A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jogalkotókkal és civilekkel kezd közös munkába a termelői értékesítés jogszabályi, adójogi feltételeinek rendezése érdekében.
A témában rendezett workshop-on a NAK mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal képviselői valamint a javaslat civil kezdeményezői, a Kisléptékű Élelmiszer-előállítók és Szolgáltatók Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és további civil szervezetek, szakértők vettek részt.
A közép-kelet-európai országokban gazdálkodó termelők 4 %-a legkisebb termelői kategóriába esik, akik számára minden csoportos kezdeményezés és megjelenés kiugrási esélyként jelenik meg, és lehetőséget biztosít fenntartásukhoz, piacra termelővé válásukhoz.
A 2014-2020-as vidékfejlesztési program lehetőséget teremt a termelők piacra jutásának támogatáshoz, azonban ahhoz, hogy a kisléptékű program hatékonyan működhessen, rendezni szükséges a jogszabályi környezetet. Mintegy 25 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 3000 termelőt érhet el. A források, a közvetlen beruházások mellett, egyaránt szolgálhatnak képzésre, a szaktanácsadásra, promócióra, de lehetőség van egy integrátor-szervező bérének fizetésére is.
Az eszmecserét megnyitó Győrffy Balázs kamarai elnök köszöntőjében kiemelte: mindenkinek joga van az egészséges és jó minőségű élelmiszerhez és ez a cél jó eséllyel akkor érhető el, ha mind inkább lerövidítjük a termelő és fogyasztó közötti távolságot. A rövid láncon keresztüli értékesítés emellett csökkenti az energia, a csomagolóanyag valamint az adalékanyag-felhasználást. A termelők számára pedig további előny, hogy csökken a kiszolgáltatottságuk a felvásárlóval szemben; az árat közösen határozzák meg és személyes lesz a kapcsolatuk a vásárlókkal.
Az eseményen Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta a rövid ellátási lánc jelentőségét, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ne csak az élelmiszer előállítókra koncentráljunk, hanem a kézművesekre is, akik a vidékhez ugyanúgy elválaszthatatlanul kötődnek. Hozzátette, hogy bár a megoldásoknál a külföldi példák jó kiindulási alapot jelentenek, ám azokat mindenképpen adaptálni szükséges a helyi viszonyokhoz. Pankucsi Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztériumadóügyekért felelőshelyettes államtitkára szintén jó felvetésnek tartotta a termelői boltok elterjedésének elősegítését. Úgy véli, hogy a jogszabályi környezet rendezése egy hosszabb munka eredménye lesz, de biztosította arról a résztvevőket, hogy az NGM partner lesz a közös munkában. Így hamarosan egy munkacsoport jöhet létre, annak érdekében, hogy a termelői boltok, a csoportos értékesítés kérdéskörét érintő ellentmondásokra megoldást találjunk.
(NAK; fotó: Tóth Zoltán)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön