„Tudás- és innováció alapú versenyképes mezőgazdaságot építünk, ennek a célnak az eléréséhez ma a nemzetközi pályázati jelenlétünk (H2020) erősítéséről, valamint a termelők érdekeit jobban szolgáló tudásátadásról kell beszélnünk” – ez a fő vezérelve az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által létrehozott Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoportjának.
Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. A munkacsoport 2017 elején NAK-on belüli horizontális KFI csapatként jött létre a szakmai igazgatóságok tudásátadással és innovációval kapcsolatos törekvéseinek összehangolása céljából. Idővel a munkacsoport kibővült az Agrárminisztérium, az agráregyetemek és kutatóintézetek képviselőivel, illetve néhány gyakorlati szereplővel. Ez a korábbi KFI munkacsoportként ismertté vált tudásmegosztási formáció 2019. július 5-én hivatalosan is megújult, és új néven, AKIS munkacsoportként folytatja munkáját. Az AKIS az Agrárkutatás, Innovációs és Tudásmegosztás rövidítéseként immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása. A tervezésben a szakhatóságok munkája mellett szerepet kap a társadalmi igények megjelenítése, amelynek egyik fő fórumát jelenti majd a megújult munkacsoport.
A munkacsoport ülését Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettes nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a közösség építését, mint a munkacsoport egyik fő funkcióját. Emellett kitért arra is, hogy a NAK fontos szerepet vállal a gyakorlati igények becsatornázásában a KAP tervezése során. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár előadásában kihangsúlyozta, hogy a munkacsoport megújulásával közös célunk a termelők munkájának támogatása. Mindemellett kiemelte - az együtt gondolkodó közösség kialakulásához elengedhetetlen, hogy egy nyelvet beszéljünk, és ugyanazt értsük az adott fogalmak alatt. Ennek fényében mutatta be a KAP és AKIS terv legfontosabb céljait, szereplőit és az előttünk álló feladatokat. A pályázati sikerekhez, a jó kiírások mellett kutatási kapacitás- és képességfejlesztésre is szükség van. Mi több, nem szabad elfelejteni a nemzetközi lobbitevékenységet sem.
A helyettes államtitkár szerint ez utóbbiban sokat fejlődtünk az elmúlt években, hiszen a hazai agrárkutatás érdekeinek brüsszeli képviseletéért uniós szinten is sikeresnek ítélt BIOEAST kezdeményezést vezet az Agrárminisztérium, 11 közép-kelet-európai ország részvételével. Ősztől immár elnyert H2020 pályázat támogatja a BIOEAST kezdeményezés még hatékonyabb érdekérvényesítését. Szó esett az Állandó Agrárkutatási Bizottság (SCAR) stratégiai bizottságainak hatásáról az európai agrárkutatás stratégiai programozására. A BIOEAST kezdeményezéssel főként a SCAR bizottságain keresztül tudunk közvetlen hatást elérni az uniós döntéshozásban azért, hogy a régiónk számára kedvező H2020 pályázati kiírások szülessenek – mondta el Juhász Anikó.
Az ülésen elhangzott: Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont csoportvezetőjét tagjává választották annak a nemzetközi kutató-tervező csoportnak (SCAR Foresight Group – Előretekintő Csoport), amely feladata az agrárágazatban várható kihívások azonosítása a jövőkutatás eszközeivel. Ez az ötödik előretekintő munkája a SCAR testületének, amelynek 6 fős szakértői testületében egyedüli kelet-európaiként részt vesz a kutató, szintén a BIOEAST lobbijának köszönhetően. A SCAR előretekintő dokumentumai eddig mindig stratégiai útmutatónak bizonyultak, amelynek ajánlásai alapjaiban határozták meg a kutatási keretprogramok agrárkutatási tématerületeit, valamint a Közös Agrárpolitika innovációs céljait (jelenleg H2020 SC2 tématerületet, és a KAP EIP intézkedéseit). Ilyenek voltak korábban a biomassza alapú (Bioeconomy) stratégia kidolgozása, a klímaváltozással kapcsolatos kihívások felmérése, az élelmiszerrendszerekben való gondolkozás (Food2030 stratégia), az EIP-Agri agrár-innovációs eszközrendszerének kidolgozása, vagy éppen a H2020 pályázatokban az úgynevezett sokszereplős (Multiactor Approach) megközelítés bevezetése. Ezért most is oda kell figyelnünk, hogy a 2020 utáni Horizont Europe agrárkutatási irányait az elkövetkező 7 évre meghatározó dokumentumban érvényesüljenek a régiónk és ezen belül hazánk agrárgazdaságának sajátosságai és érdekei.
Az előadásokat műhelymunkák követték, ahol a szakértők mondták el véleményüket az AKIS tervezéssel kapcsolatosan. A legtöbben a bemutató- és tangazdaságok fejlesztésének igényét, a szakmai szaktanácsadás fejlesztését, a Horizon 2020 nemzetközi projektekben való részvételek megkönnyítését említették meg. Az is körvonalazódott, hogy hasonló tematikus rendezvények szervezése szükséges, ahol egy-egy ágazat szakemberei oszthatják meg jó gyakorlataikat, kérdéseiket, kutatási eredményeiket és ismerhetik meg egymást. A következő időszakban ezen irányok mentén folytatódik a munka, immáron az AKIS munkacsoport keretein belül.
(AM/NAK)
