Országos hírek

Fontos, vízilétesítményekkel kapcsolatos jogszabály jelent meg néhány hete a Magyar Közlönyben, amely érinti a pályázni szándékozó agrárvállalkozásokat is. Az illegális víztermelések legalizálására ösztönző módosítást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte és támogatta.


Idén májusban a Magyar Közlöny 71. számában jelent meg az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló törvényt (Vgtv.) módosító új jogszabály, amely a jogellenesen létrehozott vízilétesítményeket, illetve elsősorban mezőgazdasági célú kutakat érinti.


Törvényen belül


Ez idáig, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, a vízügyi hatóság kötelezte a kivételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve magának a kútnak az átalakítására vagy megszüntetésére. Ezen kívül 300 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot is ki lehetett szabni a vétkesre.
 A BM-NAK együttműködési megállapodás keretein belül folyamatos egyeztetések folytak a mezőgazdasági vízgazdálkodási elősegítése érdekében, ahol a kamara a jogalkotóval több ponton tudott közös konszenzusra jutni. Ennek egyik eredménye, hogy a Vgtv. 29. paragrafusa a következő bekezdéssel egészült ki: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Vagyis ez azt jelenti, hogy a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságnál 2018 végéig!


Az illegális víztermelések legalizálására ösztönző módosítást – a jogszabály-tervezet szakmai és közigazgatási egyeztetése során – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte és támogatta. A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízi létesítmények között, ezért kiterjed a vízügyi hatóságok (megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) és a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is, vagyis minden illegálisan létesített vízkivételi eszközre.
A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljáráshoz ugyanazokat a dokumentációkat kell benyújtani az illetékes hatósághoz, mint amelyek a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljáráshoz szükségesek. Ehhez segítséget nyújt a Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján elkészült, a mezőgazdasági célú öntözéshez kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárásokról szóló hatósági tájékoztató, mely elérhető a NAK honlapján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók”menüpont alatt.


Jogszerűen lehet pályázni


A törvénymódosítás immár az uniós Víz Keretirányelvvel is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai EU-s pályázatokon is indulhassanak. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amelyben 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését. A pályázati kérelmeket 2016. augusztus 1-től lehet benyújtani.

 

A NAK-nak a témával kapcsolatos sajtóközleménye itt olvasható.


(NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Földbizottsági meghívók

Telekommunikáció

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák és falugazdászok