Április és május időjárása után a június is kifejezetten szélsőségesen alakult idén, ami a generátorok bekapcsolási statisztikáiban is megmutatkozott. Júniusban olyan ritkán alakultak ki zivatarok az országban, hogy csak 10 napon kellett a generátorokat bekapcsolni, míg az elmúlt évek átlaga júniusban 22 nap volt.

2025. június hónapját többnyire száraz, meleg időjárás jellemezte, kevés helyen fordultak elő záporok, zivatarok, és a hidegfrontok is többnyire csapadék nélkül érkeztek, csupán mérsékelt lehűlést és szelet hoztak. Ennek következtében az országban tovább súlyosbodott az aszályhelyzet.

A nyár elejére jellemző, csapadékos Medárdi időszak – amely a néphagyomány szerint június 8-a körül kezdődik – idén elmaradt. Bár elszórtan előfordultak záporok és zivatarok, ezek csak lokálisan hoztak számottevő, 10–40 mm közötti csapadékot, de jelentős mennyiségű, országos esőzés sehol sem alakult ki. A június havi átlagcsapadék 70-80 mm, jól látható tehát, hogy az idei júniusban lehullott csapadék jelentősen elmarad a sokéves átlagtól.

A hónap második felében megérkezett a nyár első hőhulláma, a maximumhőmérséklet több helyen meghaladta a 35 °C-ot. Június 26-án Kübekházán országos melegrekord dőlt meg, 39,7 °C-kal, míg Budapesten 39,5 °C-ot mértek, ami új fővárosi rekordnak számít.

Június utolsó hetében két hidegfront is érkezett hazánkba, melyek többfelé hoztak némi csapadékot, főként az északnyugati térségekben, ahol kissé enyhült az aszály. Ennek ellenére a havi csapadékmennyiség jelentősen elmaradt az ilyenkor szokásosnál. A hónap során a nyugati határszélen 30-50 mm körüli eső hullott, de az ország középső, déli és délkeleti területein 5 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. A 30 napos csapadékhiány 30 és 80 mm közötti.

A hónap végére az ország nagy részén az aszály mértéke már nagyfokú volt, az alföld középső és délkeleti részén pedig már súlyos méreteket öltött, ami rendkívül nehéz helyzetet teremtett a kukorica és napraforgó termesztésében. A kialakult helyzet egyre inkább a történelmi, 2022-es aszályt idézi.

Az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorainak bekapcsolására júniusban 10 napon volt szükség, ami az eddigi legkevesebb bekapcsolási nap volt 2018 óta!

Az idei évben átlagosnál sokkal korábban indult be a zivatarszezon, meglehetősen szokatlan módon már március 11-től előfordultak zivatarok az országban. Június 30-ig összesen 10 szupercellás zivatar alakult ki: 4 márciusban, 1 áprilisban, 3 májusban, illetve 2 júniusban.

  • Június 3: A június 3-i extrém időjárási helyzetet a megelőző napokban fennállt, nyári napokat lezáró hidegfront okozta: nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, ami berobbantotta a légkört. Ennek az energiának és labilitásnak köszönhetően tudtak kialakulni a heves zivatarok, szupercellák és nagyobb méretű jégdarabok is. A délutáni órákban két szupercella is besodródott Ausztria felől hazánkba, melyek a Balaton felé tartottak. A heves zivatarok viharos széllel, felhőszakadással érkeztek az Alpokaljára.

A két szupercella útvonala az alábbi térképen látható, az északi nagyjából 300 km-t, míg a déli kb. 200 km-t tett meg. Maguk mögött cseresznye, dió nagysági jeget hagytak, emellett viharos szél és felhőszakadás is kísérte zivatarokat. A kora délután érkező szupercellák egyike Körmendet vette célba, ahol jégeső és kiadós felhőszakadás alakult ki.

Határainkon túl hatalmas jégdarabok kísérték a zivatarokat, Ausztriában golflabda, Szlovéniában teniszlabda nagyságú jégdarabok hullottak, jelentős károkat okozva.

  • Június 5: Június 5-én a késő délutáni, esti órákban az ország keleti, délkeleti határvidékén a magasra tornyosuló gomolyfelhőkből több helyen pattantak ki heves zivatarok. A zivatarokból több helyen is nagyobb mennyiségű eső hullott, míg az ország nagy része továbbra is száraz maradt. A viharokat a felhőszakadás mellett több helyen is jégeső kísérte, Sarkadot dió nagyságú jég verte el.

Idén júniusban 15 napon alakultak ki zivatarok, ebből 10 napon alakult ki olyan zivatarfelhő, amelyből előfordulhat jégeső és csak 6 olyan nap volt, amikor a jégveszélyes zivatarfelhők olyan hőmérsékleti határt értek el, amelyből nagy méretű jégszemek hullhatnak. Jól látható az alábbi statisztikák alapján, hogy a rendszer működése óta június tekintetében idén volt a legalacsonyabb a zivataros és a jégveszélyes napok száma.

Jégveszélyes napok számát illetően júniusban egy olyan nap volt, ami legalább 13 vármegyét érintett.

2025 júniusában nemcsak a legkevesebb bekapcsolási nap volt 2018 óta, hanem jégveszélyesség szempontjából is az idei év júniusa bizonyult a legkevésbé veszélyesnek.

A hónap nem csak Magyarországon, hanem Európában is extrém időjárási eseményeket hozott. Európa több régióját – különösen Dél- és Kelet-Európát – ismét aszály sújtotta, amit a tartós hőhullámok és az átlag alatti csapadék okozott. Az ESWD adatbázis alapján az elmúlt 17 év időtávlatában 2025. júniusában történt a harmadik legtöbb jégbejelentés.

 

Források:

 

Címkék:

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert támogatás segítségével építette ki.

A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, ami segíti a jégkármérséklő rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával, a NAK és a HungaroMet szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő HungaroMetnek is. A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. A HungaroMet részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban a HungaroMet számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérős nagyságot is.

A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.

Jelenleg sehol a világon nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való beavatkozás nyomán a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő rendszer elnevezést.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli vármegyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végzett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna vármegye) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása.

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek egyáltalán nincs befolyása a csapadék mennyiségére. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt ne lenne eső.

Kb. 250-300 000 litert, de időjárástól függően változó. A HungaroMet és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentse a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.

A NAK által kiépített rendszernek a 2024-es a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez a Kormány évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Emellett a rendszer a lakossági, ipari, közületi értékeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.
A rendszer működése óta eltelt 7 évben évente átlagosan 33 913 hektárra jelentettek be jégeső okozta kárt a gazdák. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A 2024-es évben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindemellett rendkívül zivataros volt az időjárás. Ennek ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint térségünk más országaiban. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védelmet nyújtott a jégkárok ellen, illetve mérsékelte azokat.
2024-ben a 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A 2024. évi időjárás rendkívüliségét jól mutatja, hogy ez a szám közel kétszerese a korábbi évinek. A rendszer generátorait 2024-ben összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni.
2024-ben – az április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési szezonban – összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, összességében 68 nap vonatkozásában.
Ez – még a szélsőséges időjárás mellett is – lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer. Akkor ugyanis mintegy másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett kárbejelentés.

Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását 2025-ben is április 15-ére tettük. A riasztási időszak 2025-ben is szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám