Közös Agrárpolitika

Február 20–21-én tartotta rendkívüli ülését az Európai Tanács (EIT). Charles Michel elnök azzal a céllal hívta össze az uniós tagállamok vezetőit, hogy végre döntés szülessen az Európai Unió következő időszaki költségvetéséről. A felek a kétnapos diskurzust követően végül megállapodás nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól, és egyelőre azt sem tudni, hogy ugyanebben a körben mikor ülnek majd össze újra.


A tagállami hozzájárulások tekintetében  még  mindig  nagyon  eltérőek   az   álláspontok   az   országok   között.   A   takarékos   négyekként   emlegetett Ausztria, Dánia, Svédország  és  Hollandia  nem  ért  egyet  az  EIT  ülésen  javasolt  bruttó  nemzeti  jövedelem  (GNI)  1,074%-os  hozzájárulásával  az  uniós  költségvetéshez,  és nettó befizetőként ragaszkodnak annak  1  %-os  mértékéhez.  Ezzel  szemben   a   Magyarországot   is   magában  foglaló  17  tagú  Kohézió  Barátai  –  legújabb  nevén  Ambiciózus Európa Barátai – országcsoport, valamint   az   Európai   Parlament   továbbra  is  a  GNI  1,3%-át  gondolja  elegendőnek  ahhoz,  hogy  az  EU  következő  időszakra  megfogalmazott  célkitűzései  megvalósuljanak.  

Németország   és   Franciaország   egyelőre nem foglalt állást, de annyi bizonyos,  hogy  a  franciák  prioritásként kezelik az agrárpolitika költségvetésének szinten tartását. A  kompromisszum  elérése  érdekében igyekeztek különböző engedményeket is tenni. Hollandia például 2021 és 2023 között megtarthatta volna   a   vámbevételei   25%-át,   szemben  a  többi  tagállammal,  akik  ebből  csak  12,5%-ra  jogosultak,  illetve valamennyi takarékos ország 2020-ban  visszakaphatta  volna  a  nemzeti   visszatérítés   egészét.   Azonban  ez  sem  bizonyult  elégségesnek  ahhoz,  hogy  a  takarékos  tagállamok  engedjenek  az  álláspontjukból. A  költségvetés  mellett  számos  olyan,  a  közös  agrárpolitikát  (KAP)  érintő  kérdés  is  van,  amelyet  az  Európai  Tanács  is  megvitat.  Ez  azt  jelenti,  hogy  a  legmagasabb  szinten,  tehát  a  tagországok  vezetői  között  folyik  a  diskurzus  például  a  cappingre, a mezőgazdasági tartalékra, a pillérek közötti átcsoportosításra,  valamint  a  nemzeti  társfinanszírozásra  vonatkozóan.  

A  KAP  jogalkotási   javaslatokról   szóló   egyeztetések  ezzel  párhuzamosan  az  Európai  Parlamentben  (EP)  is  zajlanak, de a trialógus tárgyalások megkezdéséhez szükséges pozíciót még ott sem sikerült kialakítani. Mindent összevetve joggal merül fel a kérdés, hogy mind a következő időszaki  uniós  költségvetés,  mind  az  új  KAP-ot  meghatározó  jogszabályok hiányában továbbra is csak a bizottság  által  javasolt  egyéves  átmeneti   időszakkal   számolhatunk-e.  Az  EP  kijelölt  rapportőre,  Elsi Katainen az átmeneti rendelkezésre  vonatkozó  jelentésében  már  erre  a  kérdésre  is  kitért.  Javaslata  szerint  amennyiben  2020.  június  30-ig  nem  születik  döntés  sem  az  uniós  költségvetésről,  sem  a  KAP-reformról,  és  az  szeptember  30-ig  nem  jelenik  meg  az  Európai  Unió  hivatalos  lapjában,  úgy  az  átmenetre kétéves időtartamot kell biztosítani.

Ez ugyan még csak tervezet, de a költségvetésről és a KAP-ról  szóló,  továbbra  is  elhúzódó  tárgyalások  is  egyre  kevésbé  teszik  valószínűvé  az  egyéves  átmenet  megvalósítását. Egyelőre  tehát  még  mindig  nem  tudni,  hogy  mikor  lesz  az EU-nak elfogadott költségvetése a 2021  és  2027  közötti  időszakra.  Figyelembe véve azonban a tárgyalások  eddigi  ütemét  és  a  korábbi  időszak tapasztalatait, elképzelhető,  hogy  a  pénzügyi  keretről  már  a  következő,  német  elnökség  alatt  születik  majd  döntés,  amely  még  tovább nyújtja az eddig is elhúzódó, KAP-ot érintő jogalkotási folyamatokat.


Horváth Dóra/NAK

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei