Az új közös agrárpolitikának ki kell szűrnie a „potyautasokat”, illetve teljesíthetőbb zöldítési feltételeket kellene tartalmaznia – ezek voltak a KAP reformjáról szóló pápai szakmai fórum főbb megállapításai.
A XXI. Pápai Agrárexpo keretében megtartott II. Nyugat-Magyarországi Agrárfórumon a szinte mindig aktuálisnak számító európai közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatával és a 2020 utáni kilátásokkal is foglalkoztak a szakértők.
Azt a panelbeszélgetés moderátora, Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese vetítette előre, hogy a kissé vontatottan haladó felülvizsgálat és jogalkotási előkészületek miatt több évet is csúszhat az új – elvileg 2020-ra hatályba léptetni tervezett – KAP. Ebben pedig a szakértők több fontos elemet is megváltoztatnának – a tervezett módosításokat is tartalmazó úgynevezett fehér könyv várhatóan ez év végére készül el, és ennek alapján alkotják meg az új uniós szabályokat.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős mindenekelőtt a jelenlegi túlbürokratizált, átláthatatlan rendszer helyett egy egyszerűsített bevezetését tartaná indokoltnak, mert a mostani állapot a gazdálkodónak és az államigazgatási végrehajtóknak egyaránt rossz. Ezt egy külföldi példával is igazolta: a francia gazdák azért nem tudták határidőre, május 15-ig beadni egységes kérelmeiket, mert a KAP feltételeihez alkalmazkodó informatikai rendszert az ottani illetékesek nem építették ki.
Egy másik, ugyancsak fontos változtatási igényt jelzett Szentpétery Szabolcs Félix, a vízvári BHV Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója, gazdálkodó, mégpedig az, hogy a támogatásokat csak azok kapják meg, akik valódi agrártevékenységet végeznek, és ezek a pénzek a fejlesztést szolgálják.
– Ne szociális ellátórendszerként működjenek a támogatások! Igenis, tisztulnia kell a gazdatársadalomnak! – tette hozzá.
Felvetésével egyetértett Gőgös Zoltán parlamenti képviselő, volt agrárminisztériumi államtitkár, hozzátéve azt, hogy ez hozzájárulhatna a falvak elnéptelenedésének megállításához. Szerinte azt mindenképpen el kell érni, hogy a jelenlegi támogatási szint legalább ne romoljon, illetve meg találni a módját annak, hogy az uniós és hazai támogatások egy egységes rendszert alkossanak. Ehhez kapcsolódva Kis Mikós Zsolt azt mondta, a támogatások nemzeti kiegészítése esetében szükséges lenne meghatározni a minimálisan és a maximálisan adható összegeket, mivel most ezt tagállamonként változó – a hollandok például ilyet nem adnak, a lengyeleknél viszont szinte korlátlan –, és így erőteljesen torzító hatása van.
A jelenlegi KAP egyik sarkalatos pontja a környezetvédelmi célú zöldítési követelmény, és Papp Gergely szerint ezek a feltételek a jövőben csak szigorúbbak lehetnek. Úgy vélte, emiatt reálisan előfordulhat, hogy az egyes kitételeket – anyagi okok miatt – sokan inkább nem teljesítik és lemondanak a támogatásról, mintsem a termelésüket veszélybe sodorják. Gőgös Zoltán szerint az fog dönteni, hogy „mit hoz ki a matek”, összességében megéri-e zöldíteni vagy sem.
Szentpétery Szabolcs Félix maga szolgált élő példával a főigazgató-helyettes gondolatára: ki is jelentette, hogy bár egyelőre betartja az előírásokat, de erősen gondolkodik azon, hogy inkább lemond bizonyos pénzről.
– Ahol nincs állattenyésztés és rossz minőségűek a földek, ott nehéz lesz a zöldítési feltételeket alkalmazni. Ahogy szigorodnak ezek, úgy fognak sorban kiszállni a gazdák. Tehát ésszerűbb és teljesíthetőbb követelményekre van szükség – jegyezte meg.
(nak.hu)
Jelentős forrás a KAP
A 2020-ig Magyarországra érkező európai uniós források több mint 36 százaléka az unió közös agrárpolitikájának köszönhető - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén Budapesten.
A helyettes államtitkár kiemelte: a tárca a mezőgazdasági termelés és az élelmiszergazdaság szempontjából kedvezően ítéli meg a közös agrárpolitikát. Feldman Zsolt ugyanakkor közölte: ,,ha a magyar mezőgazdaságra dinamikusan fejlődő, egészséges élelmiszert előállító, fenntartható ágazatként akarunk tekinteni, akkor az ágazatnak egyebek mellett meg kell felelnie a technológiai forradalmaknak és hatékonnyá kell válnia".
Szólt arról is, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság egy olyan terület, amely a fenntarthatóság mindhárom (gazdasági, társadalmi, környezeti) aspektusát lefedi, hiszen ahhoz, hogy az ágazat működőképes legyen, gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságra is szükség van. A közös agrárpolitikában ezt szolgálja a gazdálkodóknak nyújtott anyagi támogatás, a vidékfejlesztési programok, valamint azok a piaci intézkedések, beavatkozások, amelyek kezelik például a klimatikus természeti csapások okozta terméskiesést.
Érdiné Szekeres Rozália, az FM főosztályvezetője a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiájáról elmondta: a stratégia követi az EU hasonló témájú programját és a 2015-2020-as időszakra terjed ki. Hozzátette: a stratégiában olyan területeket emeltek ki, mint a természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Natura 2000 területek) védelme, a táj diverzitás, zöld infrastruktúra, ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fenntartható erdő, vad és vízi erőforrások védelme, valamint az inváziós fajok elleni védelem. A főosztályvezető megjegyezte: Magyarország területének 9,1 százaléka tekinthető védett területnek, a Natura 2000 területek pedig 21,4 százalékát fedik le. (MTI)