A jégkármérséklő-rendszer első évében, csak a mezőgazdaságban már több milliárd forint kárt előzött meg. A rendszert 2019-ben előbb, már április közepén üzembe helyezik, amit a sokéves átlag alapján az időjárás is indokol.
Közel egy évvel ezelőtt, 2017 októberében közös sajtótájékoztatón jelentette be a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, hogy a tárca kiadta a támogatói okiratot a NAK részére, így a kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert 1,8 milliárd forrásból elkezdhette kialakítani az országos jégkármérséklő-rendszert (JÉGER). Miután a személyi és a tárgyi feltételek adottak lettek, az összesen 986, automata és manuális talajgenerátorokból álló rendszert – amelynek része a dél-dunántúli NEFELA 145 darab generátora is – idén május elsejével üzembe is helyezte a kamara.
– Miután 2017 viharokban és jégesőben is „gazdag” év volt, a kamara bízott abban, hogy 2018 valamennyire nyugodtabb lesz, és nem kell feltétlenül „csúcsra járatni” a jégkármérséklő-rendszert. Ám ehhez képes az elmúlt harminc év legzivatarosabb tavaszi-nyári időszaka volt az idei; a villámlások száma például elérte a 2,9 milliót, ami négy százalékkal több a 2017-es adathoz képest – mondta az első éves tapasztalatokat összegző december 6-i sajtótájékoztatóján Győrffy Balázs.
Mindez azt is jelentette, hogy az ezüst-jodidot a felhők közé engedő generátorokat gyakorta kellett működésbe hozni. Az „üzemanyag” porlassza el a felhőkben képződő jégszemcséket, vagy csökkenti azok méretét, jelentősen megóvva a mezőgazdasági területeket (és persze a polgári, ipari ingóságokat, ingatlanokat is). A váratlan időjárási körülményekre tekintettel a tervezett 280 ezer liter helyett 390 ezer liter ezüst-jodidot vásárolt a kamara, amit a generátorok nem égettek el teljes egészében, így marad belőle 2019-re is. Mint Győrffy Balázs hozzátette, voltak olyan területek az országban, ahol mégis nagyméretű jégdarabokat észleltek, ennek fő oka, hogy a határon túlról érkező felhők még a hazai meteorológiai radarok hatókörén kívül esnek és így az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) – amely egy szuperszámítógéppel szolgálja ki a rendszert – nem tud időben riasztást adni. A másik ok pedig a váratlanul képződő szupercellák, amik ellen rendkívül nehéz a védekezés.
A NAK elnöke elmondta, hogy a védekezési szezonban a generátorokat – országos szinten – átlagosan 87-szer hozták működésbe és 479 órán keresztül üzemeltek. Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb dolguk a szakembereknek (107 bekapcsolás, 640 órányi üzemidő), Győr-Moson-Sopron megyében pedig a legkevesebb (65 bekapcsolás, 360 órányi üzemidő).
– Tökéletes munkát végeztek az üzemeltetők, ezúton is szeretném ezt megköszönni nekik – jegyezte meg. – A rendszer pedig beváltotta a reményeket.
Győrffy Balázs elmondta, a rendszer pozitív hatása abban már mérhető, hogy a gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, a jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez elérte a 37 százalékot.
– Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapítható, hogy a jégkármérséklő-rendszer első évében már több milliárd forint kárt előztünk meg, csak a mezőgazdaságban – tette hozzá Győrffy Balázs.
Ami pedig az üzemeltetési költségeket illeti: a kárenyhítési alapból – ahova a gazdálkodók fizetik be a díjakat – évi másfél milliárd forint jut a rendszer üzemeltetésére, és a NAK elnöke szerint ez az összeg bőven fedezi az idei ráfordításokat.
Az ez évi tapasztalatok alapján 2019-ben már április 15-re hozzák elő a startot, addig is az ilyenkor szokásos karbantartási munkákat végzik el a kamarai szakemberek. De vajon a várható időjárás tényleg indokolja a korábbi rajtot? Mint Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője a nak.hu-nak elmondta, bár ilyen hosszú távra előre biztos előrejelzést nem lehet kiadni, de a sokéves átlag alapján április második felében már megindulnak a légkörben a jégeső kialakulását előidéző konvektív folyamatok, így szakmailag valóban jogos az áprilisi kezdés. Hozzátette, szeptember végénél pedig nem valószínű, hogy tovább tart a jégeső-szezon.
A szakember elmondta, az idei nyárra az volt a jellemző, hogy a nagy, egyvonalban, országosan végighaladó frontok helyett lokális, rövid idő alatt levonuló, jelentős mennyiségű csapadékot hozó zivatarok alakultak ki. És mivel a pontos lokalizálást ilyenkor nehéz meghatározni, így előfordult, hogy naponta többször adtak ki riasztást és ennek megfelelően többször kellett bekapcsolni a generátorokat. Bonta Imre szerint a megszokott ciklikusság alapján 2019-ben kevesebb, de hevesebb zivatarok lehetnek.
Ami kedvező a JÉGER-re nézve…
(nak.hu/RF)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön