Bevezetés
Jelen tanulmány középpontjában azoknak a napoknak és időszakoknak az elemzése áll, amikor a VPD értéke meghaladta a 2.5 kPa-t és a 3.5 kPa-t – ezek ugyanis kritikus határértékek a növények fejlődése szempontjából. Mivel az ilyen magas értékek elsősorban a nyári hónapokban jellemzőek, vizsgálatunk arra irányult, hogy a nyári 92 napos időszakban országos átlagban hány alkalommal kerültek a növények ilyen mértékű stresszhatás alá.
Napok száma 2,5 kPa felett
A 2000-es években országos átlagban évente 27,6 olyan nyári nap volt, amikor a VPD értéke elérte vagy meghaladta a kritikus, 2,5 kPa-os szintet. Az ilyen napok gyakorisága elsősorban az Alföldön és az ország középső részén volt magasabb (több mint 30 nap évente), míg a nyugati és északi vármegyékben ritkábban fordultak elő. A 2020-as évekre az országos átlag már elérte a 37,3 napot, ami 35,2%-os növekedést jelent. Ez azt is jelzi, hogy a nyári időszak több mint egyharmadában a növények tartós stresszhatásnak vannak kitéve. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém vármegyék esetében a növekedés meghaladta a 40%-ot, de Baranyában a 70%-ot is.
Azon napok száma, amikor a VPD>2,5 legalább 10 órán át
Nemcsak a kritikus VPD értékek gyakorisága nőtt, hanem az is egyre jellemzőbbé vált, hogy ezek hosszabb időtartamon át fennállnak. A vizsgálat során azokat a napokat elemeztük, amikor a VPD legalább 10 órán keresztül meghaladta a 2,5 kPa-os küszöböt. Ilyen hosszan tartó párahiányos hőségidőszakok komoly terhelést jelentenek a növények számára, mivel jelentősen korlátozzák a vízfelvételüket, ezáltal súlyos stresszhelyzetet idéznek elő.
A 2000-es években az országos átlag évi 2,3 ilyen nap volt, de az Alföld egyes területein, például Csongrád-Csanád vagy Békés vármegyében ez a szám meghaladta a 7 napot. A 2020-as évekre 5,1 napra nőtt az országos átlag, szinte mindenhol jelentősen nőtt ezen napok száma, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 7,4 napra nőtt az értéke a 2000-es évekhez képest.
Azon napok száma, amikor a VPD>3,5 legalább 5 órán át
A 3,5 kPa-nál magasabb VPD érték legalább 5 órán át fennállása már extrém stresszt jelent a növények számára, és akár visszafordíthatatlan fejlődési károkat is okozhat. A 2000-es években országos átlagban 2,3 nap volt, de az Alföld több vármegyéjében – például Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – ez a szám meghaladta a 4 napot.
A 2020-as évekre ez az érték országos szinten 6 napra nőtt. Az említett alföldi vármegyékben már évente 12–14 olyan nap is előfordulhat, amikor a VPD értéke legalább 5 órán keresztül meghaladja a 3,5 kPa-t – ez pedig komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára.