A NAK Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatósága által szervezett „Kistermelők a diverzifikáció útján” című tanulmányút-sorozat második eseményét a zalaszentgróti kistérségben tartották október 28-án. A tanulmányút megszervezésében a Zala Termálvölgye Egyesület vidékfejlesztési helyi akciócsoport (HACS) működött közre. A tanulmányút során az érdeklődők megismerték a helyi termékek értékesítését támogató rövid élelmiszerlánc (REL) modell egyik hazai jó gyakorlatát, a Nyitott Porta-hálózatot.
A Nyitott-Porta hálózat egy olyan védjegyrendszer, mely a minőségi helyi termékeket élménybe csomagolva népszerűsíti. A termékeket turisztikai és tudásátadási szolgáltatásokkal összekapcsolva egyedi programként kínálja a potenciális fogyasztóknak, így segítve a helyi gazdaság megerősödését. A nyitott porta-védjegyes termelők vállalják, hogy előzetesen meghirdetett nyílt napok és más közösségi események (pl. disznóvágás, borkóstoló, szakmai előadások, nyitott porták éjszakája) alkalmával – évente legalább 12-szer – fogadják az előzetesen regisztrált érdeklődőket. Regisztrálni és a programkínálatot megtekinteni az erre kialakított, keresőfelülettel ellátott weboldalon lehet.
A hálózat egy alulról jövő kezdeményezés, melynek minden részletét a tagok közösen dolgozták ki. A hálózatot működtető Zala Termálvölgye Egyesületre ebben a rendszerben egyfajta inkubátorszerep hárul. Ennek keretében egyrészt professzionális marketingeszközökkel kell támogatnia azt, hogy a hálózatot minél szélesebb körben megismerjék, másrészt forrást kell teremtenie azokhoz a fejlesztésekhez (pl. esőbeálló, vendégvécék kialakítása), melyeket a tagoknak meg kell valósítaniuk, hogy nyitott portaként tudjanak működni.
A Zalaszentlászlón megtekintett hálózati tag Gyógynövények Völgye Szociális Szövetkezet élelmiszerhigiéniai feltételeknek maradéktalanul megfelelő lepárlót, szárítót és léüzemet működtet (alsó képen az egyik üzem). Nemcsak a saját, biominősítésű alapanyagait dolgozza fel, hanem bérfeldolgozást is vállal, így egyrészt saját fenntarthatóságát tudja biztosítani, másrészt a környező kistermelőket is hozzásegíti ahhoz, hogy magasabb hozzáadott értékű terméket tudjanak előállítani. A bérfeldolgozás köti le a feldolgozókapacitás 90%-t. A termelést állatsimogatóval és fűszerkerttel ellátott szálláshelyükre alapozva tematikus programokkal (pl. életmódtábor, csapatépítő, ismeretterjesztő programok) egészítik ki. Ezen kívül van egy termelői boltjuk, ahol nemcsak a saját, hanem a környező gazdák termékeit is értékesítik, és amit programok kapcsán foglalkoztató helyiségként is hasznosítani tudnak. Hat éve fejlesztik a gazdaságot, fejlődési céljuk nem a specializáció és a méretnövekedés, hanem komplex tevékenységi kör kialakítása a tevékenységek közötti kapcsolódási pontok megtalálásával.
Zalaszentgróton a hálózat másik tagjával, a 60 éve működő Skapér Családi Méhészet munkájával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A 300 méhcsaládból álló méhészetben tartott foglalkozási bemutatón mindent meg lehetett tudni a méhészkedésről, ebben az üvegkaptár is segített. Ebben a családi gazdaságban előremutató, hogy már a fiatalabb generáció is megtalálta a helyét, méhészeti eszközöket forgalmazó és propolisz-tartalmú kozmetikumokat előállító céget alapítva egészítik ki a mezőgazdasági munkát. A hálózat tagja szintén az az országosan elismert zalacsányi Farm Inn Fogadó is, amely helyi alapanyagokból készült ételeket kínál „slow food” étteremként, és kapcsolódik hozzá helyi gazdaság és szálláshely szolgáltatás is.
A szervezők külön örömére a tanulmányúton több olyan kistermelő és szakember is részt vett, akik a korábbi alkalommal is jelen voltak. Tartalmas beszélgetések, szakmai kapcsolatok alakultak ki a résztvevők között, a „szomszédolós” tanulmányút elérte célját.
(NAK/Nagy Anikó)
