Bevezetés
Gyakran elhangzik, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban fordulnak elő hőmérsékleti szélsőségek. Korábbi elemzésünkben (lásd: Magas hőmérsékletű napok évtizedes változásai) kimutattuk, hogy a hőségnapok átlagos éves száma a 2000-es évekhez képest napjainkra 50%-kal (26-ról 39-re) növekedett. Az elmúlt 20 év adatai azonban azt is mutatják, hogy a hőségnapokon a nap egyre nagyobb részében mérhetünk 30 °C fölötti hőmérsékletet. Ez azt jelenti, hogy a legmelegebb napokon gyakran már kora délelőtt eléri a hőmérséklet a 30 °C-ot és egészen estig nem is csökken ezen érték alá. Tehát elmondhatjuk, hogy nemcsak a hőségnapok száma emelkedik, hanem az is, hogy ezeken a napokon mennyi ideig tapasztalhatjuk a magas hőmérsékleti értékeket.
Megállapítottuk, hogy a forró napok átlagos éves száma a 2000-es évekhez képest napjainkra 250%-kal (2-ről 7-re) növekedett. Emellett megfigyelhető, hogy azokon a napokon, amikor a hőmérséklet eléri a 35 °C-ot, akkor egyre hosszabb ideig nem is süllyed ezen érték alá.
Elemzésünkhöz a HungaroMet oldalán (odp.met.hu) elérhető adatokat használtuk fel a 2002-2024-es időszakra vonatkozóan. 67 mérőállomás adatainak felhasználásával számoltuk országos szinten, illetve vármegyénként a változásokat.
30 °C feletti hőmérséklet napon belüli időtartamának vizsgálata
A lenti ábrán látható, hogy az egyes években hogyan alakult a hőhullámos (30 °C feletti) időszakok napon belüli eloszlása. Az értékek azt mutatják, hogy hány olyan nap volt az évben országos átlagban, amikor az adott órában 30 °C felett volt a hőmérséklet.
A maximumok délután 13 és 17 óra között jelentkeztek, de bizonyos években az esti vagy kora reggeli órákban is tartósan 30 °C fölött volt a hőmérséklet. Extrém esetekben már 8 órakor 30 °C fölé kúszott a hőmérséklet, és még éjfél körül sem mérséklődött jelentősen a meleg. Kirajzolódnak a szélsőséges évek is, melyek esetén a piros terület a nap sokkal jelentősebb részére terjed ki (2012, 2015, 2024). Ezekben az években országos átlagban több mint 40 olyan nap volt, amikor több órán keresztül 30 °C felett alakult a hőmérséklet.
35 °C feletti hőmérséklet napon belüli időtartamának vizsgálata
A lenti ábrán látható a forró (35 °C feletti) időszakok napon belüli eloszlása. Az értékek azt mutatják, hogy hány olyan nap volt az évben országos átlagban, amikor adott órában 35 °C felett volt a hőmérséklet.
A maximumok délután 14 és 16 óra között jelentkeztek. Extrém esetekben már délelőtt 9-10 órakor 35 °C fölé kúszott a hőmérséklet, és egészen 19 óráig kitartott. 2007-ben az is előfordult, hogy még este 9-kor is 35 °C volt. Kirajzolódnak további szélsőséges évek, melyek esetén a piros terület több órára kiterjed (2012, 2015, 2022, 2024). Ezekben az években országos átlagban akár 10 olyan nap is volt, amikor 3-4 órán keresztül 35 °C felett alakult a hőmérséklet.
30 °C feletti időszakok átlagos időtartama és változása
Az ábrán látható a hőhullámos (30 °C feletti) időszakok napon belüli átlagos hossza országos átlagban. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 30 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor átlagosan mennyi ideig tartott. A jellemző értékek 5-6 óra körüliek. A leghosszabb átlagos időtartam 2015-ben fordult elő, de a 2013, 2022 és 2024 is kiemelkedő. Látható, hogy 2002 és 2024 között 40 perccel növekedett a 30 °C feletti időtartam átlagos napon belüli hossza.
35 °C feletti időszakok átlagos időtartama és változása
Az ábrán látható a forró (35 °C feletti) időszakok napon belüli átlagos hossza országos átlagban. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 35 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor átlagosan mennyi ideig tartott. A jellemző értékek 2-4 óra körüliek. A leghosszabb átlagos időtartam 2007-ben fordult elő (több mint 5,5 óra), de a 2013, 2017 és 2022 is kiemelkedő. Látható, hogy 2002 és 2024 között 40 perccel (25%-kal) növekedett a 35 °C feletti időtartam átlagos napon belüli hossza.
Napon belüli tartós 30 °C feletti időszakok megoszlása
A lenti ábrán látható a 30 °C feletti időtartamok napon belüli átlagos hossza. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 30 °C felett alakult a hőmérséklet bármely állomáson, akkor hányszor tartott legalább 5 óráig, és hogyan oszlott meg az egyes kategóriákban. Kiemelkedő a 2024-es év, amikor országos átlagban kb. 40 napon volt legalább 5 órán át 30 °C felett a hőmérséklet, több mint 20 napon legalább 8 órán keresztül és 7 napon több mint 10 óráig. Látható az is, hogy egyre több olyan nap van, amikor a nap jelentős részében 30 °C feletti a hőmérséklet.
Napon belüli tartós 35 °C feletti időszakok megoszlása
Az ábrán látható a 35 °C feletti időtartamok napon belüli átlagos hossza. Az értékek azt mutatják, hogy amikor 35 °C felett alakult a hőmérséklet adott állomáson, akkor hányszor tartott legalább 3 óráig, és hogyan oszlott meg az egyes kategóriákban. A kiemelkedő években országos átlagban kb. 6 napon volt legalább 3 órán át 35 °C felett a hőmérséklet. Látható az is, hogy egyre több olyan nap van, amikor több órán át, az ország jelentős részén 35 °C felett alakul a hőmérséklet.
A tartósan 30 °C feletti napok átlagos számának változása megyei bontásban
Még látványosabb a változás, ha megfigyeljük hogyan alakult megyei szinten azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 8 órán át 30 °C felett volt a hőmérséklet. Látható, hogy amíg a 2000-es években még csak a délkeleti megyékben volt átlagosan 10 felett ezeknek a napoknak a száma, addig a 2020-as évek első felében már az Alföld jelentős részén és a Kisalföldön is. Délkeleten pedig már átlagosan több mint 20 napon volt legalább 8 órán át 30 °C felett a hőmérséklet. A 2000-es évekhez képest a 2020-as években a legjelentősebb, 200% körüli növekedést Győr-Moson-Sopron és Heves megyében tapasztalhatjuk. Ezeken a helyeken tehát háromszorosára növekedett azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 8 órán át 30 °C felett alakult a hőmérséklet.
A tartósan 35 °C feletti napok átlagos számának változása megyei bontásban
Végezetül bemutatjuk megyei szinten azoknak a napoknak a számát, amikor legalább 5 órán át 35 °C felett volt a hőmérséklet. Amíg a 2000-es években általában legfeljebb 1-2 ilyen nap volt az országban, addig a 2020-as évek első felében az Alföldön már 2-7 nap volt átlagosan. Délkeleten átlagosan több mint 6 napon volt legalább 5 órán át 35 °C felett a hőmérséklet. A változás mértékét mutatja, ha összehasonlítjuk a 2000-es és a 2020-as éveket. A legjelentősebb, 300-400% körüli növekedést az Alföld középső részein láthatjuk. Ezeken a helyeken tehát 4-5-szeresére növekedett azoknak a napoknak a száma, amikor legalább 5 órán át 35 °C felett alakult a hőmérséklet.
A hőségnapok minden élő szervezetre rendkívül megterhelőek, úgy az emberi testre, mint az állat és növényvilágra is. Egy egészséges ember fizikumát is megviseli hosszan tartó magas hőmérséklet, de bizonyos korcsoportoknak, vagy betegséggel küzdőknek kiemeltebb kockázatot jelent. Magas hőmérséklet fokozza a kiszáradás, a szív és érrendszeri, az emésztőrendszeri problémák kockázatát. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból az újszülöttek, idősek, krónikus betegséggel küzdők.
Az elemzés egy 9 részből álló sorozat része, ahol a növénykultúrák számára fontos meteorológiai paramétereket vizsgáljuk.