Országos hírek

A legszélesebb társadalmi konszenzusra lenne szükség annak érdekében, hogy véget lehessen vetni a birtokrendszer aprózódásának – hangzott el a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának szakmai konferenciáján a múlt hétvégi OMÉK-on.


Jelentős versenyhátrányt jelent a magyar mezőgazdaságnak a birtokok elaprózódása. Ez immár olyan kérdés, amely mellett már nem lehet elmenni, elengedhetetlen megtalálni a megfelelő megoldást - mondta Jakab Tamás a MAGOSZ főtitkára, a szövetség Ifjú Gazda Tagozatának szakmai konferenciáján.

Az öröklés kérdésének kiemelt szerepére rávilágítva kiemelte: az osztatlan közös tulajdonok létrejöttének jogcímeit és a tulajdonosok számát tekintve részarány tulajdon kiadással 287 ezer, kárpótlás útján 84 ezer, míg az elmúlt nyolc évben örökléssel 619 ezer közös osztatlan tulajdonrész képződött.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az egész osztatlan közös tulajdon kérdéskör, a rendszerváltás utáni magyar jogalkotás egyik zsákutcája.
– Ennek – tette hozzá – immár mindannyian isszuk a levét, a gazdálkodóktól a fogyasztókon keresztül mindenki rosszul jár, mert erősen rontja az ország versenyképességét.

Meglátása szerint, amíg elvben beszélgetünk e kérdésről igen széles körű egyetértés mutatkozik, ám amikor a társadalom szélesebb rétegei szembesülnek az esetleges tervekkel, s felvetésekkel, amelyek megoldanák, vagy a megoldás irányába terelnék a helyzetet, úgy igen gyorsan megszólalnak a „szirénhangok".
– Sajnos azon célunktól, hogy a föld azok tulajdonában legyen, akik használják is, még igen messze állunk, s ennek egyik fő oka az öröklés szabályozása, vagy éppenséggel szabályozatlansága – mondta a kamara elnöke. – Fontos lenne, hogy azok, akik nem a mezőgazdaságban, mezőgazdaságból akarnak élni, fogadják el, hogy nem részesülnek a család termőföldjéből, hanem esetleg valamiféle kárpótlást kapnak. Ezt, vagyis a családtagok kárpótlását a legjobb esetben az öröklő családtag valamiféle állami segítséggel, támogatással tehetné meg.

Az is felmerült, hogy bizonyos területnagyság alatt már csak a teljes birtokot lehessen örökölni, példaként vetette fel, hogy esetleg egy másfél hektárnyi szántót már nem lenne érdemes osztogatni.
– Hiszek abban – tette hozzá Györffy Balázs –, hogy az ösztönző intézkedések hozhatnak megoldást. Egyébként a legjobb az lenne, ha nem lenne szabályozatlan öröklés, s lehetőség szerint a tulajdonosok végrendelettel vagy öröklési szerződéssel szabályoznák azt, hogy mi történjen gazdaságukkal.

A termőföld esetében nincs öröklési illeték, az üzem eszközei esetében viszont van.
– Azonban amennyiben valaki megköti az öröklési szerződést, vagy végrendelkezik, akkor elengedhetnék az illetéket; ez például lehetne egy ösztönző megoldás a jogszabályba – vetette fel Győrffy Balázs.

Feleslegesnek nevezte emellett a 300 hektáros területhatárt, amely birtokmaximumot nem lépheti túl a végrendelettel, vagy öröklési szerződéssel öröklő gazda, hiszen ha ezen előre tekintő jogi aktusok nélkül zajlik le egy hagyatéki eljárás, úgy e birtokmaximumot nem kell figyelembe venni. E téren mindenképpen változtatni kellene, hiszen az elősegíthetné a rendezettebb öröklési eljárások előretörését. Emellett a kamara elnöke szerint meg lehetne vizsgálni, hogy az egy örökösnek van-e olyan anyagi háttere, hogy kifizesse örököstársait. Amennyiben nem, úgy az állam kamattámogatott hitellel segíthetné az ügy érdemi megoldását. Amely területek esetében a birtok értéke nem éri el az ügyvédi költségek értékét sem, ott pedig el lehetne engedni az ügyvédkényszert, s itt a kamara akár segítőként is felléphetne.

– A kedvezményes hitel lehetőségét mindenképpen érdemes átgondolni, hogy el tudjanak számolni egymással a családtagok– értett egyet a kamara elnökével Jakab István, a parlament alelnöke, a MAGOSZ elnöke.

Abban is egy véleményen voltak, hogy tarthatatlan az az állapot, hogy ha valaki végrendelkezik, akkor van birtokszerzési korlát, ha törvényes örökléssel megy végbe az öröklés, akkor nincs. Mint mondta, hatalmas kihívás előtt áll az egész világ, a versenyképesség alapkövetelmény.
– Ha ez igaz, olyan struktúrát kell kialakítani, ahol a jövő generációja egyre versenyképesebb lesz, amihez magas színvonalú tudás párosul. A MAGOSZ célja, hogy a fiatalokkal megéreztesse a döntésük súlyát, a felelősségüket e téma megoldásában – tette hozzá az elnök.

– Magyarországon érdemi agráröröklési szabályozás nincs, ez a helyzet egészen más Nyugat-Európában – szögezte le Cseh Tibor, a MAGOSZ szakmai titkára, rámutatva: 16 államból 12 esetében van speciális agráröröklési szabályozás, s csak négyben nincs, ezek Hollandia, Anglia és Írország. A nyugat-európai szabályozás alapja, hogy a mezőgazdasági üzemet szabályozzák, vagyis az üzemet tartják egyben. Az az egy leszármazott örököl, aki mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, tapasztalattal bír, vagy már van üzeme (Svájc). Egyébként a speciális agáröröklési szabályok ellenére a végrendelkezés az általános gyakorlat. Ez sajnos itthon nem jellemző.

A szakmai titkár szerint Magyarország szempontjából példa lehet Dánia. A birtokrendszere kisebb üzemekre épít, az országban csak magánszemély örökölhet, az, aki helyben adózik és úgynevezett zöld bizonyítványa van, amely szigorú követelményű mezőgazdasági végzettség. Franciaországban a bíróság dönti el, ki örökölheti a tulajdont. Van birtokmaximum és -minimum. A legkisebb gazdaági egységet is meghatározzák a franciák, a magyarok ezt sajnos nem teszik. Cseh Tibor rávilágított egy alapvető tévedésre is, ami a hazai közgondolkodásban általános: az osztatlan közös tulajdon nem hungarikum, Belgiumban is találunk ilyen rendszert. De a hazai esetekkel szemben ott csak ideiglenes megoldásként élnek ezzel, az öröklési eljárás során, míg az örökösök nem számolnak el egymás között. Olaszoknál a mezőgazdasági termelő egyoldalú nyilatkozatot tesz, ez a legegyszerűbb megoldás, s ott meghatározzák a legkisebb üzemegységet is.

A legnagyobb agrárországok egyébként kivétel nélkül szabályozzák a birtokminimumot. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a témát a fiatal gazdáknak kell felkarolniuk, és a már rendelkezésre álló mélyreható információk alapján ki kell dolgozniuk a saját jövőjük érdekében is a legmegfelelőbb megoldásokat, amiket a szakmai szervezetek a politikai vezetők elé terjeszthetnek.

Mivel Magyarországon szinte mindenkit érint valamilyen mértékben a termőföld-kérdés, az ügy nagyon széles társadalmi vita lefolytatását igényli, s azt, hogy legalább a főbb irányokban konszenzus alakuljon ki. A birtoktestek szétaprózódása nem csak a művelési nehézségek miatt okoz jelentős versenyhátrányt hazánknak, hanem azért is, mert a területek jelentős részét bérlőként művelik a gazdák, ami minimum évi százmilliárd forintot von el az ágazattól.


(forrás: Világgazdaság)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei