Környezetgazdálkodás

 2020-ban április 6-tól indult az egységes kérelem (EK) beadása, melyben több vidékfejlesztési támogatás kifizetése igényelhető, így többek között az „agrár-környezetgazdálkodás” is. Az alábbiakban ezen támogatást igénylők számára ismételjük át az egyes előírásokat, melyek figyelembe vétele fontos, hogy a támogatás teljes összege biztosított legyen.


Az első cikkünkben a területek jelöléséhez kapcsolódó előírásokat taglaltuk, most a vállalt vetésszerkezeti aktualitásokat tekintjük át. A vetésszerkezet által biztosítható a biodiverzitás fenntartása, de a talaj kímélete, védelme is cél, ha pl. az évelő kultúrák, szegélyek helyének megfelelő megválasztásával csökkentjük talajaink szél és vízerózió általi degradációját (szintvonalakkal párhuzamos sávok, laza szerkezetű, vagy lejtős területeken az évelő kultúrák termesztése. A föld használójának is érdeke a talajának védelme, hiszen képződése sok tízezer években mérhető.

A szántó tematikus előíráscsoportoknál a gazdálkodó meghatározott, vállalt vetésszerkezet kialakításában csak az adott évben az egységes kérelem időszakában bejelentett kultúra – ez esetben ez a főnövény – vehető figyelembe. A diverzifikáció vonatkozásában a vetést követő 15 napon belül, az elektronikus felületen bejelentett másodvetés is szerepet játszik, az AKG vetésszerkezetben nem. A vetésszerkezeti előírások teljesítésénél tehát kizárólag az EK-ban elsőként jelentett növényt, mint főnövényt kell figyelembe venni.

Amennyiben a VP AKG-ba bevitt, az adott vetésszerkezeti előírásokkal érintett összterület mérete – ez lehet adott tematikus előíráscsoporton belül eltérő csomagban is – 100 ha, vagy az alatti, úgy a vetésszerkezeti előírásokat a kötelezettségvállalás 5 éve alatt kell teljesíteni. Amennyiben azonban az előzőekben említett terület mérete meghaladja a 100 ha-t – 100,01 ha -, úgy a vállalást évente kell teljesítenie.

Ha a gazdálkodó vetésszerkezeti előírásokkal érintett területe a kötelezettségvállalás időszakán belül - kötelezettségátvállalás révén – valamely időponttól meghaladja a 100 ha-t, úgy a 100 ha-t meghaladó időszak vonatkozásában a vetésszerkezeti előírásokat az 5 év átlaga alapján és évente számolva is teljesíteni kell. Ugyanezen elv alkalmazandó azon esetre is, amikor a terület 100 ha-t meghaladó volt, azonban – kötelezettség-átadás, -visszavonás vagy kizárás révén – 100 ha-ra, vagy az alá csökken.

A kötelezettség-átvállalás során az átvett területet úgy kell tekinteni, mintha az az átvevő vállalásában lett volna az 5 év folyamán. Tehát mind az átadónak, mind az átvevőnek át kell gondolnia, hogy az átadással érintett területen lévő kultúra az átadással érinti-e a vállalt vetésszerkezetet, ugyanis a terület előélete az átvevőre száll. A terület azon kedvezményezettnél kerül elszámolásra, akinek a jogszerű földhasználatában lesz a kötelezettségvállalási időszak utolsó évében! Kivétel azonban az alábbi eset: 100 ha feletti évekre teljesítés esetén továbbra is elszámolásra kerül a vetésszerkezet, azonban az 5 év átlagának vizsgálatakor már az átadott/visszavont/kizárt terület figyelembevétele nélkül kell az 5 év átlagát is teljesíteni.

Amennyiben az átadott területen 3 évig történő fenntartási kötelezettséggel bíró növényvédőszer mentes zöldugar, vagy méhlegelőszegély, vagy zöldugar tábla található, úgy az az átadó számára nem kerül elszámolásra. Az átvevőnél abban az esetben igen, ha a területen a zöldugar/méhlegelőszegély 3 egymást követő évig folyamatosan fennállt.

Példa: kötelezettség átvállalása miatti területnövekedés (előíráscsoporton belüli terület 100 ha, vagy 100 ha alatti)
Amennyiben a gazdálkodónak volt 10 ha AKG területe, de átvesz a 4. és 5. évre még tíz hektár az AKG horizontális szántóföldi tematikus előíráscsoporton belüli területet, amelyhez ugyancsak kapcsolódik a fent ismertetett vetésszerkezeti előírás, úgy a következők szerint kell kalkulálnia: 20x 5 = 100 (a 4. és 5. évben átvett 10 ha miatt). Az 5 év átlagára nézve a 100 ha-ból minimum 15 ha –on kell a szálas pillangós növényeket, 5 ha-on kell zöldugart termeszteni.

Amennyiben az átvétellel érintett területen az első három gazdálkodási évben egyáltalán nem történt szálas pillangós növény termesztése, a zöldugar vonatkozásában pedig csak az eredeti területhez elvárt 5 %-nyi egységet alakította ki a 3. évben az átadó (a fenti példát figyelembe véve 0,84 ha-on), úgy a szálas pillangós vetésszerkezet kialakítására még az utolsó egy évben is lehetőség van, vagy azt az utolsó kettő évben megosztva teljesítheti. Azonban a megnövekedett területhez szükséges további zöldugar teljesítése nem realizálható kivéve, ha az átvett területen zöldugar kultúra volt már legalább egy éve a még szükséges legalább 0,84 ha-on és azt az átvevő a kettő utolsó évben is fenntartja.

Az átvett területen lévő szálas pillangós terület az átvevőnél kerülhet csak elszámolásra az 5 év átlagát tekintve, függetlenül attól, hogy korábban az átadó létesítette azt.

A vetésszerkezeti előírás teljesítése érdekében a zöldugar vetésének az egységes kérelem benyújtásáig meg kell valósulnia, és a zöldugart a 3. év július 30. után lehet feltörni, a növényi részek talajba forgatásával. A VP-AKG kötelezettségvállalási időszakon túl csak azon esetben nyúlhat a zöldugar kötelező 3 éves időszaka, ha azt a gazdálkodó a VP4-4.4.1-16 Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások című pályázat kedvezményezettjeként hozta létre, s azt a fenntartási kötelezettség ideje alatt a leírtak szerint hasznosítja. A zöldugar szegély elszámolható a vetésszerkezeti előírásban, ha az nem zöldugar tábla mellett helyezkedik el.

Amennyiben a zöldugarra vonatkozó szabályok esetében meg nem felelés kerül megállapításra, úgy adott évben a zöldugar vetésszerkezet szempontjából nem teljesítettnek minősül. Továbbá, amennyiben a zöldugarra vonatkozó szabályoknak való meg nem felelés kerül megállapításra a „növényvédőszer-mentes tartós zöldugar-szegély fenntartása” előírásra vonatkozóan, úgy a kedvezményezett azon kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre járó támogatási összeg 5%-ra nem jogosult, amelyekre ezt az előírást választotta. Amennyiben a támogatást igénylő az adott naptári évben nem nyújt be kifizetési kérelmet a támogatott területre, úgy arra a naptári évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban adott naptári évben is fennállnak.  

A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben vis maior-kérelem keretében pihentetett terület hasznosítást adtak meg, illetve az adott területre adott évben nem adtak be az egységes kérelem keretében jelen támogatás vonatkozásában kifizetési igénylést, akkor adott naptári évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre

Vetésszerkezeti arányok be nem tartása esetén a szankció a tematikus előíráscsoportra jutó támogatási összeg 1-5 % elvonását jelenti (100 ha felett évente, 100 ha alatt az 5. évben). A Magas Természeti Értékű Területeken (MTÉT) a szálas pillangós növények alacsony területi értéke esetében 10 %-os elvonás is lehetséges. Amennyiben az MTÉT vállalt, a támogatói okiratban aktuálisan szereplő területnek nem a 100 %-án folyik az évelő növénykultúrák (szálas pillangós takarmánynövények, azok füves keveréke, zöldugar) termesztése, úgy automatikusan az előíráscsoportnál rögzített vetésszerkezet betartása szükséges pl. fővetésű növények tekintetében: legalább 30% kalászos gabona, legalább 20% évelő szálas pillangós takarmánynövény (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke), legalább 10% zöldugar, legfeljebb 25% egyéb kultúra.

Az egységes kérelem felületén a támogatói okirat tartalmáról már tájékozódni lehet!

NAK/Sztahura E.

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése