Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közötti együttműködés keretében elvégzett kutatás eredménye jelent meg „Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban, 2018” című kiadványban.
A hazai agrárszakképzésben az 1248/2015. (IV. 23.) számú kormányhatározat alapján a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célozza az agrár- és élelmiszer-gazdasági ágazat sajátosságait figyelembe vevő szakképzési rendszer kialakítását, kiemelt hangsúlyt fektetve a pályaorientációs eszközrendszer megújítására és az ezzel szorosan összefüggő iskolai lemorzsolódás mértékének csökkentésére.
A koncepció célkitűzéseit figyelembe véve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet az Agrárminisztériummal, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben átfogó kutatást végzett a nappali rendszerű agrárszakképzésben részt vevő tanulókra kiterjedően. A meglévő oktatási statisztikákon, valamint a tanulókra kiterjedő primer kérdőíves felmérésen alapuló kutatás eredményeit összegző kiadvány bemutatja a hazai agrárszakképzés főbb trendjeit, az agrárszakképzésben részt vevő tanulók részletes szociodemográfiai hátterét, pályaválasztási motivációit, iskolai eredményességét, tanulmányi, foglalkozási életpályával kapcsolatos távlati terveit szakmák, illetve szakmacsoportok szerinti bontásban.
A periódikusan megjelenő információs kiadvány eredményei alapján lehatárolhatók az agrárszakképzésben eredményesen alkalmazott pályaorientációs eszközök és hiányterületek, beazonosíthatók az iskolai lemorzsolódás által leginkább veszélyeztetett tanulói csoportok, valamint előre jelezhetők az agrár-munkaerőpiacot a kínálat vonatkozásában meghatározó folyamatok.
A kutatás eredményei szerint az agrárszakképzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók zöme konkrét elképzelésekkel rendelkezik a jövőjét illetően. Az elvégzett összefüggés-vizsgálat szignifikáns kapcsolatot mutatott ki az agráriumban való elhelyezkedés és a választott szakmában/szakterületen történő továbbtanulás, valamint a szülők agrárvégzettsége, agrármunkahelye és a család saját gazdaságban végzett mezőgazdasági tevékenysége között. A vizsgált tényezők közül leginkább az befolyásolta a tanulók elkötelezettségét, intézményi integrációját, hogy életének része-e a gazdálkodás valamilyen formája, azaz hogy családja otthon végez-e valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Az előzetes várakozásokkal ellentétben magas azon tanulók aránya, akik tudatos tervezéssel választottak iskolát és a jövőjüket is az adott szakmában képzelik el. Ez a csoport jellemzően célirányosan választott intézményt és elégedettebb az iskolájával, mint társai. A leginkább motivált, a szakmát legtudatosabban választó, magukat legeredményesebbnek tartó diákok gépész és erdészeti képzésekre járnak, ugyanakkor a jövőbeni tervekben megmutatkozó szakmai elhivatottság a kertészeti szakmákat tanulók körében mutatkozik a legkevésbé, körükben a legalacsonyabb a szakmában való elhelyezkedést és továbbtanulást tervezők aránya.
A kiadvány itt érhető el.
(forrás: NAIK AKI)
