Országos hírek

Sokakat érintő témákról értekezett a NAK Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Országos Osztálya, mintegy 150 szakmabeli kamarai tag részvételével. Milyen újszerű időjárási kockázat fenyeget, hogyan rendezhetők az osztatlan közösök anomáliái, mi lesz velünk, ha újabb növényvédő szereket tiltanak be az uniós bürokraták?  

Szép számmal, mintegy százötvenen gyűltek össze a NAK szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó tagjai közül Gödöllőn, a gépmúzeumban november 6-án tartott osztályülésen. A rendezvényt – melyen az input alosztály tagjai is részt vettek – Petőházi Tamás osztályelnök expozéja nyitotta. Felvezetőjében elsőként a termésbecslés, előrejelzések szabályainak korábbi megváltoztatását említette, s azt, hogy a tapasztalatok szerint mára sokkal gördülékenyebben, pontosabban működik a rendszer. Elmondta, a NAK csatlakozott a Vetőmag Szövetség (VSZ) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) fajtaajánlati programjához, ami kukorica és búza tekintetében működik. Az osztályelnök a kamara részvételét pozitívumként értékelte, megemlítve, hogy a NAKlapon keresztül közvetlenül eljutnak az érintett gazdálkodókhoz az eredmények, illetve növekedett a résztvevő fajták és cégek száma is. A programot a repcével is elindították, tizennégy cég kapcsolódott hozzá, és szeretnének ebből is ajánlati fajtalistát készíteni.

 

Petőházi Tamás kamarai osztályelnökként komoly eredményekről számolt be 

 

A kukorica eredményeket november 27-én kódolják ki, s hagyományosan a januári AgroMashExpón lesz ennek a díjátadója. Az osztályelnök szólt még a kiskultúrás növényvédő szerek engedélyeztetésének átdolgozásáról, amivel a költségeket csökkentenék, azt is célozva, hogy sok gazdálkodónak ne kelljen illegális technológiák irányába elmennie. A szakma lobbitevékenységet folytat bizonyos szerek szakmailag nem teljesen indokolt visszavonása ellen, illetve a drónos szabályozás kialakításában is részt vesz, annak gyakorlatközeliségét célozva. Ugyanis ezen a területen már vannak „szolgáltatók”, de sem gépes, sem szer oldalról nincs elfogadott szabályozás. Mint említette, az EU-országok közül a tiltás ellenére is Magyarországon, Franciaországban és Spanyolországban használatos a légi permetezéses technológia. A NAK közbenjárt a cukorrépa kapcsán eseti engedély kérésében neonikotinoidra, azonban eddig ez nem vezetett eredményre. Petőházi Tamás a digitális információszolgáltatás, tudástranszfer témakörében alakult kamarai munkacsoport kapcsán szólt arról, hogy 2020. február közepén ingyenes szakmai konferenciát rendeznek, amire minden érdeklődőt szeretettel várnak. A rövid bevezetőben megemlítette a nitrátrendelet-módosítás kérdéseit, amibe az MTA talajtani intézetét is be kellett vonni, ahol vizsgálatokat végeznek és kiértékelik azokat – ez időigényes folyamat.

 

Zászlós Tibor: "A kamarai osztályokon keresztül minden gazdálkodó aktív részese lehet a szabályozások alakításának is"

 

Az osztályülés résztvevőit Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke is köszöntötte, a kamara által megvalósítani kívánt tervekről, gondolatokról szólva. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NAK osztályai révén az egyes gazdálkodók nem csupán elszenvedői, hanem alakítói is lehetnek a különféle, a tevékenységüket befolyásoló szabályozásoknak. Például a Közös Agrárpolitika és az ahhoz kapcsolódó jogszabályi háttér alakításához a szakminisztréium is a nakos rendezvényeken vérteződik fel tapasztalatokkal, itt is megismeri a gazdálkodói igényeket, problémákat. Ezáltal valóságközelibb, nem életszerűtlen jogszabályok születhetnek a jövőben. Az alelnök a növényvédelmi szerek esetenként indokolatlan, EU-bürokraták általi kivonása kapcsán hangsúlyozta: a búza az időjárásnak megfelelően, nem a jogszabályok szerint növekedik, azaz az uniós döntéshozóknak nem kellene elrugaszkodniuk a valóságtól. Mint említette, döntés születhet arról, hogy a jelenleginél több szakmai terület kerüljön a NAK-hoz, ami által a kamara még inkább szolgálója és szolgáltatója tud lenni minden egyes gazdának.

Földtörvény, osztatlan közös, öröklés

Az osztályülés délelőtti programja három panelre oszlott. Az elsőben a földtörvény, az osztatlan közös és az öröklés kérdései szerepeltek. Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója nyitóelőadásában leszögezte: hazánkban mintegy ötmillió hektár gazdálkodásra alkalmas földterület van, ezt kell minél hatékonyabban és felelősen, fenntarthatóan használnunk. Emlékeztetett, a NAK 2018 tavaszán egy 80 oldalas kiadványban foglalta össze az agráriummal kapcsolatos legégetőbb teendőket, megoldási javaslatokat is megfogalmazva. Az egyik legfontosabb témakör a termőföld, azon belül is az adásvétel törvényi szabályozása, az osztatlan közös tulajdonok rendezése és az öröklés. Az igazgató kiemelte, hogy a három pontból a földtörvény vonatkozó módosítása tavaly év végén megtörtént, az idén januártól már hatályos. Általa a NAK-nak jelentősebb szava lett az adásvételek kapcsán, valamint a jogszabályban nevesítették azokat a pontokat, amik alapján elutasítható az adásvétel. A következő döntéshozói szint a Kormányhivatal, ahol erős indoklás szükséges a döntés megváltoztatásához, ami után a bíróság következik, ahol már nem módosítják a döntést, csak eljárási hibát jelezhetnek illetve visszaküldhetik az adásvételt új eljárásra. Mindez a helybeli érdekek miatt fontos, valamint ezáltal bezárták a visszaélési lehetőségek kiskapuit.

 

Cseszlai István: a NAK konkrét szakmai javaslatotkat tett le az asztalra, és dolgozik azok megvalósításán

 

Az osztatlan közös szabályozására tavasszal készült javaslat, három elemmel, ez jelenleg egyeztetés alatt van. Mint Cseszlai István elárulta, Magyarországon tágabb értelemben 4 és fél millió, de alsó hangon is 3 millió embernek van osztatlan közöse. A tervezet szerint a jövőben a legnagyobb tulajdonos vagy használó megvehetné a résztulajdont, a cél, hogy 1/1 jöjjön ki a végén, szerződéssel. Erre ugyan jelenleg is van lehetőség, de egyhangú döntés kell hozzá, akár 150 tulajdonos esetén is. A tervezet szerint egyhangú döntés helyett – a részarány alapján – egyszerű többség is elegendő lenne, a szándék az, hogy művelésre alkalmas részek jöjjenek létre. Jelenleg hét jogorvoslati lehetőség van, nagyon ritkán zárulnak le – akár évek után is – osztatlannal kapcsolatos ügyek; a jövőben érdemes lenne szűkíteni a fellebbezési körök számát. Ugyanígy a földmérési jegyzőkönyv adásvételi szerződéshez kötelező csatolása is enyhíthető lenne.

Az öröklés kapcsán a szakember megemlítette: napjainkban sajnos csak az esetek 4 százalékában történik meg a termőföld gazdaságot továbbvivő utód nevére írása. Az örökléshez szükség lenne egy kedvezményes hitelprogramra, amiből a többieket ki lehet fizetni. Az osztatlan közös szabályozásának rendezése után az öröklés rendbetétele lesz a következő lépés. Az előadásban szó esett még a családi mezőgazdasági vállalkozás (csmv) kategória létrehozásáról, átörökítve abba az őstermelői kedvező adózási, járulékfizetési lehetőségeket. Ezzel a jelenlegi „álőstermelők” kikopnának a rendszerből, a csmv olyan kft.-szerű működési forma lenne, amiben csak közeli hozzátartozók lehetnének, és csak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozhatna. Az adózási kategória kapcsán jelenleg is folyik az egyeztetés az illetékes tárcákkal.

Csökkent a jégkár, de újfajta veszélyt hordoz magában az időjárás

Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója a gabonapiaci trendek kapcsán azon meglátását osztotta meg a közönséggel, hogy nagyon kettéválik a piac a világban és itthon is. Ugyanis a középszintű termékek kezdenek kiveszni: alapvetően vagy olcsón, nagy tételben előállított tömegtermékekre vagy nagyon különleges árukra mutatkozik igény. Az EU-ra pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik például Ukrajna és a Mercosur-országok felől, akik nagy mennyiségben, olcsón állítanak elő árut. Példaként említette, hogy a legközelebbi Unión kívüli piacra, Egyiptomba csak Ukrajna és Franciaország (ahol kikötők vannak) exportál. Hazánk hátrányaként hozta fel, hogy nem tudunk kikötőbe olcsón és gyorsan eljuttatni tömegárut (egy hozzászóló később jelezte, hogy Oroszországban még nagyobb távolságok vannak, s ott is el kell jusson a kikötőkbe az áru). Mezei Dávid az osztatlan közös rendezése kapcsán kiemelte, hogy finanszírozás szempontjából minden bizonytalansági tényező (akár a tulajdonnal vagy az adózással kapcsolatos) negatív, ezért üdvözlik a letisztítási szándékot. Elmondta, most is szívesen finanszírozzák a gazdákat, olyan programjuk is elindult, ami földszerzéshez ad hitelt. Az osztatlannal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy tartós megoldás kell, azaz a szabályozások megalkotásakor arra is figyelni szükséges, hogy egy-két-három generáció múlva ne „termelődjenek” újra az osztatlan közösök.

Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító mezőgazdasági üzleti igazgatója a NAK által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer kapcsán elmondta, hogy érzékelik a jégkárok csökkenését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy megjelent egy olyan éghajlati tényező, ami korábban nem volt ennyire számottevő. Mégpedig nagyon erős, vihar jellegű esők voltak, idén öt nap is megdőlt a csapadékrekord. Tapasztalatuk szerint többek közt a borsótermesztőket nagyon kedvezőtlenül érintette ez. Sokuknak volt jégre biztosításuk, de főként Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyét nagyon komoly viharok érték. Baranyi Szabolcs kiemelte: a kárenyhítési alapban is van 28 milliárd forintnyi keret; ezt és a piaci alapú biztosításokat mindenképp együtt érdemes igénybe venni. Mint elmondta, idén a belvizet egyetlen piaci biztosító sem vette be a termékei közé, de annak a kockázatfedezésére a kárenyhítő rendszerben van lehetőség. Hangsúlyozta, a jég mellett más kártípusokra is kell készülni. Idén mintegy 12 milliárd forint volt a támogatott biztosítási díj növényekre az országban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosítók egyedi megoldásokra, megállapodásra is nyitottak. Példaként említette, hogy tavaly a repce kelésénél problémák voltak, ezért a vetőmagos cégekkel egyedi megoldásokat írnak. Ugyanígy speciális növényekre vagy az általánostól eltérő típusú illetve más időszakra szóló szerződésekre is van lehetőség.

Komoly kockázat van bizonyos növényvédelmi hatóanyagok tiltásában

Zászlós Tibor gyakorlati szakemberként is hangsúlyozta, hogy nagyon fontos lenne az osztatlanok megszüntetése, a jelenlegi átláthatatlan, haszontalan struktúra fenntartása senkinek nem érdeke. Ez mindenféle fejlesztésnek, az öntözésnek is gátja. A kamara alelnöke az agrárium jövője kapcsán hangot adott azon véleményének, hogy általánosságban az étkezési szokások megváltozása nagyobb hatást fog gyakorolni a földhasználatra, mint a népességnövekedés: ahogy most, a jövőben is a piaci igények kielégítése lesz az elsődleges. Az öröklés kapcsán hangsúlyozta: támogatni kell, hogy ne bomoljanak szét a meglévő, prosperáló gazdaságok; ne menjen tönkre az elvégzett munka amiatt, hogy nem történik meg a gazdaság átadása az utódoknak. A csvm-ek kapcsán pedig megemlítette, hogy az agrárminisztériumon kívüli tárcáknál alapvetően kevés az információ a mezőgazdaság igényeivel, lehetőségeivel kapcsolatban, a kamara ezért is hangsúlyosan képviseli több szakágban az agrárium érdekeit, ahogy korábban például a kedvezményes áfaköröknél is történt.

A második panelben a többféle növényvédő szer visszavonása volt a téma, zömmel növényvédelmi cégek vezetőinek részvételével. Vitaindítójában Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője úgy fogalmazott: „Nyugaton már teljesen eltávolodtak a valóságtól, a természet törvényeitől”. Mint mondta, a fogyasztók és a termelők egyre gyorsabban távolodnak el egymástól, és nem érzékelik a növényvédelem fontosságát. Emlékezetett a korábbi, burgonyavész miatti írországi éhezésre vagy a kukoricabogár okozta károkra, illetve az aranyszínű sárgaság problémakörére. Szerinte ha elmegyünk a „sötétzöld” irányba, akkor a minőségi és mennyiségi élelmiszer-előállítás kerül veszélybe. Kiemelte: a növényvédelmi iparnak az ökológiai gazdálkodás fontos társterülete, a korlátozások pedig a termelőket negatívan érintik. A legális technológiák hiánya fokozott rezisztenciaveszélyhez, növényvédelmi szükséghelyzethez vezethet, politikai és társadalmi nyomás hatására indokolatlan felfüggesztések születnek, vizsgálatok indulnak. Leszögezte: fontos a kommunikáció a társadalmi elfogadásért.

A panelben felszólaló szakemberek kiemelték azt, hogy nem kell mindent beszüntetni, sok szernél inhibitorral kezelhető a kockázat, s a kémiai védelem elengedhetetlen a mai mezőgazdaságban. A nagy cégek párbeszédet folytatnak az uniós döntéshozókkal arról, hogy a szabályozási környezet is kiszámíthatóbb legyen. Ugyanis míg Amerikában öt-hat, addig az EU-ban tíz év egy új szer engedélyeztetése. Így ha kivonnak egy hatóanyagot, akkor csak jelentős késéssel léphet be új a piacra, talán már túl későn is. Illetve jelezték, hogy sok esetben csávázással is megoldható az első növényvédelmi lépés, a legtöbb cégnek vannak ilyen megoldásaik. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy ismét elterjedt a növényvédő szerek hamisítása, ezért javasolják, hogy hiteles, régóta a piacon lévő forgalmazók és gyártók termékeit válasszák.

A harmadik panelben a 2020. évi gabonapiaci kihívásokról volt szó, ahol a globális trendekről is szó esett. Délután a szaktárca adott tájékoztatást a 2020 utáni Közös Agrárpolitika stratégiai tervezéséről, illetve a NAIK-AKI a KAP Stratégiai Terv ágazati helyzetelemzését ismertette, amit a jelenlévők egy workshop keretében meg is vitattak.

 

(nak.hu; fotók: Kerkuska Eszter)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei