,,Agrárpiac – az aranytartalék" címmel rendezte meg agrárkonferenciáját a Figyelő magazin. Valóban, a mezőgazdaságban több szegmens több potenciált is rejt, a megfelelő kihasználáson múlik az eredményesség.
A Figyelő magazin első alkalommal rendezte meg agrárkonferenciáját április 4-én, amelynek fő témája a hazai mezőgazdaságban lévő, ám még kihasználatlan potenciál volt. Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója például egy nem is utópisztikus lehetőséget vázolt fel. Mint mondta, a hektáronkénti 100 ezer forintos beruházással az éves gabonatermelést mintegy 3,85 millió tonnával lehetne növelni, a terményt viszont nem feldolgozatlanul, hanem takarmányként hasznosítva, az állattenyésztés produktumainak növelésével kellene értékesíteni. Ez a fejlesztési program szerinte tízéves távlatban lenne megvalósítható, eredményeként pedig éves szinten 5,3 millióval több sertés és 434 millióval több baromfi lenne felnevelhető, ennek azonban együtt kell járnia a piacok legalább 10 százalékos növelésével.
A vezérigazgató szerint az sem mindegy, hogy ez a növekedés miként valósul meg: organikus módon vagy piacvásárlással? Ugyanis mindkettő reális lehetőség, mivel a globális piacot uraló cégek is valamelyiket választják. Csányi Attila úgy vélte, az organikus növekedés egyik útja lehet a szaktárca által is ösztönzött és támogatott ázsiai piacokra való betörés. A piacvásárlás viszont kockázatos és nehéz lehet: mint mondta, a Bonafarm előtt a közelmúltban adódott egy ilyen, és a vétellel egyik napról a másikra megduplázódhatott volna az egyik ágazat teljesítménye, ám ehhez hozzá kellett volna igazítani a termelési kapacitást is, ami pedig nem ment. Így az üzlet meghiúsult.
Más szegmens is rejt még potenciált. Mint Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a kamara a tavaly megjelentetett összefoglalójában az agrárgazdaság fejlődését akadályozó tényezőket térképezte fel és azonosította be, és ezekre megoldási javaslatokat is kínált. Ezek közül a földforgalmi törvényt érintő elképzeléseket már törvény foglalja magába. Az elnök szerint a következő időszak egyik nagy munkája a mezőgazdasági struktúra átalakítása, ezen belül is a családi gazdaságok szerepének felülvizsgálata és megváltoztatása, ugyanis ez a forma idejétmúlt, nem tervezhető vele a gazdálkodás, azaz előrelépés egyik jelentős gátja. A másik nagy munkának az egymillió hektárnyi területet lefedő öntözési rendszer következő 20 évben történő kiépítését nevezte, ami ugyancsak segítheti a tartalékok kiaknázását.
Persze azzal is fontos tisztában lenni, hogy honnan merre tartson ez a fejlődés – mert mint Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke megjegyezte, az agrárgazdaság most is messze a lehetőségei alatt teljesít. És néhány akut problémát is felsorolt: a gyümölcstermő-terület nagysága érdemben nem változott az elmúlt évek alatt, ám a termelés megfeleződött (szerinte ez azt mutatja, hogy korszerűtlenné vált a termelés); az almatermelés 40 százalékkal esett vissza; burgonyából, paradicsomból és paprikából, de még az egyik jelentősnek tartott magyar növényből, a fűszerpaprikából is behozatalra szorul az ország; a vöröshagyma-termelés 60 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év alatt.
– Van tennivaló a magyar mezőgazdaságban! – állapította meg.
Gyuricza Csaba itt is megismételte: a hazai mezőgazdaságot jelenleg az uniós és a nemzeti támogatások tartják életben, és úgy véle, a következő EU-s költségvetési időszak (2021-2027) alatt összességében nem lesz kedvezőtlenebb a gazdálkodók támogatása, ám 2028-tól már egészen más feltételek lehetnek. Hozzátette, sajnos a mostani pénzügyi juttatások nem párosultak megfelelő eredményességgel. Hozzátette, hosszú távon a továbblépés, a fejlődés lehetséges útja a termelés hatékonyságának javításában és feldolgozás modernizálásában van. A jobb termelési eredményekkel és hozzáadott-érték növelésével, a kész-, illetve félkész-termékek exportálásával ugyanis jobban érvényesülne a magyar agrár- és élelmiszerágazat.
(nak.hu/RF)