Országos hírek

Járulékfizetési kedvezmény bevezetésének kezdeményezésével, kedvezőbb pályázati lehetőségek kialakításával és új szolgáltatásokkal igyekszik segíteni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az élelmiszeriparban érdekelt tagjait.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) időről időre egy-egy ágazatot helyez fókuszba, hogy az adott szektorban tevékenykedő tagoktól érkező kezdeményezéseket összefésülje és képviselje a döntéshozók felé. Ezúttal az élelmiszeripart érintő fejleményekről számolt be Győrffy Balázs, a NAK elnöke szeptember 13-i sajtótájékoztatóján.

Kevesebb közteher

Ahogy szinte valamennyi hazai termelőágazatot, úgy az élelmiszeripart, s a benne tevékenykedő vállalkozásokat is komolyan érinti a képzett szakember- és munkaerőhiány – mondta Győrffy Balázs. Ennek megváltoztatása érdekében kereste meg a kamara egy javaslattal a Nemzetgazdasági Minisztériumot.
– A kormány 2015. július 1-jétől kiterjesztette a munkahelyvédelmi akciótervet a mezőgazdaságra is. A foglalkoztatók azóta járulékkedvezményt vehetnek igénybe a növénytermesztésben, az állattenyésztésben vagy a mezőgazdasági gépjavításban és -kezelésben foglalkoztatott 25 és 55 év közötti munkavállalókra. A NAK néhány hónappal ezelőtt javaslatot tett a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a főtevékenységként hazai mezőgazdasági termelésből származó alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs. – Noha a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztése nem feltétlenül oldana meg minden problémát, de számottevően segítene a munkaerő-megtartásban, a -elvándorlás mérséklésében, valamint növelné az élelmiszeripar versenyképességét.

A szaktárca első körben nem támogatta a kamarai kezdeményezést, mivel a 2,4 milliárd forintos intézkedésre nem lenne költségvetési fedezet. Ugyanakkor Győrffy Balázs szerint azóta kedvezően változott a helyzet, köszönhetően talán annak is, hogy az első elutasítás ellenére, a kamara sűrű levélváltásokkal folyamatosan napirenden tartotta a témát a minisztériumnál. Az elnök szerint az ügyben politikai döntés születhetett, mivel Varga Mihály tárcavezető a nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy a szakemberhiány okozta általános problémákra a vállalkozások járulékfizetési kötelezettségének csökkentése lehet a megoldás. (A miniszter és az NGM államtitkára is újfent megerősítette, hogy a kormány tervezi a munkaerőpiac megerősítését.)
– Kérjük is a kormányzatot, hogy a járulékcsökkentési lépések tervezésekor vegyék figyelme a kamara javaslatait, az élelmiszeripar és a kamara tagjai gondjainak enyhítése érdekében az ágazat élvezzen előnyt ebben a folyamatban – jegyezte meg. – A politikai döntés meghozatala után szakmai szinten érdemes tovább haladni, így állunk a minisztérium rendelkezésére.

A feldolgozóiparban is kevés a megfelelő munkaerő

Kedvező lehetőség közepes vállalkozásoknak

Egy másik apró sikerről is szólt a NAK elnöke: mégpedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) élelmiszeriparra vonatkozó, kamarai tevékenységgel létrejött változásáról. Korábban a kamarának is jelentős szerepe volt abban, hogy 50 milliárd forintról 100 milliárdra növelték a GINOP keretéből a közepes méretű élelmiszeripari vállalkozásoknak szánt forrást: a korábban tervezett 22 milliárdról 50 milliárd forintra nőtt a vissza nem térítendő támogatás, 25 milliárdról pedig 50 milliárd forintra a könnyített hitel formájában lehívható, visszatérítendő támogatás kerete.
– A több hónapos intenzív kamarai munka így eredményre vezetett, és most a végrehajtás szakmai előkészítésében is számít a kormány a kamara szakemberinek munkájára. Jelenleg is folyamatban van a támogatási feltételek kidolgozása az Irányító Hatóság, a Magyar Fejlesztési Bank, a NAK, valamint további szereplők részvételével. Reményeink szerint az ősszel megjelenhetnek a pályázati felhívások, és a támogatásoknak köszönhetően ismét megindulnak a fejlesztések, beruházások. A Vidékfejlesztési Programban és GINOP-ban együtt az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forinttal enyhülhet az ágazatra nehezedő nyomás – tette hozzá Győrffy Balázs.

Az elhangzott, hogy várhatóan a közepes méretű (50 és 249 fő alkalmazottat foglalkoztató) cégeket érinti az új pályázat, és a vállalkozások fejlesztésére maximálisan egy társaság 750 millió forint vissza nem térítendő, illetve 2 milliárd forint visszatérítendő támogatást kaphat.
A NAK elnöke szerint a plusz forrásokra égető szüksége van az ágazatnak. Az uniós csatlakozás óta viszonylag kevés fejlesztési forrás érkezett az élelmiszeriparba, így nem meglepő, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások lemaradtak európai versenytársaiktól. Tavaly az előző évhez képest például 37 százalékkal csökkentek az élelmiszeripari beruházások Magyarországon. Megjegyezte, versenyképes hazai élelmiszeripar nélkül – ami az itthon megtermelt alaptermékeket dolgozza fel – hosszútávon nincs versenyképes mezőgazdasági termelés sem.

Átmeneti segítség szükséges a nagyvállalatoknak

Ugyanakkor a hazai nagyvállalatok gondjaira is igyekeznek valamilyen megoldást kitalálni, mivel uniós finanszírozású pályázaton – egyelőre – ők nem vehetnek részt. Győrffy Balázs szerint a 250 főnél több dolgozót alkalmazó cégek éppen a technológiai hátrányukat igyekeznek a minél több munkavállalóval kompenzálni, ám így (létszám)méretük miatt kerülnek versenyhátrányba. A NAK és a visegrádi országok agrárkamarái még idén tavasszal kezdeményezték az Európai Bizottságnál a nagyvállalati besorolási rendszer megváltoztatását a támogathatóság érdekében, ám ez ügyben egyelőre még nincs döntés. Az elnök szerint átmeneti megoldásként szóba jöhet, hogy a kormány nemzeti forrást különítsen el erre a célra – a kamara pártolná ezt, és minden szakmai segítséget megadna a megvalósításhoz. Győrffy Balázs szerint ugyanis az élelmiszer-feldolgozók állandó fejlesztési kényszer alatt vannak, hiszen a lakosságnak nagy volumenű, jó minőségű árut kell versenyképes áron és feltételek között való előállítani.
– Az élelmiszeripar egy speciális ágazat, ahol a korszerűsítés, beruházás hatására a hatékonyság megnövekszik, viszont az élőmunka iránti igény lecsökken. Így szerintünk az élelmiszeripart a többi iparágtól elkülönülten kell kezelni – jegyezte meg.

A húsipari nagyvállalatok számára is jól jönne plusz forrás

Partnerek, hírlevelek

A NAK ezeken túl közvetlenül is igyekszik segíteni tagjait. Például létrehozta és folyamatosan bővíti az élelmiszeripari beruházások szakmai partnerlistáját. Ennek elsődleges célja, hogy egymásra találjanak az élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó mezőgazdasági termelők és a különböző iparágakban tevékenykedő vállalkozások, hogy termékekkel, szolgáltatásokkal kölcsönösen segítsék egymást. A lista „hatásosságát” a sajtótájékoztatón is illusztrálták: az egyik kamarai tag húsfeldolgozó cég élelmiszer-higiénia területen fejlesztő partnert keresett és talált is.
A másik közvetlen segítség a szeptember 13-án elindított élelmiszeripari hírlevél. A havi rendszerességű tájékoztatóban informálódhatnak a NAK-tagok a legfrissebb pályázati hírekről, a jogszabályi változásokról és a vonatkozó statisztikai adatokról. Kiemelt figyelmet kapnak a legújabb hazai és nemzetközi fogyasztói trendek és kutatás-fejlesztési eredmények, valamint a folyamatosan frissített kiállítás- és vásárajánló is segítséget nyújt a tagok hazai és nemzetközi megjelenéséhez. Az e-mail elérhetőséggel rendelkező tagok a hírlevelet automatikusan, minden hónap első hetében megkapják, és várhatóan hamarosan a portálon is elérhető lesz.

Információk élőben

Azt már a nak.hu-n is jeleztük, hogy a kamara idén ősszel konferencia-sorozatot szervez élelmiszeripari vállalatok részére, és erre kitért most Győrffy Balázs is. Mint mondta, a rendezvények keretében lehetőség nyílik az egyes ágazatokat érintő kilátások és tendenciák ismertetésére, az egyes ágazati problémák megvitatására. Többek között szó lesz a 2016. december 13-tól kötelező tápértékjelölésről, az élelmiszeripari támogatásokról, a munkaerőpiaci problémákról, valamint az adott ágazat piaci helyzetéről, aktualitásairól. Ezen felül bemutatnak például technológiai, termékfejlesztési, csomagolástechnikai újdonságokat, valamint az egyes ágazatokat érintő nemzetközi trendeket.
– A rendezvényeken érintett témák segítséget nyújtanak abban, hogy a tagok üzemméretüktől függetlenül felkészülhessenek és reagálhassanak a piaci változásokra, fogyasztói trendekre. A lehetséges technológiai és termékfejlesztési irányok ismertetése elősegíti a vállalatok termelési hatékonyságának növelését, és ezáltal az egyes ágazatok versenyképességének fokozását is – indokolt Győrffy Balázs.

(nak.hu)