A koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák erősen sújtották a hazai erdőgazdálkodókat, a vállalkozások jelentős része jelenleg szünetelteti a tevékenységét. A mostani válság az ágazat mélyebben gyökerező problémáira is rámutatott, mindezek megoldásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnere kíván lenni az érintetteknek.
A 2020-as évben az erdészeti ágazat különösen sok nehézséggel és feladattal szembesült, amelyekre a sajátos gazdálkodási, illetve vállalkozási viszonyok miatt sem tudott megfelelően reagálni. Az idei nehézségeket az erdészeti ágazatban nem csak a járványhelyzet okozta álalános gazdasági kihatás eredményezte, a most felszínre kerülő problémák nagy része több évvel, évtizeddel ezelőtti időszakból ered.
A kis számú kivételtől eltekintve elaprózott és elszigetelten tevékenykedő erdészeti – erdőgazdálkodó, kivitelező és szolgáltató – vállalkozások az elmúlt években komoly nehézségekkel találták szembe magukat először a munkaerőpiacon, majd a kitermelt faanyag értékesítési lehetőségei terén. Ezek előbb-utóbb önmagukban is jelentős zavarokat okoztak volna a tevékenységükben, a járványhelyzet következtében azonban mindezek felerősödve, egyszerre zúdultak a vállalkozások nyakába. Ennek eredményeként meghatározó részük gyakorlatilag jelenleg is szünetelteti a tevékenységét. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ágazatszervezés terén van egy jelentős űr, ami békeidőben nem feltétlenül, a nehézségek közepette azonban jelentősen rontja az ágazat versenyképességét, válságállóságát. Mindemellett az erdőkhöz, és így az erdőgazdálkodáshoz jelentős közérdekű – környezetvédelmi, közjóléti – funkciók társulnak. Az ágazati szereplőket ért nehézségek ezeknek a közérdekű funkcióknak a sérülésével is járhatnak, így hatványozottan oda kell figyelni rájuk.
A kiút lehetőségeit az éves számvetés keretében a kamara vezetése, valamint Erdő- és Vadgazdálkodási Országos Osztálya is áttekintette. Erre az is okot adott, hogy az idén hatályba lépő jogszabálymódosítások eredményeként rövid időn belül tulajdonképpen az erdőgazdálkodás piaci szereplőinek szinte teljes köre vállalkozási vagy őstermelői formában fog tevékenykedni, azaz kamarai taggá válik. Ez korábban a magánerdő-gazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében csak esetleges volt, hiszen a többségük nem vállalkozási formában működött.
A kialakult helyzet a kamara szerint az erdészeti vállalkozások megerősödéséig, szükség esetén együttműködésekbe tömörüléséig – azaz versenyképességük érdemi javulásáig – központi ágazatszervezési eszközökkel javítható. Ehhez az agrártárca, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, az ágazati kutatás és igazgatás, valamint az erdészeti és faipari vállalkozások képviselőinek szoros együttműködésére van szükség. A megváltozott lehetőségekből kiindulva átfogó jövőképet kell adni az ágazat egésze részére, majd szabályozási és támogatási eszközökkel, tájékoztatással, illetve – ha indokolt – vállalkozásszervezési támogatással elő kell segíteni az erdészeti vállalkozások megfelelő pályára állását. Ebben a munkában a kamara is jelentős szerepet kíván vállalni. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a felmerülő ágazatszervezési feladatokat a kormány és az ágazati kamara együttműködve eredményesebben tudja ellátni. A NAK 2021-ben az eddigieknél is szorosabb informális és munkakapcsolatot kíván kiépíteni az erdészeti vállalkozásokkal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, az Agrárminisztériummal, illetve annak erdőkért, erdőgazdálkodásért felelős államtitkárságával, valamint minden más olyan szervezettel, intézménnyel, amellyel együttműködve érdemben hozzá tud járulni az ágazat gazdasági helyzetének javításához.
(NAK/ Szalai K.)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön