Növénytermesztés

A burgonya volt a témája a szokásos év eleji ágazati fórumnak, ahol többek között bemutattak egy új burgonyafajtát is. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó szakértő szerint pedig az ágazat jövedelemtermelő-képessége folyamatosan gyengül.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezték a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karán a Burgonya Ágazati Fórumot. A zaol.hu írása szerint a január 26-i eseményen elhangzott, hogy tavaly 417 ezer tonna burgonya termett Magyarországon, tíz százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt. Továbbá korán megjelentek az importtételek az üzletekben, ez pedig lefelé mozdította az árakat, de a jó minőségű tárolt burgonya értékesítése nem okozott gondot a gazdáknak.
A fórumon elhangzott, hogy a forgalmazás során már fel kell tüntetni a burgonya fajtanevét és kategóriáját (főzni, sütni való vagy salátaburgonya), de az az általános tapasztalat, hogy a vásárlók inkább az árat nézik, és az olcsóbb burgonyát választják.

Az egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója, Polgár Zsolt a zaol.hu érdeklődésére kifejtette: egyre több település termeszt közmunkaprogramban burgonyát, amellyel ellátják a települést, ezáltal a termesztés és a feldolgozás munkahelyeket teremt; ezért is kapta a tanácskozás a „Burgonya megtartó ereje” elnevezést.
Szabó István, a Burgonya Terméktanács szóvivője nemzetközi kitekintést is tett és hazai helyzetképet is vázolt.
– Az elmúlt év jó, kiegyenlített éve volt a burgonyatermelőknek. Aki kellőképpen felkészül és betartja az alapvető termesztéstechnikai szabályokat, azok eredményesen tudnak gazdálkodni – emelte ki.

Ezen túl a Földművelésügyi Minisztérium és a NÉBIH szakemberei átfogó előadásokban ismertették a termelés és a hozzá kapcsolódó kutatási területek támogatási aktualitásait, a szaporítóanyag-ellátás helyzetét, a nemrég érvénybe lépett új vetőgumó-szaporításra vonatkozó rendelet hatását, tapasztalatát, a termesztési tényezőket, a károsítók jelenlétét és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Valamint a konferencián bemutatták a Burgonyakutatási Központ legújabb előállított fajtáját, a Basa salátaburgonyát is.

A belföldi fogyasztás tartósan mérséklődik

A Magyar Hírlap hétfői számában fejtette ki véleményét a burgonyaágazatról Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője. Mint mondta, a termeléscsökkenés a 2016-os rekordtermések (kukorica, napraforgó, repce) fényében fájdalmas jelenség. Hozzáfűzte: ez a tartósan és gyorsulva romló pozíció a jövedelemtermelő-képesség gyengülésének következménye.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a burgonya felvásárlási átlagára 2016 novemberében 9,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
– Mivel önellátásunkat már elvesztettük, ki vagyunk téve az európai piaci versenynek. Belföldi piaci ármozgásainkat is az európai kínálat határozza meg, mivel jellemzően az év első hónapjaiban elfogy a hazai termés – hangsúlyozta Fórián Zoltán.

A külföldi termék azonban nemcsak ekkor, hanem egész évben nyomás alatt tartja a belföldi piacot, elsősorban a hálózatos kereskedelem csatornáján keresztül. Tavaly ugyan a nagy nyugat-európai termelők – Hollandia, Belgium, Németország, Egyesült Királyság és Franciaország – burgonyatermése 400 ezer tonnával, 24,9 millió tonnára csökkent a 2015. évi 25,3 millió tonnáról, de Lengyelországban eközben 31 százalékkal, 8,3 millió tonnára nőtt a termés az előző évihez képest, ezért kivitelük bővül. Míg 1932-ben még háromszázezer hektáron termett burgonya Magyarországon, addig tíz éve 25 ezer, tavaly pedig már mindössze 16 ezer hektáron. Ám a 2015-ös adathoz képest is 13 százalékos volt a csökkenés.

A Takarék Agrár Központ vezető agrárszakértője elmondta: a belföldi fogyasztás lassan, de tartósan mérséklődik. Ez napjainkban hatvan kilogramm körül van évente és fejenként (a csúcs 1960-ban volt, 97,6 kilogramm/fő/év), de a csökkenő termelés ennek ellenére fokozódó importfüggést jelent.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint, Magyarországon a burgonya behozatala – a 2015. évi gyengébb termés (452 ezer tonna, egy évvel korábban még 567 ezer tonna) miatt – 11 százalékkal, 39,2 ezer tonnára emelkedett, míg a kivitele hatvan százalékkal, 1,41 ezer tonnára mérséklődött 2016 első nyolc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
– A gondok több forrásból erednek. A burgonyatermesztés erősen függ az időjárástól. Öntözés nélkül ma már nagyon nagy a termelési kockázat. Márpedig a termelési költségek e nélkül is magasak. A gumók visszavetése miatt alacsony, alig 15 százalék a fémzárolt vetőgumó felhasználásának aránya, ami megnehezíti a betegségek elleni védekezést – jegyezte meg Fórián Zoltán.
Hozzátette: az egyre kisebb termelői kör leginkább attól szenved, hogy gyakori a visszaélés a burgonyapiacon – lévén a burgonya egyedileg nem azonosítható, ráadásul gyorsan forgó termék. Ezt az étkezési burgonya forgalomba hozatali előírásainak szigorításával, vagy éppen az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerrel próbálják kezelni.

A Takarék Agrár Központ szerint a burgonya piacán az eljövendő években is jellemző lesz az áringadozás, ám ezek a kilengések csillapodnak majd. Az éves átlagárak szintjén a felvásárlási árak csak kismértékben emelkednek. Ez várhatóan nem lesz elegendő a termőterület csökkenő tendenciájának hosszú távú megfordításához.

(zaol.hu/Magyar Hírlap)

Hiba nélküli krumplisütés
A sültkrumpli-készítés körülményeit ellenőrizte négy gyorsétteremlánc egy-egy üzletében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az egyik budapesti bevásárlóközpontban a szakemberek vizsgálták a felhasznált alapanyagokat, az előállítás élelmiszerbiztonsági szabályainak betartását, a higiéniai előírások teljesülését, a burgonyasütés technológiáját és a késztermék kezelését.
Egyik helyen sem tártak fel kirívó hibát, az ellenőrök mindenhol a gyorséttermeknél jellemző, egységes szabályozottságot és fegyelmet tapasztaltak, amelyből az étteremláncok valamennyi üzletében zajló munkamenet megítélhető. Az élelmiszerbiztonsági felügyelők mind a négy étteremben mintát vettek a sütőolajból, ezek laboratóriumi eredményei megfeleltek a vonatkozó rendeletben meghatározott határértéknek. (MTI)