Élelmiszer-feldolgozás

Az állattenyésztési ágazat védelmében az európai mezőgazdasági termelők legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca főbb állattenyésztési partnereivel közösen a hús- és húskészítmények elnevezéseivel való visszaélések elleni kampányt indított „Ceci n’est pas un steak”, azaz „Ez nem steak” elnevezéssel.


Az elmúlt időszakban az Európai Unióban a növényi eredetű termékeket előállító iparág erőteljes „hadjáratot” indított annak érdekében, hogy a növényi alapanyagokból készült hús- és tejpótló termékek esetében is engedélyezett legyen olyan elnevezések használata, mint a „vegán steak”, „vegán burger” vagy a „vegán kolbász”, továbbá a „joghurt stílusú”, „a sajt alternatívája” vagy a „vajpótló” kifejezések.

Bár az Európai Parlament és a Tanács állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendeletének 1. melléklete egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények és tejtermékek fogalmát az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körüli dilemmák messze komplexebb kérdéskört vetnek fel, mint azt sokan elsőre gondolnák. A kialakult helyzet egyértelműen rávilágított az élelmiszer-elnevezések jelenlegi hiányosságaira és sokan a felmerült problémát egyenesen „Pandora szelencéjének” kinyitásához hasonlították, amely kérdésben, ha nem születik megfelelő döntés olyan kedvezőtlen folyamatokat indíthat be, ami hosszú távon is hatással lehet az Európai Unió fogyasztóira és az állattenyésztőkre egyaránt.

A Copa-Cogeca és partnerszervezetei realizálták és tiszteletben is tartják az európai fogyasztók egy részének azon igényét, hogy a növényi alapú, valamint a hús- és tej pótlására szolgáló vegetáriánus és vegán termékek aránya növekedjenek a piacon. Az elnevezésekre vonatkozó eredeti módosítást azzal a szándékkal nyújtották be, hogy összehangolják a néhány tagállamban már alkalmazott különböző megközelítéseket, valamint, hogy megelőzhessék a vegetáriánus és vegán „hús és tej helyettesítők” esetleges megtévesztő reklámozását és marketingjét.

Az érdekvédelmi szervezet álláspontja szerint a probléma forrása ugyanis az, hogy bár a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a növényi alapú, úgy nevezett „hús- és tejpótló” termékek nem tartalmaznak állati eredetű alapanyagokat, azonban a témában készült tanulmányok azt mutatják, hogy a vásárlók a félrevezető megnevezések következtében azt feltételezhetik, hogy ezen helyettesítő termékek tápértéke, valamint az egészséges étrendben betöltött szerepe azonos az állati eredetű termékekével. A megtévesztő elnevezésekkel piacra kerülő, sok esetben egészségesebbnek és környezetbarátabb alternatívaként népszerűsített hús- és/vagy tejpótló termékek veszélyeztethetik a megfelelő tápanyag-bevitel fenntartását, ezáltal pedig zavart okozhatnak a kiegyensúlyozott táplálkozásban.

Fentiekre tekintettel tisztességes és következetes marketingtevékenységet várnak el a növényi eredetű termékeket előállító iparágtól, olyat, amely tiszteletben tartja mind a hús- és tejtermékek fogyasztását preferáló, mind pedig a vegetáriánus/vegán vásárlók igényeit, továbbá az állattenyésztők és a húsipari szereplők által végzett munkát Európa-szerte.



              
Fotó: Copa-Cogeca

Az élelmiszer-elnevezések körüli viták súlyosságát jól mutatta, hogy azok az Európai Parlamentet is érintették, ahol a tagoknak 2020. október 23-án, a közös piacszervezési szabályozásokhoz kapcsolódó javaslatokat tartalmazó szavazás keretében a hús- és tejtermékek elnevezéseire irányuló kérdések tekintetében is végleges álláspontot kellett képviselnie.

A kialakult probléma jelentőségére, a döntéshozatal sürgősségre, valamint a parlamenti képviselők e témakörre vonatkozó hiányos ismereteire tekintettel indította el 2020. október 6-án a Copa-Cogeca a kommunikációs kampányát és az ahhoz kapcsolódó mobilizációs felhívását. A kampány keretében az Európai Parlament képviselőit ezért arra ösztönözték, hogy alaposan mérlegeljék a „steak”, a „burger” vagy épp a „kolbász” kifejezések általánosításával járó ‒ mind a fogyasztókra, mind pedig az állattenyésztési ágazatra gyakorolt ‒ kedvezőtlen hatásokat, valamint azt, hogy a fenti elnevezések növényi alapanyagokból készült termékek esetében történő alkalmazásának engedélyezésével elősegítenék a megtévesztő és tisztességtelen marketingtevékenységet.

A kampány szándéka tehát egyértelműen az európai állattenyésztési ágazat és több millió európai gazdálkodó munkájának elismerésére és tiszteletére, az állati eredetű termékek kiegyensúlyozott táplálkozásban betöltött szerepének hangsúlyozására, a tudatosság növelésére, a fogyasztók korrekt tájékoztatására, valamint a tisztességes marketing elősegítésére irányult. A Copa-Cogeca kampánytevékenysége során mindvégig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a kitűzött céljait a növényi alapú termékeket előállító ágazatokkal való szembefordulás nélkül érhesse el. A kezdeményezés tehát nem a növényi eredetű termékeket előállító iparág fejlődését kívánta korlátozni és nem a vegeteriánus és vegán termékek ellen irányult, hiszen azok alapanyagai is az európai mezőgazdasági termelőiktől származnak.


„A képek árulása”

Az igen erőteljes „Elég a szürrealisztikus hús- és tejtermék elnevezésekből” vagy épp a „Vessünk véget az igazságtalanságnak” szlogenekkel útjára indított kampányhoz René Magritte “The betrayal of images”, azaz „A képek árulása” című művét használták. Bár sokak számára a belga szürrealista festő neve és említett műve nem ismert, azonban a kampány során használt alábbi képeken szereplő termékek összetevőit megtekintve mindenki számára egyértelművé válik, hogy mit is jelent a növényi eredetű húspótló termékek esetében „A képek árulása”.


Húsnak csak a húst nevezzük!

A húsok és húskészítmények elnevezései mélyen gyökereznek kulturális örökségünkben. A szalonna, a sonka, a szalámi, a kolbász vagy épp a karaj és a steak, mind egyértelmű „tradicionális” elnevezések. Ma senkinek nem kell elmagyarázni, hogy melyek ezek a termékek, vagy mire számíthatunk a megvásárlásukkor! Ezen termékek az állattenyésztők és hentesek több évtizedes, sok esetben akár évszázados kemény munkája által alakultak ki és nyerték el jelenlegi formájukat, és bár ízvilágukban országonként, régiónként eltérések alakultak ki, de pontosan ezért váltak olyan egyediekké.

A 2020. október 23-án megtartott szavazás keretében a hús és húskészítmények elnevezéseire vonatkozó összes módosítást elutasították. Ez azt jelenti, hogy ezen elnevezésekre vonatkozóan az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet nem fog szabályozásokat tartalmazni, a tagállamok azonban nemzeti szinten továbbra is szabályozhatják a hús- és húskészítmények elnevezését, ezen termékek védelmét. Ez nyilvánvalóan nem tekinthető győzelemnek, mivel a kitűzött cél az uniós szintű védelem elérése volt, azonban nem is tekinthető vereségnek, mivel a szavazás keretében az a módosító javaslat is elutasításra került, amely a nem húsalapú készítmények esetén lehetővé tette volna a húselnevezések használatának uniós szintű legalizációját. Elmondható továbbá, hogy az Európai Parlament támogatta a növényi tejipari termékek megjelölésének további korlátozásait, és elutasította azt a módosítási javaslatot is, amely lehetővé tette volna a növényi alapú termékek esetén olyan fogalmak használatát, mint a „joghurt stílusú” és a „vaj alternatívája”.

Jól látható tehát, hogy a jelenleg folyó „harc” egyáltalán nem a húsfogyasztásról vagy a vegetarianizmusról szól, hanem arról, hogy mindent nevezzünk a nevén: az ásót ásónak, a kolbászt pedig kolbásznak!

A Copa-Cogeca igen gondolatébresztő kommunikációs kampányának jelentősége fentieken túl abban is rejlik, hogy olyan ‒ más szervezetek által nyíltan fel nem vállalt ‒ alapvető kérdéseket feszegetett, mint a fogyasztók korrekt tájékoztatása, kulturális örökségeink megőrzése, a modern marketing ereje, valamint a nagy üzleti érdekek és az értékek védelmének összeegyeztetésére irányuló szándék.

 


NAK/Borovka Zsuzsa

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése