Bevezetés

Gyakran elhangzik, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban fordulnak elő hőmérsékleti szélsőségek. Korábbi elemzésünkben (lásd: Magas hőmérsékletű napok évtizedes változásai) kimutattuk, hogy a hőségnapok átlagos éves száma a 2000-es évekhez képest napjainkra 50%-kal (26-ról 39-re) növekedett. Az elmúlt 20 év adatai azonban azt is mutatják, hogy a hőségnapokon a nap egyre nagyobb részében mérhetünk 30 °C fölötti hőmérsékletet. Ez azt jelenti, hogy a legmelegebb napokon gyakran már kora délelőtt eléri a hőmérséklet a 30 °C-ot és egészen estig nem is csökken ezen érték alá. Tehát elmondhatjuk, hogy nemcsak a hőségnapok száma emelkedik, hanem az is, hogy ezeken a napokon mennyi ideig tapasztalhatjuk a magas hőmérsékleti értékeket.

Megállapítottuk, hogy a forró napok átlagos éves száma a 2000-es évekhez képest napjainkra 250%-kal (2-ről 7-re) növekedett. Emellett megfigyelhető, hogy azokon a napokon, amikor a hőmérséklet eléri a 35 °C-ot, akkor egyre hosszabb ideig nem is süllyed ezen érték alá.

Elemzésünkhöz a HungaroMet oldalán (odp.met.hu) elérhető adatokat használtuk fel a 2002-2024-es időszakra vonatkozóan. 67 mérőállomás adatainak felhasználásával számoltuk országos szinten, illetve vármegyénként a változásokat.

30 °C feletti hőmérséklet napon belüli időtartamának vizsgálata

A lenti ábrán látható, hogy az egyes években hogyan alakult a hőhullámos (30 °C feletti) időszakok napon belüli eloszlása. Az értékek azt mutatják, hogy hány olyan nap volt az évben országos átlagban, amikor az adott órában 30 °C felett volt a hőmérséklet.

A maximumok délután 13 és 17 óra között jelentkeztek, de bizonyos években az esti vagy kora reggeli órákban is tartósan 30 °C fölött volt a hőmérséklet. Extrém esetekben már 8 órakor 30 °C fölé kúszott a hőmérséklet, és még éjfél körül sem mérséklődött jelentősen a meleg. Kirajzolódnak a szélsőséges évek is, melyek esetén a piros terület a nap sokkal jelentősebb részére terjed ki (2012, 2015, 2024). Ezekben az években országos átlagban több mint 40 olyan nap volt, amikor több órán keresztül 30 °C felett alakult a hőmérséklet.



35 °C feletti hőmérséklet napon belüli időtartamának vizsgálata

A lenti ábrán látható a forró (35 °C feletti) időszakok napon belüli eloszlása. Az értékek azt mutatják, hogy hány olyan nap volt az évben országos átlagban, amikor adott órában 35 °C felett volt a hőmérséklet.

A maximumok délután 14 és 16 óra között jelentkeztek. Extrém esetekben már délelőtt 9-10 órakor 35 °C fölé kúszott a hőmérséklet, és egészen 19 óráig kitartott. 2007-ben az is előfordult, hogy még este 9-kor is 35 °C volt. Kirajzolódnak további szélsőséges évek, melyek esetén a piros terület több órára kiterjed (2012, 2015, 2022, 2024). Ezekben az években országos átlagban akár 10 olyan nap is volt, amikor 3-4 órán keresztül 35 °C felett alakult a hőmérséklet.

 

30 °C feletti időszakok átlagos időtartama és változása

Az ábrán látható a hőhullámos (30 °C feletti) időszakok napon belüli átlagos hossza országos átlagban. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 30 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor átlagosan mennyi ideig tartott. A jellemző értékek 5-6 óra körüliek. A leghosszabb átlagos időtartam 2015-ben fordult elő, de a 2013, 2022 és 2024 is kiemelkedő. Látható, hogy 2002 és 2024 között 40 perccel növekedett a 30 °C feletti időtartam átlagos napon belüli hossza.

 

35 °C feletti időszakok átlagos időtartama és változása

Az ábrán látható a forró (35 °C feletti) időszakok napon belüli átlagos hossza országos átlagban. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 35 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor átlagosan mennyi ideig tartott. A jellemző értékek 2-4 óra körüliek. A leghosszabb átlagos időtartam 2007-ben fordult elő (több mint 5,5 óra), de a 2013, 2017 és 2022 is kiemelkedő. Látható, hogy 2002 és 2024 között 40 perccel (25%-kal) növekedett a 35 °C feletti időtartam átlagos napon belüli hossza.

 

Napon belüli tartós 30 °C feletti időszakok megoszlása

A lenti ábrán látható a 30 °C feletti időtartamok napon belüli átlagos hossza. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 30 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor hányszor tartott legalább 5 óráig, és hogyan oszlott meg az egyes kategóriákban. Kiemelkedő a 2024-es év, amikor országos átlagban kb. 40 napon volt legalább 5 órán át 30 °C felett a hőmérséklet, több mint 20 napon legalább 8 órán keresztül és 7 napon több mint 10 óráig. Látható az is, hogy egyre több olyan nap van, amikor a nap jelentős részében 30 °C feletti a hőmérséklet.

 

Napon belüli tartós 35 °C feletti időszakok megoszlása

Az ábrán látható a 35 °C feletti időtartamok napon belüli átlagos hossza. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 35 °C felett alakult a hőmérséklet adott állomáson, akkor hányszor tartott legalább 3 óráig, és hogyan oszlott meg az egyes kategóriákban. A kiemelkedő években országos átlagban kb. 6 napon volt legalább 3 órán át 35 °C felett a hőmérséklet. Látható az is, hogy egyre több olyan nap van, amikor több órán át, az ország jelentős részén 35 °C felett alakul a hőmérséklet.

 

A tartósan 30 °C feletti napok átlagos számának változása megyei bontásban

Még látványosabb a változás, ha megfigyeljük hogyan alakult megyei szinten azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 8 órán át 30 °C felett volt a hőmérséklet. Látható, hogy amíg a 2000-es években még csak a délkeleti megyékben volt átlagosan 10 felett ezeknek a napoknak a száma, addig a 2020-as évek első felében már az Alföld jelentős részén és a Kisalföldön is. Délkeleten pedig már átlagosan több mint 20 napon volt legalább 8 órán át 30 °C felett a hőmérséklet. A 2000-es évekhez képest a 2020-as években a legjelentősebb, 200% körüli növekedést Győr-Moson-Sopron és Heves megyében tapasztalhatjuk. Ezeken a helyeken tehát háromszorosára növekedett azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 8 órán át 30 °C felett alakult a hőmérséklet.

 

A tartósan 35 °C feletti napok átlagos számának változása megyei bontásban

Végezetül bemutatjuk megyei szinten azoknak a napoknak a számát, amikor legalább 5 órán át 35 °C felett volt a hőmérséklet. Amíg a 2000-es években általában legfeljebb 1-2 ilyen nap volt az országban, addig a 2020-as évek első felében az Alföldön már 2-7 nap volt átlagosan. Délkeleten átlagosan több mint 6 napon volt legalább 5 órán át 35 °C felett a hőmérséklet. A változás mértékét mutatja, ha összehasonlítjuk a 2000-es és a 2020-as éveket. A legjelentősebb, 300-400% körüli növekedést az Alföld középső részein láthatjuk. Ezeken a helyeken tehát 4-5-szeresére növekedett azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 5 órán át 35 °C felett alakult a hőmérséklet.

 

 

A hőségnapok minden élő szervezetre rendkívül megterhelőek, úgy az emberi testre, mint az állat és növényvilágra is. Egy egészséges ember fizikumát is megviseli hosszan tartó magas hőmérséklet, de bizonyos korcsoportoknak, vagy betegséggel küzdőknek kiemeltebb kockázatot jelent. Magas hőmérséklet fokozza a kiszáradás, a szív és érrendszeri, az emésztőrendszeri problémák kockázatát. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból az újszülöttek, idősek, krónikus betegséggel küzdők.

Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk.

 

Címkék:

Működés számláló

Gyakran ismételt kérdések

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert támogatás segítségével építette ki.

A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, ami segíti a jégkármérséklő rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával, a NAK és a HungaroMet szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.

A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő HungaroMetnek is. A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. A HungaroMet részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban a HungaroMet számára.

A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérős nagyságot is.

A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.

Jelenleg sehol a világon nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való beavatkozás nyomán a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő rendszer elnevezést.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli vármegyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végzett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna vármegye) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása.

Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.

Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek egyáltalán nincs befolyása a csapadék mennyiségére. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt ne lenne eső.

Kb. 250-300 000 litert, de időjárástól függően változó. A HungaroMet és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentse a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.

A NAK által kiépített rendszernek a 2024-es a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez a Kormány évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Emellett a rendszer a lakossági, ipari, közületi értékeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.
A rendszer működése óta eltelt 7 évben évente átlagosan 33 913 hektárra jelentettek be jégeső okozta kárt a gazdák. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A 2024-es évben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindemellett rendkívül zivataros volt az időjárás. Ennek ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint térségünk más országaiban. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védelmet nyújtott a jégkárok ellen, illetve mérsékelte azokat.
2024-ben a 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A 2024. évi időjárás rendkívüliségét jól mutatja, hogy ez a szám közel kétszerese a korábbi évinek. A rendszer generátorait 2024-ben összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni.
2024-ben – az április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési szezonban – összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, összességében 68 nap vonatkozásában.
Ez – még a szélsőséges időjárás mellett is – lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer. Akkor ugyanis mintegy másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett kárbejelentés.

Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.

A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását 2025-ben is április 15-ére tettük. A riasztási időszak 2025-ben is szeptember 30-ig tart.

Írj nekünk

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Youtube

Facebook

LinkedIn

Instagram

X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
  • TagnyilvántartásTagnyilvántartásban szereplő adatok megtekintése, módosítás bejelentése.
  • Tagdíj ügyintézésTagdíjjal kapcsolatos ügyintézés, korrekciós felület, online fizetés, bizonylatok letöltése
  • Ügyfélszolgálati ügyekTagsággal, tagdíjjal kapcsolatos ügyek intézése, egyenleginformáció, illetve egyéb kérdések és kérések ami a tagságot érintik.
  • SzaktanácsadásSzaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos adatok megtekintése, módosítások kezdeményezése, akkreditált rendezvények listájának elérése.
  • Őstermelői/ ŐCSG nyilvántartással kapcsolatos ügyekAz őstermelők és az őstermelők családi gazdasága nyilvántartásba vételével, adatmódosítással, törléssel kapcsolatos ügyintézési elérhetőségek.
  • Családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézésA családi mezőgazdasági társaságok minősítés kérelmezésének, adatmódosítás bejelentésének, minősítés törlésének ügyintézési elérhetősége.
  • Mezei őrszolgálatokElektronikus ügyintézés önkormányzatoknak a mezei őrszolgálatok nyilvántartásával és a fenntartásukhoz nyújtott állami hozzájárulás iránti kérelmek benyújtásához.
  • 1 ha alatti belterületi telkek mezőgazdasági művelésének igazolásaAz 1 hektár alatti, művelés alól kivett belterületi telkek szőlő, szántó, gyümölcsös, kert művelési ág szerinti megművelésének igazolása iránti kérelmek benyújtása elektronikus úton.
  • Duális képzőhelyek nyilvántartásba vételi kérelemA gazdálkodó szervezetek elektronikus úton is benyújthatják kérelmüket a duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételükre.
  • Földművesek / Mezőgazdasági termelő szervezetekFöldműves nyilvántartásba vételhez igazolás kiállítása természetes személy esetében arról, hogy a természetes személy kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző öt évből legalább három évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel - a három év alatt vagy ennek években meghatározott részében - azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, illetőleg arról, hogy a szervezet legalább egy vezető tisztségviselője vagy a cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik.
  • Kamarai meghatalmazásKamarai meghatalmazás létesítésének lehetősége az ügyfél számára elektronikus úton. A kamarai meghatalmazás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eljárhat ügyfelei érdekében az agrártámogatásokkal kapcsolatos elektronikus ügyintézésben.
  • Okmányhitelesítés kérelemSzármazási bizonyítványok hitelesítése, kiadása, egyéb kereskedelmi dokumentumok láttamozása, valamint ezek nyilvántartása.
  • Szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzék pályázati űrlapjaPályázati lehetőség a szakmai ellenőrzési szakértői névjegyzékbe kerüléshez, az agrár duális képzőhelyek nyilvántartásba-vételénél szakértői feladatok ellátása érdekében.
  • Vizsgafelügyelői névjegyzékPályázat benyújtása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által nyilvántartott viszgafelügyelői névjegyzékbe.
  • Egyéb NAK megkeresésNAK együttes védjegy használata, Jogsegélyszolgálat, Közérdekű adat megismerési iránti igény, Közhiteles adatbázisban való adatjavítás kérés, Védjegy bejelentés, Egyéb (Egyéb típusú ügy(menet) indítása előtt kérjük, győzödjön meg róla, hogy fenti választható űrlap kategóriák között, nincs-e megfelelő, mert konkrét ügytípus választással az ügyintézési idő jelentősen csökkenthető!)
X

Válassza ki a kívánt ügyintézés típusát!

Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön ITT.
X

E-ÜGYINTÉZÉS KAMARAI BELÉPÉS

...
Az e-Iroda felületre történő belépést követően tagságával és tagdíjával kapcsolatos ügyeket intézhet. Amennyiben szaktanácsadói tevékenységet végez, úgy a belépést követően tevékenységéhez kapcsolódó adatai is megjelennek.

Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.

Hasznos tudnivalók az e-Iroda használatához


Lépjen be Kamarai nyilvántartási száma és jelszava megadásával!
Emlékezzen rám