Országos hírek

A sütőipar gondjait, előrelépési lehetőségeit érintették az előadók a NAK élelmiszeripari konferenciasorozatának legutóbbi fórumán. Előbbit főleg a munkaerőhiány jelenti, utóbbi közé a pályázati, támogatási lehetőségek, valamint a termékfejlesztésekben rejlő potenciál tartoznak.

Elég borús jelent és ugyancsak szomorúnak látszó közeljövőt vázolt Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari konferenciasorozatának november 15-i, a malom- és sütőipar helyzetével foglalkozó eseményén.

Ki marad?

A legégetőbb problémának a szakképzett munkaerő hiányát nevezte: a pékszövetség adatai szerint a több mint ezer sütőipari vállalkozás közel 23 ezer főt képes foglalkoztatni, ebből 3 ezer álláshely betöltetlen. Hasonló problémákkal küzd a malomipar is: a molnárképzés már évek óta megszűnt Magyarországon. A munkaerőpiaci gondok több tényezőre vezethetők vissza.
Egyfelől a diákok nem szívesen választják ezt az ágazatot, ahogy egy másik generáció a felnőttképzés, az átképzések során sem. Másfelől alacsony a jövedelmezőség, nem képesek a cégek versenyképes fizetést ajánlani még azoknak sem, akik hajlandóak lennének dolgozni, ebből következően pedig hiányzik a hosszú távú megbecsülés is – ezért aki teheti, szakmunkásként inkább külföldre megy boldogulni. (Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője későbbi előadásában erre utalva feltette a költői kérdést: vajon a hazai sütőipari vállalkozások a fiatalok érdeklődését vajon milyen modern, 21. századi csúcstechnológiákkal tudják felkelteni? A forró kemence melletti állás helyett tudnak-e mást kínálni?)

Septe József megjegyezte, a jövedelmezőséget befolyásolják a tisztességtelen piaci magatartású, külföldiek által létrehozott pékségek, valamint a kiskereskedelmi láncok sütődéi is.
Az elnök ugyan üdvözölte, hogy a GINOP-on belül, az élelmiszeripari vállalkozásoknak kiírandó pályázat keretében lehetőség nyílik modernizációs fejlesztésekre, ám a szövetség más irányú pályázatokat is szívesen látott volna: például a sütőipari szakboltok kialakítására és logisztikai eszközök fejlesztésére vonatkozót. Jelezte, ezúton is kéri a kamarát, hogy ez utóbbi törekvéseiket segítse. Felvetette, hogy a sütőipar akár a mezőgazdasághoz hasonló támogatást is kaphatna.
Bár kijelentette, hogy a fentiek és amiatt is veszélyben van az ágazat léte, hogy évek óta nem tudtak árat emelni – pedig a költségek folyamatosan emelkednek –, azért egy jó hírt megosztott a hallgatósággal, ami talán egy apró előrelépést jelenhet az ágazat számára a szebb jövő felé. A pékszövetség a NAK-kal együtt 2017 tavaszán várhatóan újra beadja az alapvető sütőipari termékekre (kenyér, kifli, zsemle) vonatkozó áfacsökkentési javaslatát a kormánynak, és kedvező esetben 2018. január 1-től csak 5 százalékos forgalmi adó terhelheti ezeket. (Septe József a Magyar Hírlap pénteki számában úgy nyilatkozott, hogy a kenyér 30 százalékos áremelkedésével kell kalkulálniuk a fogyasztóknak januártól.)

Kompenzáció lesz

A pékszövetségi elnök mondataira is reagált Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Előadásában annyiban igazolta az általa elmondottakat, hogy a tárca adatai szerint a pék szakma a hiányszakmák között a harmadik helyen áll, és átlag 150-160 ezer forintos átlagkereset jellemző az ágazatra. Ezen a ponton megjegyezte, hogy a kormány közelmúltban javasolt minimálbéremelési javaslata – amellyel kapcsolatban az érintett szervezetekkel még egyeztetnek – a fizetési/megbecsülési problémát valamennyire orvosolhatja.
Felvetődött, hogy ez a béremelés a kis sütőipari cégeknek likviditási problémát okozhat, hiszen nem biztos, hogy az alacsony bevételek mellett ki tudják gazdálkodni, ám a helyettes államtitkár elárulta, ebben várhatóan segítséget nyújtanak. A tervek szerint ugyanis kibővítenék a munkahelyvédelmi akciótervet, így az igazoltan alacsony jövedelmezőségű vállalkozásoknak két évig járna a minimálbér-emelést kompenzáló támogatás.

Simon Attila azt sem vitatta, hogy 3 ezer fő hiányzik az ágazatból, ugyanakkor megjegyezte, ez akár lehet több is, hiszen az illetékes állami szervezet felé az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások nem mindig jelzik akut munkaerőgondjukat, így ezen kis cégek adatai az állami nyilvántartásból kimaradnak.
Ha már munkaerőhiány: egy jó kamarai példa is elhangzott, amelynek talán lehet pozitív hatása. Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei szervezetének igazgatója röviden bemutatta azt a széles körű partneri közreműködéssel (cégek, szakmai szervezetek, szakképző iskolák, kormányhivatal, Klik) zajló megyei programot, amelyben a pék, a tejipari munkás és a mezőgazdasági gépész szakmákat népszerűsítik a diákság körében – 300-400 tanulót szeretnének elérni, és egyelőre a programnak kedvező a fogadtatása. (Az előadás vázlata  pdf itt (1.21 MB) megtekinthető.)

Fejleszteni muszáj

– Az élelmiszeripari kis-és középvállalkozások számára készült, kiírás előtt álló, technológiai korszerűsítést lehetővé tevő GINOP-os pályázat a malom- és sütőipar számára is fontos és szükséges, már csak azért is, mert egy ilyen fejlesztés a munkaerőproblémákat is kezeli – utalt a pékszövetségi elnök és az államtitkár szavaira saját szemszögéből Varga László, a NAK élelmiszeripari szakértője.
A szakértő a jelen lévő ágazati szakembereknek is ismertette azokat a legfontosabb pályázati tudnivalókat, amelyeket az előző élelmiszeripari fórumokon már elmondott, és amelyeket a korábbi összefoglalókban itt a nak.hu-n ismertettünk. (Annyit hozzátett még, hogy az NGM a kamara javaslatainak 95 százalékát elfogadta, és beépítette a feltételek közé, és már csak néhány felvetést kell tisztázni.) Pár lényeges, a sütőipart (is) érintő megjegyzést is tett. Varga László kiemelte, hogy a korszerűsítési pályázatban sem árbevétel-növelési, sem létszámbővítési követelmény nincs, segítve ezzel is a projektek hosszú távú fenntarthatóságát. A közép-magyarországi és budapesti sütőüzemek egyáltalán nem vehetik igénybe a pályázatot a régió fejlettsége, koncentráltsága miatt. Mint mondta, amolyan „pótmegoldásként” a GINOP-on belüli, a kkv-k termelési kapacitásának bővítését, illetve a kkv-k kapacitásbővítő beruházásainak támogatását lehetővé tévő pályázatok nyitva állnak akár a malom- és sütőipari vállalkozások előtt is. (Az előadás vázlata pdf itt (1.33 MB) megtekinthető.)

Hatékony ellenőrzések

A korszerűsítések, fejlesztések, forrásbevonások egyik pozitív hatása a piaci versenyben való megmaradás. A fórumon többször is elhangzott, hogy ezt a versenyt néhány tisztességtelen szereplő rombolja, Septe József szerint őket a szigorúbb hatósági fellépések kényszeríthetik meghátrálásra. Ennek egyik előjele lehet, hogy néhány napja a NAV egy bevételeivel trükköző miskolci pékséghálózatot leplezett le – ezt az esetet többen is üdvözölték.

Ehhez kapcsolódva a sütőipart is érintő ellenőrzések egy másik oldaláról számolt be Helik Ferenc, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának igazgatója. Mint mondta, az ágazatban személyi, tárgyi higiéniai hibákat, újra felhasznált lejárt termékeket, nyomon követési hiányosságokat, visszadolgozásra utaló bizonyítékokat találnak a leggyakrabban munkájuk során. Az igazgatóság tevékenységének hatékonyságát pedig jelzi, hogy fennállásuk alatt eddig 9,5 milliárd forint adót „mentettek meg” a költségvetésnek. (Az előadás vázlata pdf itt (1.31 MB) megtekinthető.)

Ugyancsak egy más irányú ellenőrzés, a közúti fuvarozási EKÁER-rendszer tapasztalatairól beszélt Lambertus József, a NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága tájékoztatási osztályának vezetője. A legtöbb szankció abból fakad, hogy a szállítók – például sütőüzemek is – a kirakodási címre történő megérkezési időpontot nem jelentik be, pontatlanul tüntetik fel a rendszámadatokat, a megengedett tömegűnél tíz százalékkal több árut visznek, és nyilvánvalóan valótlan adatot közölnek. Mindezeket is figyelembe véve szerinte a rendszer bizonyított, hatékonyan ki lehet szűrni általa az illegális fuvarokat. (Az előadás vázlata  pdf itt (1.23 MB) megtekinthető.)

Megújulási lehetőségek

Kedvezőtlen állapot ellenére nem lehet állítani, hogy a megújulásra képtelen lenne a sütőipar – a pékszövetségi elnök is hangsúlyozta, hogy az ágazatban egyre inkább megfigyelhető a különböző fogyasztói igényekhez, az egészséges és a „mentes” termékekhez igazodó kínálatbővítés. Szintén ezt a témakört érintette Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője: ő a teljes kiőrlésű illetve a fehér lisztből készült termékek előnyeit, hátrányait, főbb különbségeit, a fogyasztói trendeket, valamint az „újdonságok” piaci lehetőségeit magyarázta (az előadás vázlata pdf itt (1.76 MB) megtekinthető). Tömösközi Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a malom és sütőiparban ismeretes technológiai, termékfejlesztési újdonságokat, nemzetközi trendeket vázolta fel. Aztán Gyepes Katalin (Amurex Kft) a gluténmentes termékek előállításának kihívásait és lehetőségeit ismertette (az előadás vázlata  pdf itt (1.06 MB) megtekinthető).
A tanácskozáson Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója az igazgatóság tevékenységét mutatta be röviden (az előadás vázlata pdf itt (1.20 MB) megtekinthető), és Kuti Beatrix, az FM munkatársa révén szó volt még a sütőipart is tápértékjelölésekről és élelmiszerkönyvi változásokról is (az előadások vázlata  pdf itt (1.67 MB) és  pdf itt (632 KB) megtekinthetők).

(nak.hu) (fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK)