A Tel-Avivi Magyar Nagykövetség – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával – 2021. május 4-én online fórumot szervezett, ahol az érdeklődő élelmiszeripari vállalkozások betekintést nyertek a kóser minősítés sajátosságaiba és a minősítéssel rendelkező termékek globális piaci lehetőségeibe.
A kóserélelmiszer-piac a világ egyik legdinamikusabban növekvő élelmiszerpiaci szegmense. 2016-tól folyamatos növekedés figyelhető meg a kóser termékek iránti keresletben, melyre éves szinten 10-12 százalékos növekedést prognosztizálnak. Világszerte sok millió zsidó fogyasztó él, de a kóser ételeket nem csak a világ hagyományőrző zsidósága keresi. Rendkívül népszerű a különböző diétákat tartó (többek között a laktóz-, glutén- vagy más érzékenységgel élők, vagy paleo, vegetáriánus és vegán étrendet tartók), valamint a megbízható terméket kereső fogyasztók körében.
A mai, rendkívül kiélezett piaci helyzetben a kóser-előírások ismerete, a kóser minősítésű termékek gyártásának képessége komoly versenyelőnyt jelenthet a magyar élelmiszeripari vállalkozások számára. A kóser piac a vállalkozások lehetőségeit látványosan bővítheti, hiszen globálisan kiterjedt piacot jelent. A kereslet az Egyesült Államokban óriási, de az izraeli és az európai piac is tovább növekszik. Számunkra az izraeli piac jelentőségét támasztja alá, hogy a Magyarországról származó élelmiszer-export értéke évről évre nő. 2020-ban – a megelőző évi értékéhez viszonyítva – 50 százalékos értéknövekedés mutatkozott az exportált élelmiszereinket tekintve. Izrael importfüggő, az agrár- és élelmiszeripari termékek közül elsősorban konzerv és fagyasztott zöldségek, feldolgozott vöröshús termékek, speciális (organikus, vegán, mentes) termékek, valamint a víziszárnyas termékek felvevő piaca lehet.
A program során bemutatták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kiadott „A Kóserság előírásai” című kiadványt is, amiből az élelmiszeripari vállalkozások megismerhetik az általános kóser-előírásokat, a kóser-előírások történetét, a nemzetközi tanúsítási rendszereket, az állategészségügyi és állatvédelmi vonatkozásokat, valamint egyéb speciális követelményekről is tájékoztatást kaphatnak. Az is kiderül, hogy mitől kóser a kóser? Van néhány sajátos, a vallás által diktált élelmiszer-követelmény. A kóserság szabályai rendkívül szigorúak, és a legapróbb részletekig meghatározzák egy élelmiszer előállításának illetve elkészítésének folyamatát. A kósersági bizonylatot kibocsátó szervezetek (rabbinátusok) feladata, hogy auditálható, nyomonkövethető folyamatokat alakítsanak ki és ellenőrizzék, hogy a kóser törvényeknek megfelelően készülnek-e a termékek. Különböző zsidó közösségek különböző minősítéseket fogadnak el, ezért a kósersági felügyeletet is a felvevőpiac igényeihez szükséges igazítani.
A termékek esetében szerencsére nem szükséges igazodni, hiszen a kóser piac trendjei megfelelnek az általános piaci trendeknek. Ami az általános piacon népszerű (pl. mentes termékek, alternatív termékek), az a kóser piacon is érdekes lesz. Ezt vissza is igazolta a vezető izraeli kiskereskedelmi üzletlánc (Shufersal) képviselője, aki elmondta, hogy az izraeli fogyasztók részéről igény mutatkozik tejhelyettesítő termékek, készételek, fehérjegazdag termékek, gluténmentes termékek iránt. A konferencián résztvevő cégek 2021 folyamán egy izraeli online-B2B találkozón is részt vehetnek, így lehetőségük nyílik tárgyalásokat folytatni helyi kiskereskedelmi láncok beszerzési vezetőivel és kereskedelmi ügynökökkel.
Az export piacra lépő – főleg kkv szektorban működő – vállalkozások számára fontos tanácsként hangzott el, hogy nagy segítség lehet a piacra kerülésben egy olyan partner, aki érti a piacot és egyben megbízható forgalmazó is. A konferencia zárásaként két olyan cég osztotta meg tapasztalatait, akik az elmúlt években szerezték meg a legmagasabb, „kosher for passover” minősítést és sikeresen jutottak be a kóser piacra a Kosher Food Group ügynökség segítségével. Az Abonett Kft. és a Nébar Kft. is elégedetten nyilatkozott az elmúlt időszak kereskedelmi tapasztalatairól és beszámoltak jövőbeni terjeszkedési és fejlesztési terveikről.
(NAK/Polczer K.)