Országos hírek

A Földművelésügyi Minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve végezte el az Országos Képzési Jegyzék agrár-szakképesítéseinek felülvizsgálatát, amelynek nyomán új szakképesítés-elnevezések jöttek létre.

Sikeresen lezajlott az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) agrár-szakképesítéseinek elmúlt év tavasza óta tartó felülvizsgálata, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium a szakképzés átalakításának részeként, a Vidékfejlesztési Program célkitűzésének megvalósíthatóságára figyelemmel, valamint a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően végzett el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködve.
A szakképzés átalakításának egyik fő célja az volt, hogy a mezőgazdasági szakmák a jelen és a jövő munkaerőpiaci igényeit kielégítő, releváns tudást adó, és az egy életen át tartó tanulást megalapozó szakképesítések oktatását jelentsék. Ehhez a tartalmi és szerkezeti módosításokon túl összességében 15 szakképesítéssel bővült a mezőgazdasági képzések száma, amelyek oktatása már a 2016/2017-es tanévtől elkezdődött.

Az egyik legjelentősebb változás a kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó – mint új – szakképesítés létrehozása volt, amely a kormányzati célokkal összhangban, a „Termőföldtől az asztalig” elvnek megfelelően teremti meg a képzés lehetőségét. A végzettség megszerzése kisüzemi élelmiszer előállítására, értékesítésére, vagyis önellátó gazdálkodásra és vendéglátásra jogosítja fel a munkavállalókat. A szakképesítéssel rendelkezők foglalkozhatnak gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, kertészeti növények termesztésével, állattenyésztéssel és állattartással, az ezekből készült termékek feldolgozásával, értékesítésével, és mindezeken felül szállásadással, étkeztetéssel, programszervezéssel is.
További újdonság az erdészeti és vadgazdálkodási technikusi szakképesítés szétválasztása erdésztechnikus, valamint vadgazdálkodási technikus szakképesítésre, mivel mindkét szakma olyan mértékű fejlődésen ment keresztül, hogy a szükséges szakmai ismeretek és kompetenciák miatt már nem képezhetőek hatékonyan egyetlen képzés keretei között.

Az élelmiszer-gazdaság igényeinek megfelelően megtörtént az élelmiszeripari szakmunkás szakképesítés ágazati területenkénti szétválasztása (tartósítóipari szakmunkás, tejipari szakmunkás, erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó), valamint a hozzá tartozó hat részszakképesítés megfelelő helyen történő szerepeltetése.
A tartósítóipariszakmunkás-oktatással megvalósulhat az olyan – a tartósítóipar több területén is dolgozni tudó – szakmunkások képzése, akik képesek a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, hűtőipari feldolgozás, hús- és készételgyártás műveleteinek szakszerű, gazdaságos végrehajtására. Az eddig lefedetlen munkaterületek kompenzálására pedig a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó mellett bevezették a hűtőipari munkás, a savanyító és a konzervgyártó részszakképesítéseket is.

A hazai tejfeldolgozás is egyre több technológiai és műszaki ismeretet igényel, ezért mind létszámban, mind minőségében jól képzett munkavállalókra szeretné alapozni a tevékenységét. Napjainkban egyre több tejfeldolgozó manufaktúra is működik, amelyek szintén megkövetelik a tejtermékek, vaj, túró és a különböző típusú sajtok technológiai műveleteinek szakszerű, önálló és gazdaságos végrehajtásához értő, önállóan dolgozni tudó szakmunkások képzését. E terület munkaerőigényének kielégítésére az OKJ-ban ismét önálló szakképesítés lett a tejipari szakmunkás.
Az erjedésipar az egyik legbonyolultabb technológiai és műszaki tudást igénylő szakma, amelynek magas színvonalú ellátása szükségessé tette az erjedés- és üdítőital-ipari termékgyártó képzés önállóságának visszaállítását.
Az állattenyésztési ágazat fejlődésének, versenyképességének növelése érdekében került sor az állattartó szakmunkás képzés kiemelésére (a gazda szakképesítés ráépülése helyett alapképzéssé vált). Ezzel a képzésben részt vevők olyan mélységben sajátíthatják el a gazdasági állatok tartásához, gondozásához, takarmányozásához és szaporításához szükséges kompetenciákat, amellyel mind az állattartással foglalkozó gazdálkodó szervezetek munkavállalójaként, mind egyéni gazdálkodóként is alkalmassá válnak az állattenyésztési ágazat munkaerő-utánpótlására.

Kisebb mértékű, de a képzésre jelentkezők körének kiszélesítése érdekében fontos módosítás a mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó szakképesítésnek családi gazdálkodóra történő névváltoztatása, amely így nemcsak jól tükrözi a tevékenység jellegét, hanem mindkét nem (fiúk/lányok) számára elfogadható megnevezéssé vált.
Az OKJ jelenlegi átalakítása is jelzi, hogy a Földművelésügyi Minisztérium elkötelezett a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazat minőségi humánerőforrásának biztosításában, amelyben kiemelkedő szerepe van az agrár-szakképző iskolák hálózatának.

Az egyes intézmények képzési kínálatáról a www.agrarszakkepzesek.hu honlapon vagy az iskolákban tájékozódhatnak az érdeklődők.

(NAKlap)