Országos hírek

Csúcstermés várható szőlőből és borból idén is Bács-Kiskun megyében, de a NAK megyei elnöke szerint ez most inkább átok lesz, mint áldás. Úgy vélte, ahogy itt is, úgy általában a gyümölcstermesztési ágazaton nagyot lendíthetne a feldolgozóipar fejlesztése. Utóbbihoz közvetve egy kamarai javaslat is hozzájárulhatna.


Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb megyéje (844515 hektáron helyezkedik el), a 470127 ha művelés alá vont terület közel felén szántóföldi növénytermesztés (búza, kukorica) folyik, jelentősek a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, káposztafélék, spenót, kapor, vöröshagyma, sárgarépa, cékla, petrezselyem termesztése), továbbá kiváló adottságokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcstermesztéshez (alma, cseresznye, meggy, kajszibarack, szilva, őszibarack, bodza, szamóca), míg az állattenyésztés területén a legnagyobb volumenben tenyésztett gazdasági haszonállatok a szarvasmarha, sertés, juh és baromfi.


Bortermelési gondok egykor és most


Ha már szőlőtermesztés… Még az 1990-es évek elején megtörtént ipari méretű borhamisítás miatt szerzett kétes hírnevet a megye, annak is az „aranyháromszög” néven emlegetett Soltvadkert, Kecel és Kiskőrös alkotta térsége. Mint Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke a NAKlap és a nak.hu megyebemutató sorozata keretében elmondta, ez az ügy máig kísérti a megyét.
– Amolyan levakarhatatlan bélyegként rajtunk maradt, holott jelenleg a borhamisítás egyáltalán nem jellemző – jegyezte meg. – Az évtizedek során mindig is szembe állították a hegyvidéki és a síkvidéki borokat, és utóbbiak általában gyengébbnek volt beállítva. De most már ez nincs így, itt, nálunk, a síkvidéken is egyre jobb minőségű borok készülnek, amit az országos borversenyek eredményei is igazolnak. Már anyagilag sem éri meg hamisítani, mivel például a cukor ára is jelentősen emelkedett.

A szőlőtermesztőknek és a borászoknak ma egészen más gondjaik vannak: a túltermeléssel küzdenek. Gáspár Ferenc szerint az idei szőlő- és bortermés átok lesz, mint áldás. Mint mondta, 2018-ban csúcstermés volt a szőlőből, a megyei pincészetekben még most rengeteg eladatlan borkészlet áll, és erre rakódhatnak rá a szintén jelentősnek ígérkező idei termésből készítendő nedűk. Azt egyelőre nem óhajtotta megbecsülni, hogy a megyében idén mennyi új bor ragadhat benn a borászatoknál. Úgy vélte, az agrártárca részéről jó ötlet volt a zöldszüreti támogatás – az idő előtti leszedéssel ugyanis mérsékelhető a termésmennyiség –, más kérdés, hogy ezzel nem mindegyik Bács-Kiskun megyei gazda tudott élni.
– Mégpedig azért nem, mert a zöldszüretnek jelenetős kézimunkaerő-igénye van, az pedig olyannyira megdrágult (átlag 10 ezer forint naponta), hogy a megyében nem volt szabad ember, aki leszedje a fürtöket. Így az érintett gazdálkodók több mint fele nem is vette igénybe a támogatást – tette hozzá a megyei elnök. – Most ott tartunk, hogy a szőlőfelvásárlók sorra jelentik be, hogy nem vesznek át már szőlőt. Ha a döntéshozók nem lépnek időben, nagyon nagy baj lehet a következő hetekben, hónapokban…

Fel is merült a kérdés: vajon, akkor hogyan lehetne kezelni a helyzetet? Gáspár Ferenc szerint hasznos lehetne még a lepárlás segítése, de mivel alig működik lepárlóüzem, erre vajmi kevés esély van. Hozzátette, a túltermelésből adódó problémák leginkább azokat a gazdálkodókat érintik, akik csak szőlőültetvénnyel rendelkeznek, és nincs sem saját feldolgozóüzemük, sem saját – elég kapacitású – tárolóhelyiségük.


Szövetkezés, másképp


A minden mindennel összefügg elv alapján ez utóbbi egy országos – máshol, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is létező – gondra irányítja rá a figyelmet: a feldolgozóüzemek hiányára! Gáspár Ferenc szerint előbb vagy utóbb szükség lesz ezekre, ő úgy látja, ha a szakpolitikai döntéshozók mihamarabb határoznának ez ügyben, akkor hosszú távon biztosítva lehetne a gyümölcstermesztés, a felvásárlás és a feldolgozás kiegyensúlyozottsága. Megjegyezte, bár az év elején egy megyei kamarai fórumon felmerült, hogy bizonyos üzemméret felett állami ráhatással kellene rávenni a gazdálkodókat a szövetkezésre, ő – a régmúlt rossz tapasztalatai miatt – megyei elnökként sem lenne híve az ilyen típusú szabályozásnak. De szerinte a szövetkezés bármely más módon való ösztönzése elősegíthetné akár a feldolgozóipar fellendülését is.

– A NAK által javasolt gazdálkodási forma, a mezőgazdasági családi vállalkozás (csmv) például jó irány, egyfajta szövetkezés is lehetne. Mindezt persze összekötve például adózási kedvezményekkel, beruházási (hűtőkapacitás-, feldolgozóipari kapacitást növelő) támogatásokkal. Persze nagyon fontos, hogy ne valamiféle regula kényszerítse ki az együttműködést, hanem tegyék érdekeltté is a gazdákat. Nagyon fontos lenne, hogy a szövetkezések nyomán kialakuló feldolgozókban kapjanak résztulajdont – akár részjegy formában – a termelők. Egy példával hadd illusztráljam! A kaposvári cukorgyár német cukorrépa-termesztők tulajdonában van, és emiatt a német termelőknek teljesen mindegy, hogy mennyi a felvásárlási ár, mivel ő az előállított cukor eladása utáni bevételből, tulajdonosként, jutalékot/osztalékot kap. Azzal vigasztalják a magyar termelőket, hogy ugyan azon a felvásárlási áron veszik tőlük át a répát, mint a németektől, de ez a magyar gazdának nem vigasz, mivel neki nincs részesedése a cukorgyárban. Egy szó, mint száz: ha van érdekeltségük a feldolgozóban, akkor oda szállítják az alapanyagot, nem pedig éppen oda, ahol kedvezőbb felvásárlási árat kapnak – mondta Gáspár Ferenc.


Hatékony munkaszervezés


Ahogy fogalmazott, megyei elnökként valamennyi kamara tag érdekeit kell képviselnie, legyen az őstermelő, egyéni gazdálkodó vagy cég – megyében 29222 őstermelőt és 37462 kamarai tagot tartanak nyilván –, ami nem könnyű feladat, hiszen, mint az a fentiekből kiderült, gyakorlatilag ahány tag, annyiféle álláspont. És a véleményeket, észrevételeket, gondokat, problémákat illik személyesen megtapasztalni. Gáspár Ferenc igyekezett úgy megszervezni a megyei kamarai szervezet munkáját, hogy lehetőleg minden ágazatnak legyen egy fő vezető képviselője (alelnök „felügyeli” a szántóföldi növénytermesztést, a szőlő-bor ágazatot, a gyümölcstermesztést, az erdészetet, míg a víziszárnyas-ágazatot tanácsadó, az állattenyésztést maga „viszi”), illetve lehetőség szerint ő vagy valamely alelnöktársa személyesen is ellátogasson egy-egy térségbe.
– Nagy könnyebbség nekem, hogy a feladatokat így szét tudtuk osztani – jegyezte meg. – A gazdák igénylik a személyes kontaktust, ezt több helyen is megerősítették. De nekem is hasznos tapasztalatszerzés, hiszen magam sem ismertem teljesen minden vidék tevékenységét.

Többek között az ilyen látogatások kedvező következménye, hogy sikerült közbenjárni a jánoshalmai mezőgazdasági szakképző iskola megmaradása érdekében, illetve a NAK által immár országossá tett szakmakóstoló rendezvényt előbb megyei kezdeményezésre Bács-Kiskunban tesztelték. Gáspár Ferenc azt is tapasztalta, hogy a tagok eltérően ítélik meg a kamarát. Mint mondta, az őstermelőknek, az egyéni gazdálkodóknak, a kis és közepes cégeknek a falugazdászok bevonásával tudnak annyit nyújtani, hogy azt érzik, a tagdíjért cserébe kapnak segítséget, egyedül a nagyobb vállalatok számára tudnak kevesebbet adni.
– Nagyon nehéz az ő igényeiket kielégíteni, hiszen amit mi adni tudnánk, arra nekik saját embereik vagy egységeik vannak. Amikor ez a téma szóba kerül a cégvezetőkkel folytatott beszélgetéseim során, azt szoktam mondani, hogy a kamarát tekintsék társadalmi felelősségvállalásnak, hogy e szervezeten keresztül tudják segíteni a kisebbeket. Már csak azért is, mert szükségük van egymás tevékenységére.

Az elnöki céljai közé tartozik többek között, hogy megtalálja ilyenformán is a nagyok helyét a megyei szervezetben, továbbá az is, hogy a támogatások igénybe vételére vonatkozó, gyakorta túlságosan is szigorú jogszabályok enyhítését közvetve elérje. Arra a felvetésre, hogy e kitűzések elérhetőek-e, azt mondta:
– Mentalitásomból adódóan nehezen engedek el ügyeket, főleg olyanokat, amelyekben igazságtalanságot látok. A végtelenségig tudok küzdeni ezekért…

 


Komoly szakmai munka

Gáspár Ferenc azt mondta, hogy a külső szemlélő számára a kamara sokszor a falugazdász-hálózatot jelenti, és elismerve az ő munkájukat, azért mellettük is nagyon komoly szakmai tevékenység zajlik a falak mögött. Mint megjegyezte, a vízgazdálkodás, a vízvisszatartás és az öntözés fejlesztése a fő kiemelt területek, mivel hosszú távon határozhatják meg az agrárium jövőjét.


Bács-Kiskun megye számokban

A KSH adatai szerint a megyében 2018. december cégén 107 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Ezek 57 százaléka mezőgazdasági tevékenységet végzett. 2018-ban 317 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, a fejlesztési források 5,7%-át a mezőgazdaság használta fel. Az élelmiszeriparban valósultak meg nagyobb értékű beruházások. 2018-ban a szántó 55%-án, 190,5 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. Búzából (352,7 ezer tonna) az előző évinél 5,2, kukoricából (508,9 ezer tonna) 24%-kal több termett. Az állattartók 78,6 ezer szarvasmarhát istállóztak, míg 343,2 ezer sertést tartottak. A juhok száma egy év alatt 7,5%-kal 183 ezerre csökkent. A megye gazdaságaiban összesen 3,2 millió tyúkot neveltek.



(nak.hu/Raffai Ferenc)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei