Országos hírek

Az elmúlt hónapokban átszerveztük a falugazdász-hálózat működését, azzal a céllal, hogy az eddigieknél is hatékonyabban segíthessük a gazdálkodókat – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. A Mediaworksnek adott interjújában kitért arra is, hogy a kamara kiáll az ország GMO-mentessége mellett és erősítené a földbizottságok szerepét.


– Az elmúlt években lényegében folyamatosan fejlődést tudott felmutatni a magyar agrárium, van még bővülési lehetőség?
– Olyan jelentős fejlődés ment végbe 2010 óta, amelyre korábban nem nagyon volt példa, folyó áron másfélszeresére nőtt az agrárium kibocsátása. Ugyanebben az időszakban az agrárexport is 50 százalékkal bővült. Azonban még számtalan kihívás áll előttünk, ezekre a nemrégiben bemutatott, többéves fejlesztési programcsomagunkban igyekeztünk válaszokat találni.

– Ebben milyen főbb feladatokat határoztak meg?
– Konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg a stabil és versenyképes birtokszerkezet megteremtése, a működési formák átláthatóvá tétele, az önkéntes együttműködések ösztönzése, a modernizáció felgyorsítása, a termés- és jövedelembiztonság javítása, illetve a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében. Emellett részletesen taglaljuk az adózási intézményrendszer, illetve a támogatáspolitika terén szükséges intézkedéseket.

– Igen jó döntésnek bizonyult, hogy megtartották a falugazdász-hálózatot. Várhatóak ezen a téren fejlesztések?
– Az adminisztrációs terhek enyhítésén és szakmai tájékoztatáson túl közel ezermilliárd forintra rúg az az összeg, amihez az elmúlt években a gazdálkodók a falugazdász-hálózaton keresztül hozzájutottak. Látható tehát, hogy falugazdászaink komoly munkát végeznek a tagok versenyképességének javítása érdekében. Sokan jönnek be hozzánk, azonban mostantól azokat is keresni fogjuk, akik talán még nem is tudják, hogy szükségük van a segítségre. A világban tapasztalható kihívásokra az innováció, a fejlődés a megoldás. Ez már rohamléptekben zajlik az agráriumban is, csatlakoznunk kell a haladók táborához. A hazai gazdálkodók jelentős része még nem érzi a bőrén a fenyegetést, amit a lemaradás, a cselekvés hiánya jelenthet számukra. Ezért proaktívan kell segítenünk tagjainkat.

– Ezen pontosan mit kell érteni?
– Az elmúlt hónapokban átszerveztük a vidéki hálózatunkat. A munka szempontjából ideális méretű, nagyjából egységes taglétszámmal rendelkező körzeteket alakítottunk ki, országszerte összesen 67-et. Az átalakítástól leginkább a hatékonyság növekedését várjuk. De az átalakulás – ahogy említettem – más téren is tetten érhető lesz, új útra lépünk. Mi tesszük meg tehát az első lépést, hogy mindenki megkapja a naprakész tudást, a segítséget, ami szükséges a fejlődésükhöz.

– Hasonló a cél, mint a nemrégiben indított élelmiszeriparikoordinátor-hálózattal?
– Igen, tehát elsősorban segítjük a gazdálkodókat abban, hogy felismerjék, változni, fejleszteni kell, hiszen az élelmiszerek iránti keresletbővülés adott lesz, a kérdés az, hogy az ebből eredő lehetőségeket ki tudjuk-e használni. A célunk, hogy ne csak egyszerűen tájékoztassuk őket, hanem magyarázzuk el, milyen haszna származhat egy információból, vagy miért jó nekik egy pályázat. Ennek a szemléletváltásnak lesz az első lépcsője egy széles körű és proaktív tájékoztató kamarai kampány a téli hónapokban, amit számos hasonló követ majd. Most az őszi nagy munkák utáni időszakot arra használjuk, hogy számos aktuális pályázattal, tájékoztatással keressük meg és segítjük a magyar gazdákat.

– A génmódosított organizmusoktól mentes (GMO-mentes) termelés mennyire támogatja, vagy rontja piaci versenyképességünket?
– A GMO-mentes termékeink – kiváló minőségű méz, bor, pálinka, csemegekukorica – jelenleg is a legfontosabb exportképes magyar termékek közé tartoznak. Fontos megjegyezni, hogy ezek a termékek a világ piacain magasabb áron értékesíthetők a genetikailag módosított termékekhez viszonyítva, így nem nevezhető hátrányosnak a szabályozás. A fehérjeprogram megvalósításával, azaz a GMO-mentes takarmányozással pedig tovább erősíthetjük hazánk piaci pozícióit azáltal, hogy nemcsak az alapanyagok terén, de az állattenyésztés és a feldolgozott termékek viszonylatában is aktív termelők tudunk lenni. A kamara teljes mellszéleséggel kiáll a továbbiakban is az egyébként az alkotmányunkban is rögzített GMO-mentességünk mellett.

– Az öntözés is igen fontos lehet a kiszámítható gazdálkodáshoz, e téren várható előrelépés?
– A termésbiztonság javítása terén idén már sikerült egy nagyot előrelépnünk, hiszen átadtuk az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszert. Az öntözésfejlesztés terén még nagy munka vár ránk, enélkül elképzelhetetlen a versenyképességünk javítása. Erre az idei év is rávilágított. A mezőgazdasági területeinknek még a legaszályosabb években is csak a két százalékát (az uniós átlag negyedét), ténylegesen nyolcvanezer hektárt öntözünk. A jelenlegi öntözött terület nagyságát húsz éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni. Ebben a témában Áder János köztársasági elnök úrral is folytattunk megbeszélést. A közös álláspontunk az, hogy mindez csak fenntartható módon történhet meg, a természet megóvása a gazdáknak is érdekük. Előnyben kell részesíteni a felszíni vizek használatát. Csak ott lehet a felszín alatti vizekhez hozzányúlni, ahol felszíni víz nem áll rendelkezésre. Az öntözésfejlesztéshez a kormányzat részéről is adott a támogatás: 2020 és 2030 között az öntözést szolgáló fejlesztések előkészítésére, a különféle beruházások tervezésére, kivitelezésére évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít. Ennek az összességében 170 milliárd forintnak már látható változásokat kell eredményeznie.

– Földtörvényünk még mindig az uniós vizsgálat tárgya. Megvédhető a jogszabály, meg tudjuk tartani magyar kézben a magyar földet?
– A termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontosságú. Ennek tükrében az egyik legnagyobb feladat a termőföld magyar kézben tartása, a tulajdonjogi viszonyok rendezése, egy egészséges, stabil birtokszerkezet megteremtése. A kamara álláspontja szerint a termőföld hazai kézben tartásának biztosítéka lehet a helyi földbizottság szerepének megerősítése, hiszen ezt csak ők tudják a helyi ismeretek figyelembevételével befolyásolni.

– Van remény arra, hogy a magyar gazdák összefogjanak és így együttes fellépéssel is erősebbé váljanak?
– A gazdaságosabb termelés, az egyre erősödő verseny mellett nem minden mezőgazdasági termelő lesz képes a jövőben önállóan helytállni, az életben maradás záloga lesz, hogy önkéntesen összefogjanak, együttműködjenek. A szövetkezések, a termelői csoportok, a horizontális és vertikális integrációk megerősítése egyaránt fontos. Támogatni kell az önkéntes együttműködés minden irányát és formáját. Fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája. Az együttműködésekre ösztönző szabályozási, pénzügyi környezet megteremtése az egyik legfontosabb feladatunk. Előnyben kell részesíteni az élelmiszerláncok egészét átfogó, hálózatos együttműködéseket, amelyekben annak szervezeti formája garantálja, hogy a termelés is részesüljön a kereskedelmi profitból. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy az együttműködések elterjedéséhez az azokat akadályozó tényezőket kell elsősorban megszüntetni. Valamint képzéssel támogatni kell az együttműködésekkel kapcsolatos információk mind szélesebb körű elterjesztését.

 

(forrás: Mediaworks) (fotó: nak.hu)

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

 

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok