásokat hallgathattak meg a magyar befektetési környezetről. A nagykövetek, a külügyminisztérium és a kamarák előadásain túl a szlovén turisztikai ügynökség, különböző női vállalkozókat tömörítő szervezetek mutatták be országaink értékeit. A szlovén gazdasági minisztérium államtitkára elmondta, hogy Szlovénia hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarország.
Süle Katalin előadása fő célja a megyében rejlő mezőgazdasági üzleti potenciál megismertetése volt a szlovén vállalkozó hölgyekkel, hogy ezzel is elősegítse a kétoldalú kapcsolatok kibontakoztatását. Elmondta, hogy a gazdasági összeírás adatai alapján a Zala megyében regisztrált gazdálkodók mindössze 25%-a nő. A valós helyzet azonban ennél jóval kedvezőbb, hiszen sok vidéken élő hölgy a családi gazdaság tagja, vagy segítő családtagként végez mezőgazdasági tevékenységet, így szinte „láthatatlan háttérországa” az agrárvállalkozásnak. Fontos, hogy a vidéken élő hölgyek szerepe minél inkább előtérbe kerüljön, hiszen az egészséges, friss élelmiszerek, helyi termékek előállításában, a vidéki tradíciók, értékek megőrzésében oroszlánrészt vállalnak, mindemellett legfontosabb feladatuk a hivatás és a családi élet összeegyeztetése, harmóniájának megteremtése.
Az előadásokat követően lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre és a vállalkozó hölgyek személyes megismerésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara továbbá 4 zalai termelő hölgyet kért fel helyi termékeik megismertetésére, kóstoltatására, és természetesen az ízletes helyi portékák értékesítésére. Nagy sikere volt a magyarszerdahelyi kecskesajtoknak, joghurtoknak, a nemesszentandrási füstölt húskészítményeknek, a gutorföldi homoktövis készítményeknek és a zalaegerszegi lekvároknak. A termékek különlegessége, hogy kivétel nélkül sikeres termelő hölgyek készítették őket, akik színvonalas, gondos munkájukkal helyi értékeket teremtenek.
(NAK)