Környezetgazdálkodás

Ahogyan az előző cikkünkben jeleztük, hogy az ammóniakibocsátás csökkentés miértjének kérdéskörét ismertetjük cikksorozatunkban. Az Európai Unió szintjén – de világszerte is – fontos szempont az, hogy a mezőgazdaságban használatos inputanyagok (műtrágyák, trágyák, takarmányok stb.) ténylegesen a gazdálkodás során hasznosuljanak, hiszen ez a gazdaságos termelés alapfeltétele is. Mindehhez a megfelelő alapanyagokon túl fontos szempont a megfelelő technológiák alkalmazása. A jó gyakorlatok tehát optimálisak a gazdálkodó számára is, mindamellett, hogy a környezeti terhelést csökkentik.

Sorozatunkban szót ejtünk a szervestrágyázás, a trágyatárolás majd a műtrágyázással kapcsolatos ismeretekről, a veszteségek csökkentése érdekében lehetséges módozatokról.

  1. Szervestrágyázás és ammóniaveszteség összefüggései: Istállótrágya kijuttatás

 

A nitrogén, foszfor, kálium mind nélkülözhetetlen elemek a mezőgazdasági termelésben mivel táplálják a növényeket és biztosítják a talaj termékenységét. Azonban ha a növények nem tudják felvenni a kihelyezett tápanyagot, akkor ezek kárba vesznek (különböző módokon: lemosódás, elillanás, kilúgozódás), komoly költségeket okozva a termelőknek. Ha jól megválasztjuk a kijuttatott dózisokat a növények fejlettségi fokának megfelelően, illetve ha odafigyelünk a kihelyezés időzítésére, akkor nem csak a pénztárcánkat kíméljük meg, de hozzájárulunk az egészséges környezet fenntartásához.

A szerves trágya kiszórásának technológiája nem befolyásolja olyan mértékben az ammóniakibocsátást, mint a hígtrágyáé. Lényeges, hogy a kijuttatásra használt eszköz,  berendezés egyenletes szórásképet biztosítson. A telepen belüli trágyakezelés és trágyatárolás legalább olyan fontos, mint a megfelelő műszaki állapotú gép. A rosszul kezelt, kiszáradt, csomós, bálamadzagokkal és más oda nem való anyagokkal kevert trágya nem juttatható ki megfelelően.

A tápanyagveszteség, az ammónia terhelés csökkentése érdekében az istállótrágya esetén is meghatározó jelentőséggel bír a bedolgozás időpontja.

Az ammóniaveszteség mértéke istállótrágya kijuttatása során

A kijuttatást követő bedolgozás időpontja

Ammóniakibocsátás a bedolgozás nélküli kijuttatás arányában kifejezve

nincs bedolgozás

100

72 órán túl

90

72 órán belül

80

24 órán belül

65

8 órán belül

50

4 órán belül

30

egy órán belül

10

 

Látható, hogy a bedolgozás nélkül maradó szerves trágya ammóniakibocsátását 100 százaléknak beállítva egy órán belül történő bedolgozással 90 százalékos kibocsátáscsökkentés érhető el.

Az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet ezen okokból kifolyólag is rendelkezik akként, hogy a kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni, tehát veszteségeinket is csökkenthetjük.

Ugyancsak az egyenletes növényállomány kialakítását biztosítja az a rendeleti előírás, hogy a trágyát a termesztett növénynek és a termőhely adottságainak megfelelő adagokban, egyenletesen kell kijuttatni úgy, hogy az átfedések elkerülhetők legyenek. A kijuttatás során biztosítani kell a fogásonkénti pontos csatlakozásokat annak érdekében, hogy a terület egészén egyenletes legyen a trágyaszórás.

 

Forrás: AM „JÓ GYAKORLATOK A KÖRNYEZETBARÁT SERTÉSTARTÁSBAN ÉS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSBAN”

(NAK/Sztahura)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése