Gazdaságfejlesztés

Az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket támogató Horizont 2020 program ez év végén befejeződik, ám 2021-től ugyanez Horizont Europe néven folytatódik tovább a következő EU-s költségvetési ciklusban. A véget érő időszak hazai, agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményeit – saját szakterületén – Dr. Szűcs Viktória, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető KFI-szakértője értékelte.

Miért fontos a NAK számára a KFI tevékenység?

A társadalmi, gazdasági és környezeti változások az elkövetkező években komoly kihívás elé fogják állítani az összetett, sok szereplőből álló, és azok kölcsönös egymásra hatására épülő élelmiszer-ellátó rendszert. A népességnövekedés, a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának növekedése, a természeti erőforrások károsodása és sérülése, a biodiverzitás csökkenése, az élelmiszer-pazarlás fokozódása, illetve az előre meg nem jósolható hatások (pl. a koronavírus-járvány) arra késztetik a rendszer szereplőit, hogy alapjaiban gondolják át tevékenységüket. Vagyis a várható hatásokra történő időbeni felkészülés, illetve a rendszer fenntarthatóságának és rugalmasságának biztosítása kulcsfontosságúak lehetnek a rendszer stabilitásának és versenyképességének megőrzésében. A folyamatban elengedhetetlen a kutatás és innováció szerepe, valamint a szereplők közötti együttműködés és közös gondolkodás megindítása. Egy ilyen komoly helyzetben a NAK sem maradhat tétlen, így folyamatosan nyomon követjük és véleményezzük a vonatkozó stratégiákat, mindemellett számos kapcsolódó munkacsoportban és projektben veszünk részt annak érdekében, hogy az aktuális információk és lehetőségek minél közvetlenebb csatornákon juthassanak el tagságunk felé.

Számos élelmiszer-ellátó rendszert érintő nemzetközi stratégia és keretrendszer létezik. Milyen mértékben befolyásolják ezek a hazai szeplőket, a kutatási és innovációs folyamatokat?
A fenntarthatóságot célzó nemzetközi kezdeményezések többsége átfogó célokat fogalmaz meg, mint az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság, a kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható élelmiszer termelés és előállítás támogatása, illetve a mindezen elképzeléseket támogató kutatás és innováció megvalósítása. Az élelmiszer-ellátó rendszert érintő kihívások pedig a szereplők szoros együttműködése nélkül nem oldhatóak meg. Így a makroregionális és nemzeti érdekek kialakítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a folyamatban lévő ENSZ (fenntartható fejlődési célok) és uniós (FOOD2030, körforgásos gazdálkodás, Európai Zöld Megállapodás) keretrendszereknek, valamint az azokhoz tartozó uniós stratégiáknak (Termőföldtől az asztalig, Biodiverzitás) való megfelelésnek.  Várhatóan ezen keretrendszerek és stratégiák alapjaiban határozzák meg a hazai szereplők tevékenységének irányait és céljait. Mindemellett megvalósításukban jelentős szerepe van a kutatásnak és az innovációnak, amellyel a láncszereplőknek a tervezés és a megvalósítás során érdemes számolniuk.

Milyen vonatkozó munkacsoportokban érintett a NAK?

Az uniós kutatási programok, szakpolitikák és pályázati kiírások befolyásolása érdekében Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről SCAR, vagyis az Agrárkutatási Állandó Bizottság Élelmiszer-ellátó rendszerek munkacsoportjában és az Agrárminisztérium koordinációja mellett zajló BIOEAST-kezdeményezés Élelmiszer-rendszer tematikus munkacsoportjában képviseljük a hazai érdekeket. A tagállami küldöttekből álló SCAR munkacsoport az európai agrárkutatás összehangolása révén tanácsokat fogalmaz meg az Európai Bizottságnak, így a kutatási irányok meghatározásában jelentős szerepe van. A BIOEAST-kezdeményezés a közép-kelet-európai régió biomassza-alapú gazdaságon belüli együttműködések és kutatási érdekek nemzetközi képviseletét célozza elsősorban. Az Élelmiszer-rendszer tematikus munkacsoport idén tavasszal alakult meg, így a konkrét feladatok jelenleg körvonalazódnak, de az biztos, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a tudomány és a szakpolitika közötti kapcsolat megerősítése. A munkacsoportok a szakmai tevékenység mellett kapcsolatépítésre is kiválóak, így az aktív képviselet további előnyükkel is kecsegtet.

Magyarország három minisztérium (Agrárminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma) támogatásával sikeresen pályázott a Fit4Food2030 projekt keretein belül létrehozható nemzeti „Food Policy Lab” működtetésére. Az Agrárminisztérium által jelölt koordinátorok, így Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői működtetik a hazai „Policy Lab”-et. A 2017-ben indult hároméves Horizont 2020 projekt célja, hogy az Európai Bizottság FOOD 2030 szakmapolitikai keretének támogatásán keresztül megoldást keressen az élelmiszer-ellátó rendszer kihívásaira (például éhínség, alultápláltság, elhízás, klímaváltozás, szűkös energiaforrások, hulladék) a kutatás-fejlesztés és innovációs lehetőségek integrálása mellett. A munka részeként betekintést nyerhetünk az élelmiszer-ellátó rendszer működésébe, a kapcsolódó kutatási és innovációs rendszerekbe, kitörési pontokba, illetve a vonatkozó jó gyakorlatokba. A munka további célja a hatékony és célzott kommunikáció, valamint disszeminációs tevékenység révén az érdekelt felek tájékoztatása a projekten túl, így maximalizálva az eredmények és szakmapolitikai ajánlások hatékonyságát. A hazai munka során kialakításra került egy szakértőket tömörítő hálózat, amely három műhelyfoglalkozás keretében tárta fel a hazai ellátórendszer sajátosságait és jövőbeli vízióját. A magyar munka jelentős elismerése, hogy a projekt legfelső tanácsadó testületének ülésére meghívást kaptunk az eredmények bemutatására, illetve, az is, hogy más országok a magyar forgatókönyvet követik.

Személyes megbízatása is van?

Igen, felkérés alapján ad hoc feladatokra alakuló szakértői csoportokban is részt veszek. Ilyen az Európai Bizottság által szervezett műhelymunka, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a Horizont Európa stratégiai programozásához azáltal, hogy meghatározza és priorizálja a fenntartható, egészséges, biztonságos és inkluzív élelmiszer-ellátó rendszerre történő áttéréssel kapcsolatos jövőbeli kutatási és innovációs témákat, igényeket. Továbbá a Copa-Cogeca „Termőföldtől az asztalig” stratégiára létrehozott szakértői csoportjában is részt veszek.

Nemrég egyedüli magyarként sikeresen pályázott egy uniós pályázat bizottságába. Mit vár ettől?

A Horizont 2020 keretprogramban 2019-ben jelent meg a „Food system and Climate” (FOSC) társfinanszírozott ERA-NET felhívás, amelynek célja éghajlatváltozás élelmiszerbiztonsági vonatkozású, országok közötti kutatási és innovációs hálózatai kialakításának, valamint a nemzeti és nemzetközi kutatási programok összehangolása. A megadott kritériumok alapján egyedüli magyarként sikeresen pályáztam a bírálók közé, így az év második felében kb. tíz kollégával együtt véleményezzük az első szűrőn átjutott közel ötven pályázatot. Ez egy igazán izgalmas munka, hiszen a bírálói tapasztalatszerzés mellett betekintést nyerhetek a sikeres pályázatok felépítésébe és kidolgozásába is.

Hogyan lehet hasznosítani és továbbgondolni a nemzetközi munkacsoportokban és projektekben szerzett tapasztalatokat?

A nemzetközi fórumokon és projektek révén a tagság számára korlátozottan elérhető információt tudunk továbbítani, amelyek rövid és hosszú távú stratégiai tervezésükhöz hasznos segítséget nyújthat. Mindemellett a nemzeti érdekeket szem előtt tartó, hosszú távú rendszerszemléletű egyeztetések megindításának érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálása mellett tervben van az élelmiszer-ellátó rendszer tükörcsoport megalakítása. A zárt munkacsoport kétirányú kommunikációt fog generálni. Egyrészt a nemzetközi munkacsoportok képviselőin keresztül a részvevők tájékozódhatnak a nemzetközi szinten releváns aktualitásokról, ugyanakkor a részvevők szakmai javaslata és álláspontja eljut a nemzetközi munkacsoportokhoz is. Így várhatóan a nemzeti érdekeket egységesebben és hatékonyabban képviselhetjük.

(NAK)