Országos hírek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismét lehetővé teszi, hogy tagdíjfizetésre kötelezett tagjai – amennyiben nem végeznek agrártevékenységet – mentesüljenek a tagdíjfizetés alól. Ehhez előbb profiltisztítást kell végrehajtaniuk.


Az utóbbi hónapokban többször is értetlenségüket fejezték ki egyes vállalkozások vezetői, hogy miért is kell nekik agrárkamarai tagdíjat fizetniük, amikor is ténylegesen nem – vagy nagyon kis mértékben – végeznek agrárgazdasági tevékenységet. Ez a téma most, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál a tagdíjbevallás időszaka zajlik – amely 2017. június 1-től július 15-ig tart – különösen érzékeny. (A díjat pedig július 31-ig kell átutalni.) Azt, hogy kinek és miért is kell fizetni, nem a NAK határozza meg és dönti el, hanem az agrárkamaráról szóló törvény.
– Tavaly, a tagdíjat szabályszerűen megfizető tagok érdekében, illetve a közös teherviselés megteremtése céljából, a közhiteles adatbázisokból átvett adatok alapján frissítettük tagi adatbázisunkat. Ezt követően azon tagokat, akik korábban nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, tértivevényes levélben értesítettük ki a tagság tényéről, az azzal járó jogokról és kötelezettségekről. A legtöbb félreértést az szülte, hogy e törvény értelmében az agrárgazdasági tevékenységnek a cégjegyzék tevékenységi körébe való bejegyzése a tevékenység végzésének/folytatásának minősül – szögezte le pénteki sajtótájékoztatóján Győrffy Balázs, a NAK elnöke. – Ugyanakkor mi nem tudjuk ellenőrizni senkinél, hogy mit végez ténylegesen és mit nem. Továbbá a törvény a tagságra kötelezettek számára előírja azt is, hogy a tagságuk keletkezésével egyidejűleg jelentkezzenek be az agrárkamara tagnyilvántartásába. Ezen törvényi előírásnak sajnos számos személy, szervezet nem tett eleget.


Tavaly is volt, idén is lesz


Viszont a NAK érzékelte a problémát – amit az elnök azzal szemléltetett, hogy egy virágföldet is árusító benzinkutat üzemeltető cégtől nyilván irreális elvárni, hogy a döntően nem agártevékenységből származó árbevétele alapján fizessen kamarai tagdíjat –, ezért a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséggel (MNKSZ), illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) való együttműködés keretében további lépeseket tett annak érdekében, hogy csak a ténylegesen agrár- illetve élelmiszeripari tevékenységet végző szervezeteknek legyen agrárkamarai tagdíjfizetési kötelezettségük.

Így, mint Győrffy Balázs elmondta, a kamara legutóbbi, májusi küldöttgyűlésén hozott döntés értelmében a tagjegyzékbe újonnan felvett, de agrárgazdasági tevékenységet ténylegesen nem végző tagok számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy mentesüljenek a tagjegyzékbe való bekerülésük évét megelőző években esedékes tagdíjfizetés alól. Ehhez annyit kell tenniük, hogy 2017. július 31-ig megszüntették vagy megszüntetik az adott tevékenységet, és ezt jelzik is a kamara felé. Hozzátette, ez a megoldás már tavaly is élt: 2016-ban október 31-ig lehetett ugyanezt végrehajtani. Ám számos tag csak későn, a határidők lejárta után jelezte a tagsággal, tagdíjakkal kapcsolatos kifogásait, illetve, hogy valamilyen tagdíjkedvezménnyel kívánna élni. Megjegyezte, a küldöttgyűlés arról is döntött, hogy 2017. július 31-ig ismételten megnyílik a 2013-2016 évekre a tagdíjalap arányosításának lehetősége azoknak, akik folytattak, illetve folytatnak agrártevékenységet.

Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy a küldöttgyűlés döntése értelmében ez is kedvezően változott. Amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát – külön kérelem esetén az 50 százalékát –, úgy kérheti, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele alapján történjen. Ez eddig 20 százalék, külön kérelem esetén 25 százalék volt.
– Ez az jelenti, hogy adott esetben akár több millió forintos tagdíjtartozást felhalmozó tagok néhány ezer forint tagdíj megfizetésével rendezhetik kötelezettségeiket. A kedvezmények igénybe vételét a kamarai portál ügyfélkapuján keresztül június 20-tól elérhető formanyomtatványokon lehet jelezni. Ebben és minden más esetben is az ügyfélszolgálatunk valamennyi tagunk rendelkezésére áll – hangsúlyozta Győrffy Balázs. – Emellett az őstermelők számára tavaly bevezetett kedvezmény idén is él, vagyis akiknek az előző évi nettó árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot, azoknak nem kell bevallást készíteniük, csak megfizetniük a kétezer forintos tagsági díjat. Az erről szóló csekket és levelet eljuttattuk azoknak, akik tavaly éltek ezzel a lehetőséggel.


Keresse fel könyvelőjét!


Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a NAK döntését. Mint mondta, a cégek megalakulásuk idején jellemzően 100-200-300 tevékenységi kört is bejegyeztetnek, aztán az évek során elfelejtődik, hogy mi is szerepel a cégjegyzékben, és a törvények betartatásakor derül ki, hogy mégis valamiféle kötelezettségek adódnak ebből.

Ahogy fogalmazott, most lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek egyeztessenek a könyvelőjükkel, mely tevékenységekre nincs szükségük, és bíztatta a vállalkozásokat, hogy ezt a profiltisztítást tegyék is meg, mert így komoly összegeket takaríthatnak meg. Amiért pedig a BKIK érintett a témában: mint Krisán László elmondta, a hazai vállalkozások több mint felének a fővárosban van – papír szerint – a székhelye.
– Mivel július 31-ig van lehetőség az önrevízióra, ezért a budapesti kamara felvállalja, hogy a lehető legrövidebb időn belül nemcsak kiértesíti azokat a vállalkozásokat, amelyeket érint vagy érinthet a most elfogadott kedvezmény, hanem a technikai lebonyolítás menetéről is információt nyújtunk – tette hozzá a BKIK-elnök.

Hasonlóképpen üdvözölte a NAK-os lépést a Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára. Mint mondta, az agrárkamarával folytatott párbeszéd és egyeztetés eredményes volt, és ez azért nagyon jelentős, mert a kereskedelmi szövetségek közül kizárólag az MNKSZ folytatott érdemi tárgyalásokat a NAK-kal, annak érdekében, hogy a magyar élelmiszer-nagykereskedelem terhei mérséklődjenek. Ezáltal több százmillió forint maradhat a vállalkozásoknál a működési költségek fedezésére, esetleg fejlesztések finanszírozására.
– Az elért eredményre egy hosszú távú együttműködés első lépéseként tekintünk. A jelenlegi megállapodás az általunk felvetett problémák közül néhányra megoldást nyújt, de maradtak még nyitott kérdések, amelyekről további egyeztetéseket kell folytatni – jegyezte meg.

 


(nak.hu)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Földbizottsági meghívók

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok