Az Európai Uniónak továbbra sincsen jóváhagyott költségvetése a 2021–2027-es időszakra, emellett még a KAP reformcsomag sem végleges. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagállamok addig kényelmesen hátradőlhetnek, hiszen a következő hét évre szóló agrártámogatások tervezése rengeteg előkészületet igényel.
Idén egy izgalmas, várokozással teli és egyben rendkívül dolgos évnek nézünk elébe, hiszen az elkövetkezendő időszak a KAP Stratégiai Terv kidolgozásáról fog szólni. Ennek előkészületei már tavaly nyáron megkezdődtek, amikor is az Agrárminisztérium létrehozta a KAP tervezési munkacsoportot és az almunkacsoportokat (KAP I. és II. pillér, kockázatkezelés, szektorális intézkedések, AKI-s, monitoring, agrárkörnyezet és klíma). Ezekben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködő szakértő szervezetként vesz részt. A munkacsoport felel tehát azért, hogy a KAP-támogatások céljait és intézkedéseit meghatározza a következő 7 éves ciklusra, mind a közvetlen támogatások, az ágazati intézkedések, valamint a vidékfejlesztési források vonatkozásában.
A munkacsoporttagság mellett a NAK más formában is részt vesz a tervezésben. Az Agrárminisztériummal kötött stratégiai megállapodás alapján a szervezet felel a társadalmasításért, vagyis azért, hogy az agrár-, erdészeti és élelmiszerszektoron belül bevonja a KAP Stratégiai Terv elkészítésébe a társadalmi, ágazati szereplőket is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már a tervezés kezdeti fázisában – tehát az ágazati helyzetelemzések és az igényfelmérés kialakításakor – párbeszédre invitáljuk az osztálytagokat, hogy az ágazatok problémáit velük együtt tárjuk fel. A termelőknek így lehetőségük nyílik arra, hogy elmondják véleményüket, és ezáltal hatással legyenek a következő időszak őket érintő támogatáspolitikájára. Az ágazati helyzetelemzéseket az Agrárgazdasági Kutatóintézet készíti elő, amelynek tartalmáról az úgynevezett KAP tervezési workshopok keretében folytatnak vitát. A társadalmasítás első, helyzetelemzést érintő szakaszában 21 KAP tervezési workshop megtartására került sor az alábbi szakterületek bevonásával: tej, gyógynövény, juh és kecske, szántóföldi növénytermesztés, hajtatott kertészet, díszkertészet, szabadföldi zöldségtermesztés és -feldolgozás, vetőmag-szaporítóanyag, sertés, gyümölcs, marha, kistermelői, együttműködési és helyi kezdeményezések, baromfi, biomasszaalapú gazdaság, szőlészet-borászat, élelmiszeripar-feldolgozók, AKI-s, erdészet, fiatal gazda, TÉSZ-TCS, környezet- és klímavédelem.
A helyzetelemzések véglegesítését követően kerül majd sor a 9 + 1 specifikus célkitűzésre elkészített SWOT-elemzés összeállítására, amely az alapját fogja képezni a tervezés következő lépéseként meghatározandó igényfelmérésnek. Természetesen ebben a fázisában – várhatóan 2020 tavaszán – megszervezzük az igényfelmérésre vonatkozó műhelymunkákat is a társadalmi és ágazati szereplők bevonásával. A pontos beavatkozások a hozzájuk rendelt támogatási összegekkel 2020. második felében kerülnek majd kidolgozásra. Tavaly ősszel már biztossá vált, hogy 2021. átmeneti év lesz, hiszen az erre vonatkozó jogszabályi javaslatokat 2019. október 31-én tette közzé az Európai Bizottság. Ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások a KAP -jogszabályokról, amelyek elfogadását 2020. év végére datálják. A KAP munkacsoport ekkorra tervezi a Stratégiai Terv véglegesítését is, amelyet a benyújtást követően a bizottságnak még el is kell fogadnia. Egyelőre tehát nem tudni, hogy pontosan milyen eszközök, mekkora forrással állnak majd a termelők rendelkezésére a következő időszakban, de azon dolgozunk, hogy azok minél inkább a magyar gazdák érdekeit szolgálják.
(NAKlap, 2020. február – Horváth Dóra)
