Luxus üresen hagyni a termőföldet

Jelentős agrárszakmai fórumot tartottak az elmúlt hétvégén Hajdúböszörményben. A földművelésügyi tárca államtitkára a mezőgazdaságban elkerülhetetlen változásokról beszélt.

Több témát is érintettek a hajdúböszörményi Hajdúsági Expo keretében megtartott Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Hajdúság agráriumáról és a hazai mezőgazdaság aktualitásairól beszélt. Mint mondta, Hajdú-Bihar megyében jelentős a mezőgazdaság szerepe: részesedése a bruttó hozzáadott értékből 11,4 százalék volt 2014-ben, amely az országos érték több mint két és félszerese. A megye adottságai rendkívül kedvezőek a mezőgazdaság számára, hiszen területének 73 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt, valamint itt a legnagyobb az országban a szarvasmarha-, juh- és tyúkállomány, második legnagyobb pedig a sertésállomány. Hozzátette, az országoshoz hasonlóan Hajdú-Bihar megyében is kiemelkedőek voltak a nyári betakarítású szántóföldi növények hozamai, itt 5,6 tonna/hektár volt. Nagy István arra is kitért, hogy az igen bőségesnek ígérkező globális terméskilátások miatt a hazai kalászos gabona- és repceárak jelenleg alacsonyak.

A parlamenti államtitkár szólt a magyar mezőgazdaságban szükséges változtatásokról is. Ahogy fogalmazott, a versenytársak jó szereplése és a világkészletek növekedése miatt nyomottak az árak, nem egyszer önköltség alattiak, ezért előtérbe kell helyezni azt a gazdálkodási szemléletet, amely nemcsak az adott növény betakarítási mennyiségével és az elért eladási árral kalkulál. Azaz nem lehet azt a luxust megengedni, hogy 6-8 hónapig üresen maradjanak földeket. Egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy a másodvetéseknek mekkora szerepük lehet. A másodvetéssel egységnyi földterületről több terményt tudnak betakarítani, így a versenyképesség nagyban javítható.
Utalt arra is, hogy a mezőgazdaságban szinte elfelejtették pótolni az ásványi anyagokat. Hiába alkalmaznak egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény. Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint egykor volt. A termésátlagra – és ebből következően a versenyképességre – pedig ez is hatással van.

A megoldásra váró problémák sorában megkerülhetetlennek nevezte egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer tonna import szója, amely Dél-Amerikából érkezik, és ennél fogva – szerinte – „természetesen" génmódosított. A hazai állattenyésztésnek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani, és erre többféle lehetőség is van. Például fel kell fedezni a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek ráadásul másodvetés céljára is kiválóan megfelelnek.
A GMO-mentességgel kapcsolatban megemlítette, hogy egy erre vonatkozó rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Az államtitkár bízik abban, hogy ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek, a magyar élelmiszerek versenyképességét.

A fórum további előadói beszéltek a zöldítési tapasztalatokról, a takarékszövetkezetek agárfinanszírozásban való részvételéről, a GINOP pályázatok az élelmiszeripar számára megnyíló lehetőségeiről, a hazai húsmarha-tartás aktualitásairól. Vasárnap pedig traktorhúzó versenyt rendezték meg.

Az expóról készült képgaléria (fotó: Gyulai Tóth Zoltán)