Környezetgazdálkodás

A következőkben az ammóniakibocsátás csökkentés miértjének kérdéskörét ismertetjük cikksorozatunkban.

Az Európai Unió szintjén – de világszerte is – fontos szempont az, hogy a mezőgazdaságban használatos inputanyagok (műtrágyák, trágyák, takarmányok stb.) ténylegesen a gazdálkodás során hasznosuljanak, hiszen ez a gazdaságos termelés alapfeltétele is. Mindehhez a megfelelő alapanyagokon túl fontos szempont a megfelelő technológiák alkalmazása. A jó gyakorlatok tehát optimálisak a gazdálkodó számára is, mindamellett, hogy a környezeti terhelést csökkentik.

A mezőgazdaságból származó terhelések egy része a gyorsan lemosódó, illetve a légkörbe jutó nitrogénvegyületekből származtatható, mely terhelések csökkentése minden fél számára nélkülözhetetlen. A célok elérése érdekében az 1231/2020. (V. 15.) Korm. határozat elfogadta „Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program”-ot is, amely többek között az ammónia kibocsátásnak csökkentésére fogalmaz meg iránymutatásokat.

A mezőgazdaságban az ammóniaemisszió elsődleges forrása a kimutatások szerint az állattenyésztés, pontosabban a trágyából elillanó nitrogén, amely részben az istállóban, részben a trágyatárolókból, illetve a trágyakijuttatás helyszínéről is távozhat. Emellett a növénytermesztés során felhasznált műtrágyákból is távozhat az egyébként nélkülözhetetlen nitrogénből, ha nem kellő odafigyeléssel használjuk azt.

Sorozatunkban szót ejtünk a szervestrágyázás, a trágyatárolás majd a műtrágyázással kapcsolatos ismeretekről, a veszteségek csökkentése érdekében lehetséges módozatokról.

 

  1. Szervestrágyázás és ammóniaveszteség összefüggései: Hígtrágya kijuttatás

A nitrogén, foszfor, kálium mind nélkülözhetetlen elemek a mezőgazdasági termelésben mivel táplálják a növényeket és biztosítják a talaj termékenységét. Azonban, ha a növények nem tudják felvenni a kihelyezett tápanyagot, akkor ezek kárba vesznek (különböző módokon: lemosódás, elillanás, kilúgozódás) komoly költségeket okozva a termelőknek. Ha jól megválasztjuk a kijuttatott dózisokat a növények fejlettségi fokának megfelelően illetve, ha odafigyelünk a kihelyezés időzítésére, akkor nem csak a pénztárcánkat kíméljük meg, de hozzájárulunk az egészséges környezet fenntartásához.

A három makrotápelem közül a nitrogén esetében következhetnek be a legnagyobb arányú tápanyagveszteségek. A nitrát formájú kimosódási veszteségek évtizedek óta kutatottak,  csökkentésükre számos technológiai megoldás került kidolgozásra. Azonban a légköri ammóniaveszteségek csak az elmúlt években kerültek a figyelem középpontjába.

Az almozás nélküli állattartás során keletkező folyékony trágya, hígtrágya kijuttatásának mértékét talajvédelmi terv határozza meg a terület talajának, a hígtrágya beltartalmának illetve anövény igényének figyelembevételével. Leggyakrabban 50-150 m3 juttatható ki hektáronként.

A kijuttatási technológiák jelentős mértékben különböznek egymástól. Az egyik legfontosabb szempont az egyenletes terhelés, ami a kijuttatott hígtrágya talajfelszínen vagy talajban történő minél homogénebb eloszlását jelenti. Ennek hiányában foltokban jelentkező tápanyaghiány, illetve többlet alakul ki, egyenetlen lesz a növényállomány növekedése, nehezebbé válik a növényvédelmi és egyéb agrotechnikai beavatkozások elvégzése.

Szétterítéses technológia

A legrégebben alkalmazott és ma is a legelterjedtebb kijuttatási mód. A technológia költségtakarékos, azonban a hígtrágya cseppekre történő porlasztásával és a levegőben történő hosszú tartózkodási idővel a legnagyobb mértékű gáz formájú tápanyagveszteséget okoz, valamint bűzhatás szempontjából is a legkedvezőtlenebb megoldást jelenti. A kijuttatási veszteségek csökkenthetők, ha a hígtrágya szétterítés földfelszínhez közeli kijuttatással valósítható meg.

Csúszócsöves kijuttatás

A csúszócsöves kijuttatás már jóval kedvezőbb megítélés alá esik gázkibocsátás szempontjából. Nem csak a tápanyagveszteségek, de a bűzhatás mértéke is jelentősen csökken. Ezen technológia alkalmazásával az ammóniakibocsátás 70 százalékra csökken a szétterítéses kijuttatáshoz viszonyítva, tehát jóval több nitrogént juttathatunk ki növényeinknek.

Csúszócsoroszlyás kijuttatás

A csúszócsoroszlyás módszer sekély barázdát nyit, és a kijuttatott hígtrágya ebbe a barázdába jut, mely megoldás további tápanyagveszteség csökkentését teszi lehetővé. Ekkor az ammónia veszteség mértéke a szétterítéses technológiához képest 50 százalék.

Sekély injektálás

Az injektáló készülékek által nyitott árok képes befogadni a teljes kijuttatott hígtrágyamennyiséget. A nyitott árok felszínének minimális felületéről történhet gáz formájú nitrogénelillanás, de ennek mértéke jóval kisebb mértékű, mint az előző technológiák alkalmazása esetén. Sekély injektálással az ammóniakibocsátás 70 százalékos csökkentése érhető el a szétterítéses technológiához képest.

Mély injektálás

Alkalmazásuk nyilvánvaló előnye a teljes bűzhatásmentesség és a tápanyagveszteség minimális értékre szorítása. Agronómiai szempontok alapján megítélése nem ilyen egyértelmű, hisz alkalmazása kizárólag a termesztett növény tenyészidőszakán kívül lehetséges. Mély injektálással 80 százalékos veszteség csökkentés érhető el, a szétterítéses technológia kibocsátásához képest.

A hígtrágyák bedolgozás időpontja is meghatározó a veszteség szempontjából. A kijuttatás során szétterített hígtrágya nagy felülete miatt néhány óra alatt jelentős mértékű lehet a veszteség. A kutatások az alábbi eredményeket mutatják:

A kijuttatást követő bedolgozás időpontja

Ammóniakibocsátás a bedolgozás nélküli kijuttatás arányában kifejezve

nincs bedolgozás

100

72 órán túl

90

72 órán belül

80

24 órán belül

70

4 órán belül

50

egy órán belül forgatás nélkül

30

egy órán belül szántással

10

Forrás: AM „JÓ GYAKORLATOK A KÖRNYEZETBARÁT SERTÉSTARTÁSBAN ÉS TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSBAN”

 

(NAK/Sztahura)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése