Erdőgazdálkodás

Amikor azt mondjuk, írjuk, vagy olvassuk, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz alkalmazkodnunk kell, akkor ez nem csak gazdálkodói feladatokat vet fel. Az alkalmazkodásra a szükséges és elégséges mértékben a jogszabályoknak és a hatóságoknak is lehetőséget kell biztosítaniuk.


A természeti területeket, így az erdőket is emberöltőnyi léptékekben mérve sokáig változatlan rendszerekként kezelhettük. A természeti területek állapotát meghatározó termőhelyi feltételek (általában: klíma-, hidrolódiai- és talajviszonyok) közül legfeljebb a hidrológiai viszonyok (pl. talajvíz szint) esetében fordultak elő – jellemzően emberi beavatkozás eredményeként – kisebb nagyobb térségeket érintő változások. A klímaváltozás miatt a változó tényezők száma immár sajnos legalább kettőre gyarapodik, illetve a klímaviszonyok változása miatt feltételezhetően a talajok vízgazdálkodási viszonyai is gyakrabban megváltozhatnak majd.

A változások kezelésére fel kell készülnünk. Nem csak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a jogszabályoknak és a szakigazgatásnak is. A természeti területekre és az ott folyó gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó szabályozások – elsősorban a természetvédelmi és az erdővédelmi jogszabályok – eddig nem nyújtottak megfelelő lehetőségeket a gazdálkodással szemben támasztott elvárások rugalmas igazítására a környezeti viszonyok változásához. Az alábbiakban röviden áttekintést adunk arról, hogy az erdőtörvény 2017. szeptember 1. óta ebben a tekintetben milyen mozgásteret biztosít.


Az erdők természetességi állapotára vonatkozó elvárások

Az erdészeti hatóság minden hazai erdő esetében meghatározza annak aktuális, illetve elvárt természetességi állapotát. Az erdő természetességi állapota alatt azt értjük, hogy az erdőnek a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított állapota mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz. Az egyes kategóriák megnevezései a következők:
•    természetes erdő,
•    természetszerű erdő,
•    származék erdő,
•    átmeneti erdő,
•    kultúrerdő, és
•    faültetvény.

Az erdő természetességi állapota természetes úton, vagy emberi tevékenység – jellemzően az erdőgazdálkodás – következtében változhat meg. Az erdőtörvény kiemelt elvárásként rögzíti, hogy az erdők természetességi állapota az erdőgazdálkodási tevékenység következtében nem romolhat. Amennyiben mégis, akkor az erdőgazdálkodónak helyreállítási kötelezettsége keletkezik.

Egy új kapcsolódó rendelkezés lehetővé teszi a természetes és a szakszerűtlen gazdálkodás következtében bekövetkező változások elkülönített kezelhetőségét. Abban az esetben ugyanis, ha az erdő természetességi állapotának megváltozásáért a környezeti viszonyok megváltozása a felelős, akkor az erdészeti hatóság a változásokkal összhangban az erdő természetességi állapotára vonatkozó elvárást is módosítja. Ezzel az erdő természetességi állapotának kedvezőtlen megváltozása elfogadottá válik. Ilyen eset például, ha a korábbinál nagyobb arányban indokolt a megváltozott klímaviszonyokhoz az őshonos fafajoknál jobban alkalmazkodó idegenhonos fafajok jelenlétét engedni.


Az erdők felújításához kapcsolódó elvárások

Az erdőtörvény ugyancsak kiemelt elvárásként határozza meg, hogy a kitermelt vagy kipusztult erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó elvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló faállomány létrehozásával kell felújítani. Az erdőtörvény végrehajtási rendelete ezt még kiegészíti azzal, hogy az erdőfelújítást olyan fafajokkal kell végrehajtani, hogy a létesített faállomány fennmaradása a termőhelyi viszonyok várható változásait alapul véve is biztosított legyen. A rendelkezések lehetőséget biztosítanak az erdészeti hatóságnak arra, hogy az erdőfelújításra vonatkozó elvárásokat – adott esetben a természetességi állapotra vonatkozó elvárással együtt – az aktuális termőhelyi jellemzők alapján határozza meg, illetve módosítsa.


Erdők záródására vonatkozó elvárások

Az erdők termőhelyi viszonyai nem csak az erdő faállományának lehetséges fafajösszetételére van hatással, hanem a faállomány mennyiségi paramétereire is. Az erdők fenntartása, illetve felújítása tekintetében az erdőtörvény ezek közül jellemzően a faállomány záródására határoznak meg jelentős elvárásokat. Az erdészeti hatóság a termőhelyi viszonyok változásaival összhangban ezeket az elvárásokat is módosíthatják. Úgy, hogy az erdőt csökkent záródású, ligetes, vagy fás és fátlan területrészek mozaikos váltakozásával kialakult, úgynevezett felnyíló erdő (30-50%-os záródás elérésére képes erdő) vagy súlyosabb esetben terméketlen terület (30%-os záródás elérésére sem képes erdő) kategóriába sorolja, amelyre így például az erdőfelújítás során alacsonyabb hektáronkénti tőszám elvárások vonatkoznak.


Talajvédelmi rendeltetésű erdők

Az erdő termőhelyi viszonyai – elsősorban domborzati és talajviszonyok – az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtásának mikéntjére is kihatással lehetnek. Az erdészeti hatóság ehhez kapcsolódó erdővédelmi kockázatok fennállása, illetve keletkezése esetén az erdőket talajvédelmi rendeltetésű erdő kategóriába sorolja. Ez elsősorban erdőgazdálkodási korlátokat (pl. véghasználattal érinthető terület korlátozása, tarvágás tiltása), de pl. az erdőfelújítási elvárások tekintetében mentességeket is eredményezhet (pl. alacsonyabb hektáronkénti tőszám elvárás).


A termőhelyi viszonyokban bekövetkezett változások igazolása, átvezetése

Az erdők termőhelyi viszonyait, illetve azokkal összhangban az erdőkkel és erdőgazdálkodással szemben fennálló elvárásokat befolyásoló fenti paramétereket az erdészeti hatóság erdőrészletenként határozza meg, illetve tartja nyilván az Országos Erdőállomány Adattárban. A nyilvántartott adatokat az erdészeti hatóság – a tízévente elvégzett körzeti erdőtervezés során vagy eseti eljárásokban – hivatalból vagy az erdőgazdálkodó kezdeményezésére módosíthatja.

A nyilvántartott adatok módosítását általában mért adatokon alapuló részletes termőhelyfeltárási szakvéleménnyel kell megalapozni, de egyes esetekben – pl. az erdészeti klímabesorolás megváltozása tekintetében – az Erdészeti Tudományos Intézet igazolása, vagy a klímaváltozás hatásaira való felkészülést elősegítő agrár döntéstámogatási rendszerben foglalt adatok is elegendőek. Az utóbbi rendszer egy olyan szabadon hozzáférhető internetes térinformatikai alkalmazás, amelyben a klímakutatás folyamatosan bővülő ismeretanyagára alapozva a klímaviszonyok várható változását, a klímaövek eltolódását lehet figyelemmel kísérni különböző időtávokban (http://agrarklima2.nyme.hu/dtr/).

 

A gazdálkodással szemben támasztott elvárások összehangolási lehetőségei a környezeti viszonyok változásával természetvédelmi védelem alatt álló erdőkben

A fent leírtak védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen álló erdő esetében annyi eltéréssel érvényesek, hogy az említett erdészeti hatósági eljárásokban a jogszabályok, természetvédelmi kezelési vagy fenntartási tervek által megalapozott természetvédelmi szempontokat – a természetvédelmi hatóság szakvéleményét – is figyelembe kell venni. A természetvédelmi jogszabályok általában még nem térnek ki a környezeti változásokra, illetve azok következményeire, viszont a megalapozott kérelmeket a természetvédelmi szakvélemény összeállítása során a természetvédelmi hatóság, illetve a nemzeti park igazgatóságok is egyre támogatóbban kezelik.

A fenti tájékoztatáshoz kapcsolódóan szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a bemutatott lehetőségekkel csak kellő felelősséggel szabad élni. Úgy, hogy azok valóban csak a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való rugalmas alkalmazkodást szolgálják, a gazdálkodói kötelezettségek alóli kibújásra, és így az erdők állapotának indokolatlan romlására ne adjanak lehetőséget. Ebben a tekintetben az erdészeti kutatás és igazgatás felelőssége – külön-külön és együttesen – óriási.


(NAK/ Szalai Károly)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése