Nemzetközi hírek

„Mer a legelő akkor jó, ha olyan, mint a bunda. Ha sűrű a gyep. De az is van egy igazság, hogy jányt lámpavilágnál, füvet harmaton kell nézni, akkor szép.” (Luby Margit gyűjtése, 1937)

A közel évszázados igazság ma is áll. De nem csak sűrű, élő is kell legyen a gyep. Manapság már a modern eszközöké a főszerep, a gyepgazdálkodást lehet természetkímélő módon folytatni. Mindig tartsuk szem előtt: a gyep elsősorban élőhely! A füves területeken élő fajok fontos résztvevői az ökológiai egyensúlynak, ezért nem csak ők, de velük együtt a terméshozam is sérülékeny. Megóvásuk ezért a természetvédelem és a gazdálkodó közös célja.

Ismétlés a tudás anyja, és nincs ez másképp a gyepen való gazdálkodás szabályainak betartásával sem. Különösen aktuális ez most, hogy kezdetét vette a csillagászati tavasz (03.20.), éledeznek a gyepek, a jószág pedig hamarosan indulhat a legelőre.

VÉDETTSÉG
 

Nem árt újra és újra átvenni a védett földterületek különböző fajtáit. Ha van kéznél a 2024-es Gyepgazda Naptár és Kisokosból, az első oldalakon mindez alaposan kifejtésre került. Ha nincs, a HNPI kiadványának elektronikus változata ITT letölthető. 
 

Nem védett területek
 

Igen, ilyen is van, de attól, hogy egy terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, még nem feltétlenül értéktelen. Sőt, helyes gazdálkodási gyakorlatot követve akár nagyban javulhat is a terület ökológiai állapota, ami hosszabb távon gazdasági haszonnal is kecsegtet.)

És természetesen szabályok is vonatkoznak rá. A nem védett területek esetében a hatályos természetvédelmi törvény (TvT) mérvadó, mely az élőhelyek általános védelmével kapcsolatban több gazdálkodói alapelvet is megfogalmaz, például:

- A gazdálkodást a talaj és a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni.

- Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással történhet.
 

Országos jelentőségű védett területek
 

Az országos jelentőségű védett területek egy része fokozottan védett minősítéssel is bír. Az ilyen területeken a gyepgazdálkodás csak a természetvédelmi célokkal és – ha van ilyen – a kezelési tervvel összhangban végezhető!

A lényeg egy táblázatban:

Natura 2000-es oltalom alatt álló területek
 

A Natura 2000 oltalom alatt álló területeket gyakran összekeverik az országos jelentőségű védett területekkel. A kettő nem ugyanaz! Annyi viszont igaz, hogy egy terület gyakran mindkét kategóriába egyszerre beletartozik.

Lássuk az ide vonatkozó szabályokat, táblázatba foglalva:

Nagyon fontos, hogy a Natura 2000 területeinkre vonatkozó földhasználati szabályokat akkor is be kell tartani, ha a gazdálkodó nem igényli a Natura 2000 területekhez kapcsolódó kompenzációs kifizetéseket!

VÉDETTSÉGTŐL FÜGGETLEN ELŐÍRÁS-TÍPUSOK
 

MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek)

Vannak a nemzeti park igazgatóság által kijelölt ún. magas természeti értékű területek. Ezeken különböző célprogramokra jelentkezhetnek a gazdálkodók, és az ezekre vonatkozó speciális előírások betartásával anyagi előnyre tehetnek szert.

Részletekért olvasson bele a Gyepgazda Naptár ide vonatkozó részébe, vagy keresse a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat munkatársait.

HMKÁ (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot)

A HMKÁ előírások célja, hogy a támogatásban részesülő gazdálkodó földterületeit jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartsa. Az alábbi táblázatban megtalálható, hogy pontosan kiket érintenek ezek az előírások:
 

Az előzőekben a különböző védettségi kategóriák és előírási formák oldaláról közelítettük meg a gyepgazdálkodás kérdését, most lássuk ugyanezt a helyes gazdálkodási módok nézőpontjából.

KASZÁLÁS

A múlt század elejéig, amikor még a kaszálás gépesítése nem kezdődött el, a kaszálás lassú ütemű munkafolyamat volt, ami kézi szerszámmal és emberi erővel történt. A betakarítás lassan haladt, egy nagyobb területen akár hetekig elhúzódhatott, így létrejöttek frissen kaszált, le nem kaszált, illetve különböző mértékben újrasarjadt foltok is. Mai szóhasználattal élve a táj mozaikossá vált. Így minden állat megtalálhatta az optimális élőhelyet, a növények magot tudtak érlelni. Ez a természetes módszer akaratlanul is garancia volt az élővilág változatosságának megőrzésére.

Ma, a gépesített mezőgazdaság korában már egészen más a helyzet. Hogy a száz évvel ezelőtti természetes állapothoz hasonlót elérjünk, nagy odafigyelés szükséges nem csak a természetvédelem, de a gazdálkodó részéről is.

Mindent a maga idejében

Mikor kaszáljunk? Ezt elsősorban a fű érettsége és az időjárás határozza meg, ám a gazdálkodó elképzelését fontos természetvédelmi tényezők is árnyalják: a gyep aktuális állapota, az ott élő fajok igényei stb. Éppen ezért védett területen a kaszálás bejelentés- illetve engedélyköteles (lásd a fenti táblázatokat). A természetvédelmi szakembernek így lehetősége van felülvizsgálni egy adott terület állapotát a kaszálás előtt, hogy annak feltételeit és idejét meghatározhassa.
 

Az alábbi táblázat ezekről ad vázlatos tájékoztatást:

Natura 2000 területeken a kaszálás bejelentés köteles. Gyakori probléma a kaszálás bejelentők beküldésének módja és ideje. Fontos megjegyezni, hogy NEM 5 nappal (naptári), hanem 5 munkanappal a kaszálás előtt kell a kaszálás tervezett időpontját a tevékenység megkezdése előtt bejelenteni! A bejelentést írásban kell megtenni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság (NPI) felé. Ha nem tudjuk, melyik NPI illetékes a területen, segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás. Az alkalmazásban „Nemzeti park igazgatóságok működési területe” dobozt bejelölve a térképen megjelenik az NPI-k országos kiterjedése.

A HNPI működési területén gazdálkodók számára a kaszálás bejelentéséhez szükséges formanyomtatvány és a beküldéssel kapcsolatos hasznos információk IDE kattintva érhetők el. A gyorsabb ügyintézés érdekében javasoljuk az elektronikus beküldési módot előnyben részesíteni.

Élni és élni hagyni

A kaszálás a gyepterületeken végrehajtott drasztikus beavatkozás, legalábbis a fűben élő élőlények szempontjából bizonyosan. Éppen ezért az sem mindegy, milyen kaszatípust használunk. Az erre, és a következőkben tárgyalt vadriasztó láncra vonatkozó kötelezettségeket és ajánlásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Védett természeti területen igen fontos, egyúttal betartandó előírás a kaszálást végző gép haladási sebessége (max 4-5km/h!). A gép kezelője így észlelheti a talajon lévő fészekről megugró, felrepülő madarat (pl. túzok), és ezáltal ki tudja kerülni a fészket vagy a fiókákat, másrészt, ha a munkagép tempója lassabb, akkor az erre képes állatoknak több esélyük van kitérni előle.

Az alkalmazott kasza típusának megfelelően vadriasztó láncfüggönyt is szükséges a gépre szerelni. A megfelelő sebesség betartásával együtt ez már jelentősen növeli a kasza útjában lévő élőlények túlélési esélyét. Az országos védett és Natura 2000 területeken a vadriasztó lánc használata minden esetben kötelező. (Használata ugyancsak kötelező apróvadas vadászterületen található táblák kaszálása során is.)      

Az eszköz felszerelésének módja azonban nem mindegy, a nem megfelelően felszerelt láncok nem töltik be funkciójukat és a legtöbb esetben balesetveszélyesek is. Mivel ilyen feltét – szabvány hiányában – kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható, a gazdálkodó feladata ennek helyes kivitelezése és felszerelése. Ebben segít a következő magyarázó ábra:

Talpalatnyi menedék

A kaszálás térbeli menete a gyepen élő állatok biztonsága szempontjából meghatározó. Legkedvezőbb a terület középpontjától kifelé haladó kaszálás, mert ekkor az állatok a kaszálatlan részek felé tudnak menekülni. Ezt nevezzük kiszorító kaszálásnak.

Ha egy időben nagy területen végezzük a munkát, azzal búvóhelytől és táplálkozási helytől fosztjuk meg az állatokat. Ezért (is) fontos a kaszálatlan részek, az úgynevezett búvósávok meghagyása, melyek menedéket biztosítanak a gyepek állatvilágának a kaszáláskor és azt követően. A kaszálatlanul hagyott területek aránya Natura 2000 esetén 5-10%, MTÉT esetén 10-15% kell legyen.

Egy nagyobb tábla esetén alkalmazható ökölszabály, hogy 60-100 méterenként kaszálatlanul hagyunk egy-egy 6 m széles sávot. Kisebb, keskenyebb táblák esetében a búvósávokat a terület adottságai szerint kell kialakítani. A kaszálatlan terület akkor fejti ki legjobban hatását, ha a búvósávok összefüggő hálózatot alkotnak a kaszált területen.

Bizonyos fajok (pl. haris) jelenléte esetén a kaszálatlanul hagyandó területet célzottan kell kijelölni az illetékes természetvédelmi őr útmutatása szerint.

Nagy területek (>20 ha) esetében a búvósávok fennhagyása helyett/mellett célszerűbb a mozaikos kaszálás alkalmazása. Ebben az esetben a kaszálandó területet nem egyszerre, hanem időben eltolva, 2-3 részletben kaszálják le. Fontos, hogy a kaszálások között legalább egy hónap teljen el, hogy az elsőként lekaszált területen a növényzet újra sarjadhasson, mielőtt a fennhagyott rész kaszálása megkezdődik. Bővebben a hagyássávokról ITT tájékozódhat.

LEGELTETÉS

A kaszálással ellentétben a legeltetés módja koránt sem változott annyit az elmúlt évszázadban. Ennek dacára a pásztoroló legeltetés szinte teljes hiánya, valamint a megváltozott környezeti feltételek adta speciális legeltetési időszakok miatt jócskán okot ad arra, hogy néhány természetvédelmi vonatkozását a gazdálkodó figyelmébe ajánljuk.

A legeltetéssel kapcsolatos általános szabályokat a fentebbi táblázatokban kifejtettük az adott védettségi kategóriákra, illetve előírás-típusokra vonatkozóan. Napjainkban leginkább a hagyományos kihajtás és behajtás közti időszakon (04. 23. – 10. 31.) kívül eső ún. téli legeltetés (más néven: idényen kívüli legeltetés) foglalkoztatja a gazdálkodókat és a természetvédelmet egyaránt.

Egyre több megkeresés érkezik a téli legeltetés engedélyeztetésével kapcsolatban, azonban fontos tudni, hogy az engedélyt nem a nemzeti park igazgatóságnál, hanem a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalhoz tartozó természetvédelmi hatóságnál kell kérvényezni. Ettől függetlenül javasolt előzetesen felvenni a kapcsolatot a nemzeti park igazgatósággal, ahol egy terepbejárás során a gazdálkodáshoz kapcsolódó természetvédelmi kérdéseket át lehet tekinteni.

Fontos kiemelni, hogy a védett természeti területeken történő legeltetés egész évben engedélyköteles. A téli (idényen kívüli) legeltetésről bővebben korábban már itt írtunk: https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/1833/gondolatok-a-teli-legeltetesrol

A kaszálási és legeltetési módokkal kapcsolatban, valamint a jogszabályi értelmezési kérdésekben további információkért keresse fel a Gyepvédelmi Tanácsadói Szolgálat, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait!

A GRASSLAND-HU LIFE integrált projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

A GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) LIFE integrált projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó: http://www.grasslandlifeip.hu

Források:

Gyepgazda naptár és kisokos 2024

Gál Renáta BNPI: Tavaszi ismétlés, avagy tévhitek a Natura 2000 gyepterületekkel kapcsolatban

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság